Délmagyar logó

2017. 04. 27. csütörtök - Zita 10°C | 24°C Még több cikk.

Isten hozta Balatonkenesén és Akarattyán

Balatonkenese és a közigazgatásilag hozzá tartozó Balatonakarattya a magyar tenger északkeleti kapuja.
A magas partfal pereméről széles panoráma nyílik a tó keleti medencéjére. A több ezer ház és nyaraló hatalmas, 12 kilométer hosszan elnyúló rendezett, parkos, virágos üdülővárost alkot. A honfoglalás óta lakott település első említésére a veszprémvölgyi apácakolostor görög nyelvű alapító oklevelében került sor 990-ben. 1532-ben országgyűlést tartottak itt. A reformkorban is kedvelt üdülőtelepülésen kötött ki először a Kisfaludy gőzös, fedélzetén Széchenyi Istvánnal. Büszkeséggel tölti el a helyieket, hogy a település, amely korábban mezőváros volt, 2009-ben ismét városi rangra emelkedett.

Tatárlikak a városban

A város közelében, a vasútvonal és a 71. számú főút mentén magas partfal húzódik. Ennek legmagasabb pontja eléri a közel 200 méter tengerszint feletti magasságot. Korábban Magas-Partnak vagy Partfőnek nevezték, amelynek tetején 1927 óta magasodik a Soós Lajos költő emlékére emelt obeliszk. Ez időtől kezdve a magaslatra a
Soós-hegy elnevezést használják. A letűnt korok emlékét őrzik a Magas-part oldalába vájt barlangok, a "Tatárlikak", ahol a helybeliek először a tatárok, majd a törökök elől menekülve találtak menedéket. Összesen kilenc barlang van itt, amelyek öt szintben helyezkednek el. Az alsó barlangokba még ma is fel lehet menni. Természeti kincseik között tartják számon a helyiek a Soós-hegy lankáin pompázó tátorjánt (Cambre tataria), amely fényigényes növény, és a löszös talajokat kedveli, mára ilyen nagy egyedszámú kolóniában csak itt, Balatonkenesén tenyészik. Az 1960-as években nyilvánították védetté.

A balatonkenesei tájház.
A balatonkenesei tájház.

Tájház 1858-ból

A balatonkenesei tájház nem áttelepített, hanem mindig ott álló épületben kapott helyett. Az 1858. évi kataszteri térképen már azonosítható a Kossuth utca 6. szám alatti épület, amelyet Wirt Péter tervei alapján felújítottak, s 1991-ben itt nyitották meg a helytörténeti gyűjteményt.
A ház a balatonmelléki népi építkezés jellegzetességeit viseli magán. Elrendezése: első szoba pitvaros, szabad-kéményes konyha, hátsó szoba, éléskamra, kamra, kocsiszín és istálló. Az első két helyiség előtt boltíves tornác húzódik, amelyet nyaranta nagyfejű piros muskátlik díszítenek. Az épület falai terméskő lábazaton döngölt föld, vályog- és égetett tégla, a tetőszerkezete pedig náddal borított. Nyaranta megelevenedik a ház berendezése és udvara, csuhésok, szövők, fonók, s népi kismesterek várják a látogatókat, 2009-ben alkotóműhellyel bővült a tájház, ahol nagy hangsúly fektetnek arra, hogy értő kezek nyomán az évszázadok néphagyományai és mesterségek fortélyai továbböröklődhessenek.

Két templom

A városháza mellett, a dombon álló katolikus templom alapkövét 1815. május 11-én helyezték el. A korona felajánlását ábrázoló oltárkép Pribék István adományaként került a templomba, a három mennyezeti freskót pedig 1907-ben Jánosi Gusztáv püspöki helynök megrendelésére Graits Endre festőművész készítette. Jánosi Gusztáv 1884-ből származó egykori villája az utca másik oldalán ma is látható. A Táncsics utca ölelésében egy bekerített park, a Hősök kertje nyújt árnyas pihenőt az arra járónak. A református templomot 1658–1660 között építették a korábban e helyen álló katolikus templom romjaira. Udvarán az 1532-es balatonkenesei országgyűlés emlékére emelt kopjafa áll. A templommal szemben áll méltóságteljesen a közel ötszáz éves óparókia épülete, amelyben a könyvtár várja olvasóit.

