Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Interneten szavaztak a legszebb párra

Egy huszonkét éves szegedi rendőrlányt és párját választották meg az internetes szavazók a legszebb ifjú párnak még az esküvőkiállításon meghirdetett versenyen. Emese és Róbert hat éve, egy megszervezett randin ismerkedett meg, szeptemberben kötik össze végleg az életüket. Egyikük sem érzi elhamarkodottnak a döntést, pedig mindkettőjük számára ez a kapcsolat életük első szerelme.
Emese és Robi már az első randin egymásra talált. Fotó: Karnok Csaba
A szegedi Ördögh Emesét és Bába Róbertet választották az internetezők a legszebb ifjú párnak. Ők nyerték meg az „Ásó, kapa, nagyharang" esküvői kiállításon meghirdetett versenyt, melyre azok nevezhettek be, akik az év végéig összekötik életüket. A jelentkezőkről fotót készítettek, majd feltették a Délmagyarország, a Rádió 88 és az ifjúsági ház honlapjára. A 13 párra e-mailen lehetett szavazni, Emese és Róbert pedig fölényesen nyerte a versenyt.

A 22 éves rendőrlány és egy évvel idősebb szerelme hat éve ismerkedtek meg. Találkozásuk nem volt véletlen: barátaik szervezték számukra az első randit. – A gyerekkori barátom Mesi unokatesójával járt – mesélte Robi. – Ők találták ki, hogy megpróbálnak összehozni bennünket, hiszen egyikünknek sem volt senkije. Mi persze nem ellenkeztünk, de álmunkban sem gondoltuk volna, hogy egy életre szóló kapcsolat lesz belőle.

Emese és Robi már az első randin egymásra talált, azóta pedig elválaszthatatlanok. Azt mondják, még veszekedni sem tudnak, mert ha összekapnak valamin, mindig lelkiismeret-furdalásuk támad, és öt perc múlva felhívják egymást. Arra a kérdésre, melyikük az erősebb egyéniség, Robi nevetve azt válaszolta: „az újságban mondjuk azt, hogy én".

A fiatalok két éve jártak együtt, amikor először szóba került köztük az esküvő. – Néztük a tévét, és éppen egy esküvőről volt szó. Erre én megkérdeztem Robit, hogy nekünk mikor lesz, mire ő azt válaszolta, 2006-ban – idézte fel Mesi. – Akkor még azt gondoltam, az jó távoli időpont – viccelődött a fiú, bár gyorsan hozzátette: már akkor biztos volt abban, hogy Emesével szeretné leélni az életét. – És úgy tűnik, még sikerült is betartanom a régi ígéretemet.

Az eljegyzést tavaly augusztusban tartották. Emese az iskolai záróünnepségre kapta meg a kísérőgyűrűt, a karikagyűrűket már együtt választották ki. – Meglepődtem, amikor megkérte a kezem, de azért titokban már reméltem – mondta a lány. Egyiküknek sem fordult meg a fejében, hogy húszas éveik elején elhamarkodottan hozták meg ezt a döntést, még akkor sem, ha mindkettőjüknek a másik élete első szerelme.

– Mi ezt valóban komolyan gondoljuk, ráadásul nem csak a papír miatt akarunk férj-feleség lenni. Azt hiszem, ezzel válik teljessé egy kapcsolat – mondta Robi. – Meg hát egy lánynak mégis csak ez a legnagyobb álma – tette hozzá Emese.

A lakodalmat szeptember elején tartják, szabad téren. – Először az évfordulónkra, júliusra akartuk időzíteni, de féltünk, hogy a nagy melegben megromlana az étel, ezért őszre halasztottuk. Így viszont izgulhatunk, milyen lesz az idő – mondták.

Az ifjú párnak épül már a közös otthona is, és tervezik már a nagy családot is. – Két-három gyereket szeretnénk – mondta Robi. – És ugyanennyi év múlva – tette hozzá Emese.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Brüsszelben járt a magyar szegények delegációja

Egyebek mellett a tanácstalansággal kapcsolatos üzeneteket fogalmazott meg az a négy magyar… Tovább olvasom