Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Irtásfaluból gyarapodó kisközség

Vitnyéd a hét végén ünnepeli megalapításának hétszázötven éves évfordulóját. Az irtásfaluból kialakult település napjainkra fejlődő kisközséggé vált. Vitnyéd egyre népszerűbb a letelepedni vágyó fiatalok körében.
Vitnyéd nevét először 1256-ban említik a források, mikor Sur besenyő vezér leszármazottai visszaperelték földjüket a soproni várjobbágyoktól. Vélhetően a falu eredete régebbre nyúlik vissza, hiszen az írás már mint létező települést említi. A község nevének eredetét máig nyelvészek és történészek vizsgálják, egyelőre eredménytelenül. Ismert azonban egy monda, ami ha nem is történelmi hitelességű, de ez a legelfogadottabb. Eszerint régen egy messzi földről érkezett vándor talált rá az erdők közé ékelődött kis település lakóira. A hosszú vándorlásban elfáradt látogatót a helyiek pihentették, majd – tarisznyáját bőségesen felpakolva – útjára engedték. Búcsúzáskor a vándor nem akarta elfogadni a sok-sok ajándékot, de vendéglátói csak mondogatták neki: „vüdd – nyéd” (mai szóhasználattal vidd, nyeld)! A szomszédos településre érve a vándor csak ezeket a szavakat ismételgette, így ragadt a településre a „Vüdnyéd” név, mely az idők folyamán először „Vidnyéd”, majd a „d” hang hasonulása után Vitnyéd lett. Horváth Imre Albin atya, búcsúszentlászlói plébános a délszláv „Vitona” személynévből eredezteti azonban a település nevét. Az 1700-as németesítés idején például a falu nevét rendszeresen „Letting”-nek írták.

Kenyeretlen

Az ország több tájegységére is jellemző, hogy a falvak neve elé valamilyen jelzőt ragasztanak, megyénkben is van erre több példa, így „sárbasüppedt (Fertő)Endréd”, vagy esetünkben a „kenyeretlen Vitnyéd”. A jelző eredetéről Vitnyéd egyik történetírója, Timár Lajos sem szolgál egyértelmű tényekkel a „Kenyeretlen Vitnyéd” című könyvében, de az író is azt tartja valószínűnek, hogy a település úgynevezett irtásfalu volt. Azt, hogy itt megtelepedett eleink a rábaközi erdőségekből szakították, irtották ki életterüket. Ez nyilván nem eredményezett akkora szántóföldeket, ami rendes megélhetést biztosított volna az ott lakóknak. A történetírás szerint a vitnyédiek sok száz évig amúgy is halászatból biztosították (úgy, ahogy) megélhetésüket. Egy 1518-as adat szerint Vitnyéd harmincegy családjával Sopron vármegye legnagyobb halászfalujának számított. A szomszédos Fertő tó és a Hanság lápvilágának visszahúzódása azonban ellehetetlenítette ezt a foglalkozási ágat, így a falu határában az ezernyolcszázas évekre közel kilencszáz hold termőterületet irtottak ki, amit azonban az akkori földesúr visszaváltott, így a vitnyédiek jó része csak bérmunkába járhatott el dolgozni. Talán ezért nevezték a falut „kenyeretlen Vitnyédnek”. A helybéliek bajait tetézte az is, hogy a környék szabályozatlan vízfolyásai többször elárasztották a környéket. A legutóbbi, 1965-ös árvíz nyomai egyes helyeken a mai napig felfedezhetők Vitnyéden.

A „Lettinger” dohány

A halászat és a gyenge földművelés mellett azonban volt Vitnyédnek egy szinte európai hírű terméke, a dohány. Az 1600-as évek végén kezdtek a helyiek török közvetítés hatására dohányt termeszteni. Az 1800-as évekre már híres és keresett márkanév lett (a falu német nevéből keletkezett) „Lettinger” márkanevű dohány. A füstölnivaló termesztése egészen a második világháború végéig megmaradt, mígnem a törvényi szabályozás ellehetetlenítette termelését.
A falu története több neves magyar személyiséggel is összeforrt, elég itt csak a neves földesurakra, a Nádasdyakra és az Esterházyakra gondolni. Ez utóbbi család egészen 1945-ig birtokolta ezt a területet. Vitnyéd talán leghíresebb szülötte azonban Vittnyédy István, aki először soproni városi ügyvéd, majd Sopron országgyűlési képviselője volt, később Zrínyi Miklós tanácsosa, majd a Wesselényi-féle összeesküvés egyik szervezője.