Isten hozta Balatonkenesén és Akarattyán. (galéria)

Akarattyai honfoglalás

Akarattya időszámítását az 1928-ban alapított Balatonakarattyai Fürdőtelep Egyesület megalakulásától tekintjük hivatalosnak. Sajátságos volt a fürdőkultúra, régi fotók tanúsága szerint a strandon kabinsorok álltak, amelyet minden nyaralótulajdonos bérelhetett. Akarattya szépsége sokakat magával ragadott, a fővárosiak sorra vásároltak telkeket, ahova az ötvenes évek idején nagy számban le is költöztek.

Balatonakarattya központjában állt a több mint 400 éves Rákóczi szilfa, a Balaton-vidék legismertebb, védelem alatt álló ősfája. E csodás természeti képződmény sajnos 1968 kiszáradt. 2003-ban a Föld napján új szilfával gyarapodott a Rákóczi park, amely nyaranta az akarattyai kulturális élet központja, illetve több jelentős műemlék méltó színtere is, az innen nyíló utcák valamelyikén a Kisfaludy sétányra érünk, ahol csodás panoráma tárul a szemünk elé.

Az ideérkezőket családias üdülőhely fogadja, ahol az aktív nyaralás és a gondtalan pihenés szerelmesei egyaránt jól érezhetik magukat. Tartalmas és szórakoztató rendezvények sora várja az idelátogatókat az év minden hónapjában. A sportolni vágyók számtalan lehetőség közül választhatnak: a vízi sportok és a horgászat szerelmeseit a legkorszerűbb kikötők, gyönyörű partszakaszok és természetesen a folyamatosan megújuló strandok várják, míg a kezdő és a haladó lovasoknak egyaránt remek terepet nyújt a környék, emellett kerékpárút, gyalogos turistautak, tanösvény, teniszpályák, fedett és fedetlen sportpályák kínálnak élvezetes programokat.

Hattyúk.
Hattyúk.

Ördögszekerek

Az üledékfalba mélyíti költőüregeit legpompásabb, trópusi tájakat idéző madarunk, a fullánkos rovarokat fogyasztó gyurgyalag, és barnás tollazatú fecskénk, a parti fecske. S itt tenyészik növényritkaságunk, a tátorján, amely lágy szárú, évelő növény, a keresztesvirágúak családján belül a káposztafélékhez tartozik. Dúsan elágazó, levelekkel körülvett, szögletes szára 80–150 centiméter magasra is megnőhet. A pásztorkodó, földművelő nép egykor szívesen fogyasztotta káposztára emlékeztető ízű karó gyökerét, a „tatárkenyeret". A tátorján jellegzetes „ördögszekér": a termések beérése után a már száraz növény leválik a tövéről, s a szél messzire görgeti, miközben magjait elszórja. Termőhelyeinek megszűnése miatt hazánkban már csak néhány kisebb állománya él, ezért fokozottan védett növény.

Programok egész évben

Kenesén, illetve Akarattyán az év nagy részében, nyáron különösen, programok sora várja a vendégeket. Ilyen a Zenés Szombat Esték koncertsorozat, orgonahangversenyek, az Országos Nordic Walking Élménytúra, a Balatoni Kapunyitó, az Ízek, Borok, Legendák Fesztiválja, vagy éppen az országos lecsófesztivál. A műsorfüzetben tallózva olyan fellépőket találunk, mint Sipos F. Tamás, Molnár Dixieland Band, LGT Emlékzenekar, Janicsák Veca, Vastag Csaba, Sound Check, Fillmore, Chameleon Jazz Band, Appril Project, László Attila, Tolcsvay Béla, OMEGAMIX Benkő Lászlóval és Jankai Bélával, vagy éppen Varnus Xavér orgonaművész a Talamba ütőegyüttessel.

További információkért kattintson a www.istenhozta.hu- ra!
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vádlottakat hallgatott meg a bíróság a Hunvald-ügyben

Vádlottak meghallgatásával folytatódott a Hunvald-ügy tárgyalása pénteken a Fővárosi Bíróságon (FB).… Tovább olvasom