Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

''Imádom ezt a játékot''

A 27 esztendős Wolf Alexandra három éve erősíti a HNKC SE NB I-es női kézilabdacsapatát. Esztergomból tette át a székhelyét Vásárhelyre, és a szurkolók kedvencévé vált. Játékát már ismerjük, a személyiségét, a kedvteléseit, magánéletét viszont nem. Ez idáig.
Wolf Alexandra 1990. augusztus 26-án kezdett kézilabdázni, nem véletlenül jegyezte meg ilyen pontosan: edzés után rosszul lett, légszomja volt és hányt. Ezt követően nem adta fel, és a pályán maradt. A Fradiban nevelkedett, majd a Cornexi, az Esztergom, és a HNKC következett.

– Nem csupán sikereket, barátokat is adott a sport – mondta Szandra –, Vásárhelyen is remek a társaság, a lányokkal gyakran eljárunk szórakozni. De mégis a kutyám a mindenem: Murphy mops fajtájú, kétéves és sokat játszunk együtt, valóságos örökmozgó. A virágokat is imádom, a hálószobát szinte teljesen elfoglalják, alig férek be tőlük. Harminc-negyven cserép „zöldnek" már kell hely, és akadnak köztük nagyobbak, pálmák, illetve citrom- és narancsfát is nevelek.

Az összképet nézi

Volt honnan örökölnie a természet szeretetét: édesapja vadászni szokott, édesanyja pedig tavaly – 60 évesen! – részt vett egy rafting vagyis vadevezős túrán. Kíváncsi volt rá, hogy milyen...

Azért a férfiakra is marad ideje, bár a barátjáról – aki vásárhelyi – csak annyit árult el, hogy köszöni, jól van. Azt viszont elárulta, mit tart fontosnak egy férfiban:

– Fontos az összkép, az első benyomás, utána a szemét, a kezét – szeretem a szép kezű férfiakat –, a fogát és a cipőjét veszem szemügyre. Legyen ápolt. Általában kompromisszumra „kényszerülök", a belbecs sok mindent ellensúlyozhat. Kapcsolatban a kedvességet, az odafigyelést díjazom.

Térjünk vissza kicsit a sporthoz. Egyéves szerződés köti a HNKC-hoz, és Alexandra még nem tudja mit hoz a jövő, sikerül-e megállapodnia jövőre a vezetőkkel. Ha tehetné, maradna, itt élne, mert nagyon megszerette ezt a várost. De a legfontosabb számára a család, édesapja Sándor, édesanyja Katalin és a bátyja Attila. Ha hívnák, ha segíteni kellene, az lenne az első, mindent feladna. Erről azonban nincs szó, öltözködni viszont mindig kell:

A szanis divat

Kedvencek

Ételben nem válogatós, a pacaltól a palacsintáig mindent megeszik, szereti a hasát. Nagy kedvenc azért mégis akad: őzgerinc áfonyával és egybesült krumplival.

Italban a rostos üdítőket favorizálja – nem alkoholpárti –, könyvek közül pedig Agatha Christie krimijeit lapozza a legszívesebben. Filmekben is előnyt élveznek az akciódús alkotások (például Az ötödik elem), de a Shrek-et is szereti. Kedvenc színésze Bruce Willis. – Nagyon jó pasi, markáns – teszi hozzá kicsit „macskásan", talán ábrándozva. Káros szenvedély, csak a cigaretta, vásárhelyi törzshelyén, a Piros presszóban a betérők valószínűleg láthatják dohányozni.  
– Nem követem a divatot, az a fontos, hogy jól érezzem magam abban, amit viselek. A lányokkal általában együtt megyünk vásárolni, tudjuk mi az ami krisztis (a csapattársról, Sipos Krisztináról van szó, a szerk.), mi az, ami szanis, abban azonban egyetértünk, hogy a plázás, a fodros, a csipkés, a „miszpicsás" viseletet nem kedveljük. A magas sarkú cipőket nagyon szeretem, ezt a mániát anyutól örököltem. Sok hülye nőcis dolgom van, de nem tartom magam ideális nőnek. Annál jóval keményebb vagyok lelkileg, ami valószínűleg a sportból fakad. Szerintem ez jó, izgalmas a férfiaknak.

A jövő...

Makacs és önfejű – saját bevallása szerint. De jól érzi magát a bőrében, és pillanatnyilag nem hiányzik neki semmi. Az az öt műtét sem, amin pályafutása során átesett. Öt-tíz év múlva elvégezné az edzőit, és szeretne gyerekekkel foglalkozni, majd a családalapítást is ekkorra tervezi. De a megvalósulásig még sok mérkőzés vár rá:

– Apukámnak minden meccsemet meg kell szereznem DVD-n, megnézi, bírál és kritizál. Ez természetes, mert anyuval együtt rengeteget segítettek, tettek azért, hogy idáig eljussak. Sokszor abba akartam hagyni a kudarcok, a szenvedés miatt, mindig volt valaki előttem a keretben, akit le kellett (volna) győznöm. Lehet, hogy ha magamra hagynak, már nem kézilabdáznék – mostanra pedig ez lett az életem. Imádom ezt a játékot.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Már 15 perces Intercity-késésért is fizetni fog a MÁV

Július 1-jétől az eddigi 30 perc helyett már 15 perc késés után visszafizeti a MÁV az Intercity… Tovább olvasom