Délmagyar logó

2017. 01. 17. kedd - Antal, Antónia -4°C | 1°C

IPCC:akár felére apadhatnak a magyarországi folyók

A következő évtizedekben csökkennek a folyók vízhozamai, de hevesebbé válnak az árvizek, visszaesik a fűtési igény, ám növekszik a légkondicionálás energiaszükséglete, egyre többen kapnak hőgutát, ugyanakkor kitolódik a turistaszezon. Ezeket a jelenségeket valószínűsíti Magyarországon az ENSZ Kormányközi Klímaváltozási Bizottsága (IPCC).
Az IPCC pénteken tette közzé hat évente esedékes, 3 ezer oldalas jelentésének legújabb részét, amely a globális felmelegedés várható következményeit taglalja. Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium a jelentés magyarországi vonatkozású megállapításait sajtóközleményben összegezte.

Az IPCC előrejelzése szerint a vízhez jutás és a vízmegosztás ígérkezik az egyik legkritikusabb kérdésnek a jövőben. A Kárpát-medencében várhatóan csökken a csapadék mennyisége, ami Európa szerte nem általános, hiszen az Atlanti partvidéken például több eső esik majd. A jelentés készítői azzal számolnak, hogy a magyarországi folyók évtizedeken belül nyaranta akár a jelenleg szokásos felére apadhatnak. A talajvíz megfelelő utánpótlás híján süllyedni fog, főként a völgyekben és az alacsonyabb területeken, például az Alföldön. A záporok ugyanakkor gyakoribbá válnak, ami miatt nő a hirtelen árhullámok kockázata.

Az IPCC a változó helyzethez hegy- és dombvidéki víztározók építését, az alacsonyabb területeken pedig a gátak erősítését és vésztározók létrehozását javasolja. A felmelegedés hatására jelentősen csökkenhet a fűtési energiaigény. A megspórolt energiát azonban meghaladhatja az a pluszenergia-szükséglet, amit nyaranta hűtésre kell majd fordítani. A hőség rongálja az utakat, vasutakat, a meleg miatt erősebben fújó szelek pedig megrongálják a villanyvezetékeket, megbéníthatják a légi közlekedést. Az aszály a folyami hajózást nehezítheti meg.

Az emberi egészséget közvetlenül is érinti az éghajlatváltozás. Az IPCC azzal számol, hogy növekszik a meleg, különösen a hőhullámok okozta halálesetek száma. A felmelegedéssel összefüggésben egyre több kórokozó is megjelenik, a kullancsok elterjedése például már ennek a folyamatnak az előjele. A hőmérséklet emelkedése kihat a levegő minőségére is. Gyakoribb lehet a fotokémiai szmog, például a felszín közeli ózonszennyezés, és az allergén pollenek is tovább tartózkodhatnak a légkörben.

Változások a turizmus alkalmazkodását igénylik. A nyári idény különféle technikákkal ki lehet tolni a mostani ősz, illetve tavasz irányában. Különösen érzékenyek a felmelegedés miatt a sísportra épülő szlovák és osztrák központok: 2 fokosos globális melegedés, a csapadékviszonyok változása nélkül, mintegy 50 nappal rövidíti meg a hótakarós periódust.

A turizmushoz hasonlóan a mezőgazdaság, azon belül a növénytermelés kilátásai is ellentmondásosak. A légkörben feldúsuló szén-dioxid miatt nőhetnek a terméshozamok, ám a szeszélyesebbé váló időjárást csak szárazságtűrő fajták lesznek képesek elviselni.

A most nyilvánosságra hozott jelentésrész írói között vita bontakozott ki, hogy a klímaváltozás hatására a fajok mekkora részét fenyegetheti a kihalás veszélye. A tudósok végül arra jutottak, hogy az 1990-es szinthez képest 1,5-2,5 Celsius fokos globális átlaghőmérséklet-emelkedés 20-30 százalékkal tizedelheti meg a természeti sokszínűséget.

Az IPCC-jelentés első részét - amely főleg az elmúlt fél évszázad folyamatait elemzi - február elején hozták nyilvánosságra. Abban a tudós testület minden korábbinál határozottabban állította, hogy az emberi tevékenység felelős az egyre gyorsuló globális felmelegedésért.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A jégtánc az élete Regőczy Krisztinának

Regőczy Krisztina az ország és a világ egyik első számú jégkorcsolyázója, profi sportpályafutása… Tovább olvasom