Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Indokolt volt az egészségügyi rendszer átalakítása

A GfK Hungária Piackutató Intézet szerint teljes mértékben indokolt volt a magyar egészségügyi rendszer 2006 végén kezdett átalakítása; az ágazat alapvető változtatásokat igényelt mind a fenntarthatóság, mind a teljesítőképesség, az eredményesség és az észlelt minőség javítása érdekében.
A több mint hatszáz orvossal készített interjú alapján összeállított, az MTI-hez kedden eljuttatott elemzésben a kutatóintézet azt írta: az ágazat átalakítása megfelelt a nemzetközi egészségügyi trendeknek. Mint hozzátette, a kevesebb egészségügyi intézmény, a finanszírozási döntések decentralizálása, a betegek és a páciensek egyéni felelősségvállalása, a teljesítményfinanszírozás és a minőségi kontroll szerepének erősítése egyértelműen a teljes rendszer működőképességét és minőségi javulását eredményezhette volna, azonban ez mégsem tudott megvalósulni.

Az intézetnek nyilatkozó orvosok szerint részlegesen és rendkívül drasztikus formában valósult meg a 2007 előtti rendszer "fellazítása". Szinte a teljes orvosi és egészségügyi kar úgy értékelte, hogy "háborús helyzet" volt az egészségügyben azokban a hónapokban. Szorongás és depresszió jellemezte a dolgozók munkáját. Az orvosok úgy látták, hogy kényszerhelyzetben vannak, parancsokat kapnak, állandó fenyegetettséget, kilátástalanságot és bizonytalanságot éreztek. A közösségi célok hiányában és az egyéni bizonytalanság eredményeképpen az ellátás minőségének biztosítása helyett egyre inkább egyéni céljaik és boldogulásuk felé fordultak.

A változtatási lépések hatására minden szereplő számára világossá vált, hogy azt, amit addig csinált, úgy már nem teheti tovább, és új munkamódszereket kell alkalmaznia. A kutatás szerint ebből a szempontból a változtatás, a reform elérte a célját: az egészségügyi rendszer dolgozóinak és a betegeknek a gondolkodása is megváltozott.

Az elemzés szerint azonban a változás második lépése, az új cselekvési módok kidolgozása, gyakorlatba ültetése, optimalizálása rendszerszintű útmutatások és irányvonalak hiányában ad hoc módon kezdett megvalósulni.

Mint írták, a betegek megértették a változtatási szándék fő üzenetét és ráébredtek arra, hogy az egészségügyi rendszerben is valójában vevők, így egyre inkább fogyasztókká akarnak válni páciensként is. Új igényekkel jelentek meg, köztük sok olyannal, amit korábban nem mertek vagy nem akartak megfogalmazni, és amelyek felkészületlenül érték a rendszert; az új kérdésekre nem voltak meg a mindennapokban alkalmazható egységes válaszok.

Ez tovább növelte az orvosok bizonytalanságát és még heterogénebb lett a szolgáltatási rendszer. Az intézményvezetők egyéni elképzeléseik, kapcsolatrendszerük, kitartásuk és tehetségük szerint tudtak a pályázati rendszer útján jelentős forrásokhoz jutni és infrastrukturális fejlesztéseket indítani.

A kutatóintézet megállapította: a változtatás harmadik fázisa, a változás intézményesedése a jelenlegi szabályozási, vezetési és különösen érzelmi keretek között nem tud megvalósulni, számos akadályba ütközik.

Hozzátette, hogy a változás rendkívül heterogén módon valósult meg, az egészségügyi értékteremtésnek és a fogyasztói szemléletnek megfelelő ellátás, szolgáltatás csupán egy-egy mikrokörnyezetben jelent meg, de ezek sem tekinthetők stabilnak a szabályozási és finanszírozási környezet gyakori és olykor jelentős változása miatt.

A GfK Hungária elemzése szerint a jelenlegi helyzetet ebből fakadóan folyamatos rendszerbeli fluiditás jellemzi.