Beszédes nevek

A neveknek mindig is nagy szerepük volt a település életében, hiszen a többszöri betelepülés folytán általában ragadványnevekkel különböztették meg a hasonló nevű családokat. Több írásban is feltűnnek a Kámán, Rabi és Simon nevű családok. Ez utóbbiakat például a következő előnevekkel azonosították: Peti Simon, Bözsi Simon vagy akár a Kerekes Simon nevek. Egy mai helybéli szerint a rendes neveik alapján még napjainkban sem lehet megtalálni a családokat. Németh György elmondta, őt a „Mentős Németh”-nek ismerik a falubeliek, valamikori kapuvári szakmájáról azonosítva. Az utcában, ahol lakik, több Szalai nevű család is van. Egy alkalommal valamelyik családot keresték, de Németh György nem tudott útbaigazítást adni. Később derült ki, hogy az általa „Kisszeg”-nek ismert család rendes neve a Szalai. – A Németh névből is több van a faluban, van Kutasi-Németh vagy Hanyos-Németh – mondta Németh György. Hozzátette, a családok ragadványneveit a gyerekek is viszik tovább magukkal, akár az ország másik felébe is. Németh György gyermekeit például „Vitnyédi”-nek hívják Szegeden.

Sajtnapok és virágok

A község jelenlegi helyzetéről szólva Németh György szomorúan jegyezte meg, a rendszerváltással megszűnt a mezőgazdasági szövetkezet, kevés helyben a munkalehetőség. A rendszerváltástól azonban a település fejlődése új lendületet vett. Tóth Kálmán polgármester szerint a leglényegesebb feladat a település fiatalítása. Ennek érdekében új utcákat alakítottak ki Vitnyéden és felújították a település iskoláját.
– Az intézményeinkhez ragaszkodunk, hiszen a falu vonzerejét ezzel is meg lehet alapozni, bár a jelenlegi törvények nem nagyon támogatják a kistelepülések iskoláinak fennmaradását – mondta a polgármester. A vonzerő növelését szolgálja a közeljövőben megvalósítandó egészségház is. Tóth Kálmán hozzátette, egyéb intézményeiket is felújították, de a sajtnapok mellett az egyik legnagyobb eredménynek tartja a település főutcájának rendbetételét, virágosítását.

Avatások, mulatságok

A hétszázötven éves jubileum programjai augusztus 26-án, szombaton reggel nyolc órakor ünnepi szentmisével kezdődnek, majd a megyezászló átadása után felszentelik a temető új ravatalozóját. Délután egy órakor átadják a felújított művelődési házat és felavatják Kőrösi Csoma Sándor mellszobrát. Délután kettőkor Tóth Kálmán polgármester köszönti a vendégeket, később a helyi hagyományőrző csoportok mutatkoznak be. Augusztus 27-én, vasárnap délelőtt búcsúi szentmisék lesznek. Délután négy órakor Vitnyéd és a nyolcvanas évekbeli magyar válogatott labdarúgói csapnak össze. E programokon túl játékok és más rendezvények is várják a látogatókat a „Gida téri” nagysátorban és környékén.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Milyen a takarékos otthon?

Ha kellő figyelmet fordítunk a lakás építésekor, átalakításakor az alapvető kellékek beszerzésére, nem csak anyagilag járunk jól, hanem környezetünket is kíméljük. A takarékos megoldások némelyike ráadásul nem is annyira pénz, mint inkább odafigyelés kérdése. Takarékos tippek ingatlantulajdonosoknak. Tovább olvasom