Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Ingyenes virtuális tárlat az interneten

Zalaegerszeg - Virtuális tárlatot nyitott a Zala Megyei Levéltár. A kiállítás ingyenes.
A kiállítások sorsa előbb-utóbb az enyészet, azaz a bezárás. Ez ellen akart tenni a Zala Megyei Levéltár. Zalaegerszegen, a Gönczi Ferenc Általános Művelődési Központ kiállítótermében az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékére kiállítást rendezett Diktatúra, forradalom, megtorlás címmel, majd a kiállítást virtualizálta, és az most is látható a levéltár honlapján (www.zml.hu).

A meglehetősen újszerű "tartósítást" az alapozta meg, hogy a több szempontból is modern, interaktív, a multimédia kínálta lehetőségeket is felhasználó kiállítás nagy sikert aratott a látogatók, különösen a fiatalabb generációk körében.

- Ezért először egy hónappal a kiállítás időtartamát hosszabbítottuk meg - közli a látogatóval a virtuális kiállítás bevezetője. - A tárlat eredeti formájában fizikailag két, egybenyitott teremben volt látható. Itt az időrend szolgált a címben foglalt hármas tagolás (diktatúra, forradalom, megtorlás) alapjául. Ezt a felosztást megtartottuk a digitalizált változat esetében is, sőt itt bemutatunk olyan elemeket, amelyek az eredeti kiállításon nem voltak láthatók. Például egy irat hátoldalát vagy valamennyi oldalát.

A virtuális tárlat nyitóoldala. Forrás: www.zml.hu
A virtuális tárlat nyitóoldala. Forrás: www.zml.hu

A virtuális kiállítás anyagában mindazonáltal olyan fotók is szerepelnek, amelyek az eredeti helyszínen, a művelődési központban készültek, némileg pótolva a kieső összképet.

Az időszaki kiállítás anyagát alapvetően az eredeti struktúra szerint mutatják be, így az érdeklődők termenként, a diktatúrától mint előzménytől az "átjárón" átlépve a forradalmi eseményeken keresztül a megtorlásig kísérhetik figyelemmel 1956 Zala megyei eseményeit. (Azóta megváltoztatták a megye közigazgatási területét. Így kerültek kiállításra például az akkor még Veszprém megyéhez tartozó Keszthely dokumentumai is.) A tárlók anyaga mellett természetesen a kiállítás képei és tárgyi dokumentumai is szerepelnek a virtuális kiállításon. Annak egyetlen hátrányára, a miliő elmaradására maguk a rendezők utalnak, bár a látvány jó képzelőerővel bíró tárlatlátogatóknak nem olyan nagy különbség a háromdimenzióssal szemben.

Az előnyök viszont számosabbak. Először is az, hogy a fizikai helyet nem foglaló kiállítás időtartama gyakorlatilag végtelen, legföljebb a honlap terjedelme szab korlátot annak, hogy tetszőleges számú virtuális tárlatot hozzanak létre, ami persze nem célja a fenntartóknak. Egy másik előnyről már szó volt: hogy nemcsak az iratok elő-, hanem azok hátoldalát is meg lehet nézniük a látogatóknak. De a gyakorló kiállítás-látogató még egyéb erényeket is felfedezhet. Alcím: "Lám, vannak az internetnek jó oldalai is..."

Egy fotó a virtuális kiállításról. Forrás: www.zml.hu
Egy fotó a virtuális kiállításról. Forrás: www.zml.hu


Különösen a kevésbé jó szemmel bíróknak vagy az idősebb kori "öregszeműségben" szenvedőknek okozott már bosszúságot, hogy egy-egy vitrinben lévő dokumentumot nem tudnak olyan közel emelni a szemükhöz, hogy el is tudják olvasni. Különösen akkor lenne erre szükség, amikor például a falusi "hangulatjelentők" amúgy is kusza kézírását kellene elolvasni arról, hogy ki hogyan viselkedett az akkor októberi sajnálatos eseményeknek vagy éppen ellenforradalomnak titulált időszakban. Ezek a jelentések később alapjául szolgáltak a köztudottan szigorú, a kiállításon is dokumentált megtorlásnak is. A virtuális térben ezek az anyagok is tetszés szerint nagyíthatók, a tárlatlátogatók orra elé hozhatók. (Érdekes olvasni például a megyei rendőr-főkapitányságra kihelyezett állambiztonsági szerv jelentését is, amely 1956. július 26-án arról szól, hogy egy községben a kulákok a párttagsági könyvet piros könyvnek nevezik, és azt mondják, hogy azok jelentősége csökkenni fog, mert Magyarországon csakhamar komoly változások lesznek…)

Ugyanez érvényes az idő vasfoga által megrágott, megsárgult papíron közreadott újságcikkekre is, amelyek még magas nyomású nyomdatechnikával készültek, amely nem adott olyan minőségű nyomtatványt, mint a későbbi ofszet technika.

Részlet a virtuális tárlatról. Forrás: www.zml.hu
Részlet a virtuális tárlatról. Forrás: www.zml.hu


A virtuális kiállítás nagy sikert aratott, és arat mind a mai napig. Erről árulkodnak a vendégkönyv bejegyzései is. Egyik látogató lelkesen írja: "Igen! Ez a XXI. század! A mai pénzhiányos időkben az interneten is művelheti magát a tanulni vágyó ember. Lám, vannak az internetnek jó oldalai is". Igaz, a világháló-szkeptikusnak tűnő látogató megjegyzi azt is, hogy az igazi kiállítást azért nem pótolja a virtuális... Már csak azért sem, mert egy másik beíró (alighanem az eredeti dokumentumok láttán) közli, hogy kiállítási tárgyak egy részének látványára ugyancsak megborzongott.

Igen, az valóban különleges erejű, ha az emberfeje fölött eredeti lyukas magyar zászló leng, vagy ha megtapogathatja azt a szavazó ládát, amelybe hajdan a hírhedt kék cédulákat dobták. Sőt magának is módja volt ilyeneket bedobnia, ha az eredeti kiállításon vett részt. De akadt látogató, aki éppen ezt akarja megtakarítani létező személyekhez szóló bejegyzésében, amelyben azt írja: "Kedves Imre, Csaba, Erzsébet és a Többiek! Az ötlet remek, a kivitelezés szintén. És így a megtekintéshez az ígért látogatást is meg tudtam spórolni…"

Ki lehet emelni a zalai levéltár úttörő szerepét, hiszen ha sorra vesszük az ország vidéki levéltárait, nem bukkanunk hasonló kezdeményezésre. A múzeumoknak is csak a nagyja él hasonló virtuális megoldással.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Meghosszabbították a veszélyhelyzetet

A kormány december 31-ig meghosszabbította az iszapkatasztrófa miatt Veszprém, Győr-Moson-Sopron és… Tovább olvasom