Olvasóink írták

  • 12. nádiposzáta 2010. szeptember 22. 07:01
    „Kik jártak jól???
    Biztos nem a beteg , azok akik nagyot kaszáltak ,az öszödi barátok.”
  • 11. sajtkukac 2010. szeptember 22. 07:00
    „Miről van szó? Mi alakult át? Hol alakult át? Hol lett jobb? Esküszöm, néha mintha nem magyarul íródott volna ez a cikk. Az biztos, hogy a valóságtól nagyon-nagyon messze van jórésze a cikknek. Hol és mi lett jobb? Sem eü. dolgozó, sem beteg nem érzi ezt. Csak a statisztika. Dehát a statisztika egy fura szerzet, mindig is az volt. Semmivel nem lett jobb az eü. ellátás, semmivel nem lett kevesebb a várakozási idő, semmivel nem lett különb, hogy a gyógyszereit vinni kell az embernek magával, ha bárhová befektetik, semmivel nem lett jobb az étkezés, semmivel nem lett jobb semmi. De ezt ki veszi észre a betegeken kívül, meg a járadékot évtizedekig fizetőkön kívül? Ki-ki, hát a statisztika. ITT, egyszerű emberek között kellene élni annak, aki a rendelkezéseket hozza, és a statisztikákat nézegeti!”
  • 10. achilleus 2010. szeptember 21. 20:22
    „1. hozzászólás cyt 2010.09.21. 17:48
    Ezeket csak és kizárólag a pénz érdekelte. Az OEP vagyon, a Lipót telke és épülete, a később beszdendő magasabb térítések. Minden más csak ócska duma volt a "reformról". A lopás, a korrupció, a vagyonkivonás.”
  • 9. achilleus 2010. szeptember 21. 20:18
    „Persze a Hospoinvest-vezér nem járt rosszul, na hová vetette be magát? 2010.02.07. - 13:21
    http://hetivalasz.hu/itthon/ilyen-nincs-hova-ejtoernyozott-a-csodbe-ment-hospinvest-tulaj-27025
    "(...) Így történt, hogy amikor novemberben a HospInvest-flotta utolsó hajóját, a Füzes Attila családi cégén keresztül működtetett szigetvári kórházat is visszavette az önkormányzat, Füzes nem maradt állás nélkül, az ÁNTSZ rögtön alkalmazta. Mint ismeretes, a HospInvest elleni felszámolási eljárás a cég üzletpolitikájának következménye volt, a cég megalapozatlan fejlesztési ígéretekkel nyerte el sorra a Heves megyei kórházak működtetési jogát. Füzes Attila annak a cégnek volt a hálózatfejlesztési igazgatója, amely Egerben hatmilliárd forintos kórházberuházást ígért, és néhány hónap múlva még a közüzemi számlákat sem tudta rendezni."”
  • 8. achilleus 2010. szeptember 21. 20:12
    „És a Hospinvest végnapjai: a wikipédiából:

    2009 áprilisában a Fővárosi Bíróságon csődvédelmet kért a cég, miután a CIB Bank leemelte számlájáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP) betegellátásra kapott teljes összeget, és azt az általa lejárttá tett hitel törlesztésére fordította.[12] Az egri kórházvédők adatai szerint 17,2 milliárd forint a HospInvest adóssága, ebből 1,2 milliárd már lejárt tartozás.[13] Május végén a hatvani önkormányzat arról döntött, hogy szeptember 1-jétől a hatvani és a parádfürdői kórház üzemeltetését visszaveszi a társaságtól, mivel az beismerte, hogy nem tudja teljesíteni vállalt fejlesztési kötelezettségeit.[14] Júliusban megindult a felszámolás ellene.[15] 2010 januárjában a bérek és járulékok, a kártérítések, az adóhatóságnál jelentkező kötelezettségek és a beszállító kisvállalkozók elmaradt kifizetése miatt 3,3 milliárd forinttal tartozott. Ezen kívül a vállalkozást korábban finanszírozó banknál is volt adóssága. A felszámoló szerint az OEP-es finanszírozás idő előtti megszűnte miatt nem lehet rendezni a tartozásokat.
    ---- Mint a Szeviép, egészségügyi vonalon.”
  • 7. achilleus 2010. szeptember 21. 20:06
    „A feljelentés meg is érkezett:
    "2010-09-14 16:27 - Hűtlen kezelés gyanúja miatt elrendelte a nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) az ÁNTSZ-laboratóriumok privatizálása ügyében. A feljelentést Szócska Miklós egészségügyi államtitkár tette. A Heti Válasz a múlt héten számolt be arról, hogy a tisztiorvosi hivatal négy éve, 48 millió forintért adta el laborhálózatát az Euro-Labor Invest Kft.-nek, majd a hálózatot a cég két év múlva már másfél milliárd forintért adta tovább. A gyanú szerint az állam által alkalmazott szakértők saját üzleti köreiknek játszhatták át a laborokat."”
  • 6. achilleus 2010. szeptember 21. 20:03
    „Nyilván az indokolt egészségügyi átszervezések kategóriájába tartozik az ANTSZ laborok eladása is: http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/gyanu-az-antsz-laborok-korul-327084 Ez sem éppen régi: 2010. 9. 10. 05:00| Az egészségügyi államtitkár feljelentést tett, a korábbi tiszti főorvos emlékezik Feljelentést tett az egészségügyért felelős államtitkár az ÁNTSZ-laboratóriumok privatizálásának kivizsgálása ügyében. (...részletek ...) A vevő két tulajdonosa közül az egyik az a Deák Gábor volt, aki társtulajdonosként adta át 2005-ben az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben az első, magántulajdonban lévő hazai PET-CT diagnosztikai központot. Tulajdonosa volt az egri kórházat is működtető, ám tavaly felszámolási eljárás alá vont HospInvest Zrt.-nek. Ám Bujdosónak arról nincs információja, hogy az Euro-Labor Invest Kft. milyen körülmények között, mekkora összegért adott túl az egykori ÁNTSZ-laborató-riumokon."
    ------ Körülbelül 30 szoros áron.”
  • 5. achilleus 2010. szeptember 21. 19:42
    „Ez egy mai hír. UGYANEZ történt volna az összes magyar kórházzal, lenyúlták volna a pénzt és az államnak kellett volna besegíteni, na meg a betegeknek a 5-6000 Ft-os kórházi napidíjakkal:
    2010-09-21 17:01 - Másfél milliárd - feljelentette a Fidesz a HospInvestet - Hűtlen kezelés miatt feljelentette a HospInvestet a hatvani Fidesz. A párt helyi szervezete szerint ugyanis a helyi önkormányzat és a cég által, a kórház üzemeltetésére kötött szerződés miatt másfél milliárdos kár érte a hatvani intézményt. A helyi Fidesz indoklása szerint a kár egy része az évek során felhalmozott bérleti díj elmaradásából és az ingatlan állagromlásából adódik össze. Indoklásuk szerint kárvesztés történt akkor is, amikor a HospInvest orvosi berendezéseket szállított át a korábban szintén általa működtetett gyöngyösi kórházba, és ezeket a műszereket nem vitte vissza. A városi vagyongazdálkodási társaság 2009-ben egyébként 300 millió forintos hiányt állapított meg a kórháznál, amikor a város cége visszavette az intézményt a HospInvesttől."
    ----- Ennyit hoztak össze két-három év alatt. Ez lett volna a "fenntartható" egészségügy, betegekkel a folyosón, meg a budi előtt, mert olyan Hospinvestes-kórház is volt. A kiskunhalasiak is tudnának beszélni, mert a fizetés lehet hogy alacsony, de legalább van. Hospinvesteseknél már az volt, lásd még az egri botránysorozatot, a nem megfelelő orvosi színvonalat, mert a dolgozókkal is bántak, mint a betegekkel. Nem véletlen az akkori "közérzet", de a széfek azok nagyon kellettek, meg mindenféle elektronikus kütyü a jegykiadáshoz.”
  • 4. achilleus 2010. szeptember 21. 19:33
    „A széfekről mi a dzsí-ef-kí dzsungária kutatási eredménye?”
  • 3. papus3 2010. szeptember 21. 19:17
    „Csatlakozom az előttem szólókhoz annyival kiegészítve, hogy: amíg NEM ÉN ÍROM ALÁ A SAJÁT EÜ.KARTONOMAT, ADDIG AZ KERÜL RÁ AMI....
    (azt már csak zárójelben kérdezem meg;
    -amit befizetünk (évizedekig befizettünk ) hol van ?
    -miért is kellett nekem szívkatéterezés után a klinika folyósólyán télvíz idején hideg huzatban széken kucorogni du.5-ig ?
    - milért kell EÜ.BIZTOSÍTÁST FIZETŐ EMBEREKNEK úgy sorbaállni, mint ha biztosításnélküli ellátásért várnának?
    - a heti lottó 225 Ft mégis milliárdok jönnek ki belőle- az eü.biztosítás ennek sokszorosa és hova lesz ? )”
  • 2. macs 2010. szeptember 21. 18:50
    „Nyugi cyt, majd október 3-a után meg tudjuk, hogyan fogják átalakítani az egészségügyet. Mert hogy át fogják, az biztos.”
  • 1. cyt 2010. szeptember 21. 17:48
    „Igen, szükség volt (van) az egészségbiztosítási rendszer átalakítására. De nem úgy kellett volna ELKEZDENI, ahogyan elkezdték - MEGSZORÍTÁSOKKAL, PÉNZKIVONÁSSAL. Ezért volt embertelen, szakszerűtlen, pancser dolog minden, amit tettek. Előbb át kellett volna térni a "nyugati típusú" egészségbiztosítási formára (többszintű, önkéntes elemeket IS tartalmazó, stb.) és csak évekkel ezután fordulni az átszervezésekhez, racionalizálásokhoz. EMBERKÖZPONTÚBBAN kellett volna csinálni mindent.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálra gázolt egy nőt a vonat

Halálra gázolt egy nőt a vonat Budapesten, a XVII. kerületi Rákoshegy állomásnál kedd délután -… Tovább olvasom