Délmagyar logó

2017. 01. 19. csütörtök - Sára, Márió -7°C | 0°C

Istenem, micsoda gyönyörű álom!

Az egykori császárváros kulturális, művészeti s nem utolsósorban történelmi fénye kicsit sem kopott meg.

A sógorok fővárosába, Bécsbe honfitársaink még mindig többnyire bevásárolni járnak, holott az egykori császárváros kulturális, művészeti s nem utolsósorban történelmi fénye kicsit sem kopott meg. A Szieszta egy derűs őszi napon a bécsi Hofburgban barangolt, ahol megtekintette a vadonatúj Sissi-tárlatot, Ferenc József dolgozó- és tárgyalószobáját, s még a császári lakosztályokban is körülnézett.

A bécsi várudvarban található hármas kiállítás nyitányát a Habsburg-család ezüstkollekciója és porcelángyűjteménye adja. A tizennyolc termet megtöltő régiségek tárháza igazán a porcelángyűjteménynél kezd izgalmassá válni. Mária Terézia Sevres-i zöld teás csészéitől kezdve kínai és mexikói darabokon át egészen Erzsébet kedvenc, virágmintás herendi étkészletéig terjed a válogatott műremekek sora.

Császári árak

A bécsi udvarban a három tárlatra együttesen válthatók jegyek. A felnőtt belépők ára 8, 90 euro, érvényes diákigazolvánnyal 7 euróért lehet bebocsátást nyerni, míg a gyerekjegyek 4 és fél euróba kerülnek. Angol és német nyelvű, ötvenöt perces idegenvezetés esetén további két és fél euró felárral kell kalkulálni. A szuvenírt viszonylag korrekt áron lehet vásárolni a Hofburg ajándékboltjaiban, igaz, a császári udvar 1786 óta hivatalos cukrászdájában és pékségében egy kávéért, süteményért vagy forró csokiért elég mélyebben zsebbe kell nyúlni.

„A szépség etikettje"

A Hofburg szívében patinás, barokk lépcső vezet fel a Sissi-tárlathoz. Kiállítás első két termében korabeli újságok címlapjai német, angol, francia, spanyol és magyar nyelven árulkodnak a császárné életének legfontosabb mozzanatairól. A sajtószemlét követően éles váltás mozgóképre: az ötvenes évek közepén forgatott, szolidan giccsbe hajló Sissi-trilógiából rövid, ám annál ismertebb kockák peregnek. A két óriási plazmatévé mellett tanulságos üzenet áll a tárlatrendezők tollából: „a film által sugárzott fiatal, édes, érintetlen Sissi-kép valójában kevés azonosságot mutat a néhai császárné igazi személyiségével. Kedves látogatók, engedjék meg, hogy közelebb vigyük Önöket a történelmi Erzsébethez". Kis malíciával az ilyen ajánlókra szokták mondani, hogy manapság a történelmi személyek emléke is hírversenyben él, s nekik is folyton-folyvást meg kell újulni. De ne legyünk igazságtalanok a bécsi történészekkel. Való igaz, hogy idős korára Erzsébet depresszióra hajlamossá vált, s különösen érzékenyen reagált súlyának és derékig érő hajának változásaira. „A szépség etikettjeként" ismert napi program szerves részét képezte az a kiállított mérleg, melyen lovaglás, vívás vagy úszás után ellenőrizte kilóit Sissi. Unikumszámba mennek a Magyarországon nagy népszerűségnek örvendett királyné 19. századi diétás receptjei is, melyeket a császári ház szakácsai, cukrászai „testre szabottan" állítottak össze számára.

A Sissi-tárlat egyik legérdekesebb darabja
A gyilkos tőr

A Sissi-tárlat egyik legérdekesebb darabja annak az ünnepi ruhakölteménynek az eredeti reprodukciója, melyet közvetlenül Bécsbe költözése előtt, a búcsúztatására rendezett, utolsó bajorországi bálon viselt Erzsébet. A ruhát messzi földről, egyenesen a török szultántól kapta ajándékul az ifjú hercegnő, a stólát díszítő az arab hímzés jelentése pedig: „Istenem, micsoda gyönyörű álom". Az 1867-es magyarországi koronázási ékszerek is másolatban lelhetők fel a Hofburgban, csakúgy mint az a gyémánt ékszerkollekció, melyet 1879-ben a császári pár házasságának huszonötödik évfordulójára rendezett ezüstlakodalmon viselt Erzsébet. Ahogy teltek-múltak az esztendők, úgy utazott mind többet a Habsburg-birodalom első asszonya, luxusszerelvényével keresztül-kasul bejárta az öreg kontinenst. Az 1873-ban tervezett vonatkabinok külsejét Erzsébet kívánságára már-már megtévesztő egyszerűség, míg a belső szalonokat és éjjeli kocsikat egyedülálló pompa, elegáns ízlés és mindenekelőtt kényelem jellemezte. A szalonkabinok egyike szintén megcsodálható a Sissi-múzeumban. Ugyan enyhén perverz dolognak tűnik, hogy a tárlat főattrakciója az a tőr, mellyel Luigi Luccheni olasz anarchista kioltotta Erzsébet életét – aligha hagyták a szervezők véletlenül az utolsó teremre az ütött-kopott kést. Az 1898-as genfi merénylet gyilkos fegyvere élőben egyébként még annál is parányibb, mint amit a történelemkönyvek olvasása után elképzelünk...

Történelmi szentély

Aki a Hofburgban egy kiadós (értsd: egész napos) barangolásra adja a fejét, végezetül, a császári lakosztályokat járhatja meg. Ferenc József egykori termeinek hosszú sorát a váróterem nyitja, melyet két monumentális festmény és egy csillogó-villogó lámpás „próbál" hangulatosabbá tenni. A fogadószoba, ahol valaha audenciában részesült a kivételezettek kicsiny csoportja, a váróteremre „hajaz", epésen a két lakosztály egy kaptafa. A konferencia terem egy fokkal izgalmasabb látvány, a századforduló környékén ebben a szobában értekezett Ferenc József a monarchia miniszteri tanácsával. Innen azonban már tényleg csak kis lépés választja el az embert egy igazi történelmi szentélytől. Ferenc József híres-nevezetes dolgozószobájáról van szó, a magát haláláig „Isten első szolgájának" tituláló katolikus uralkodó ebben a tágas, ám egyszerűen bútorozott helyiségben értesült felesége és Rudolf fia halálhíréről, de itt tudta meg azt is, hogy „száműzött" öccsét, Miksát 1867-ben agyonlőtték a mexikói forradalmárok. Ferenc József sötétbarna íróasztala sem mentes történelmi fordulatoktól, hogy csak egyet említsünk: itt szövegezte az agg császár azt a hadüzenet, mely először borította vérbe a világot. Lépjünk is tovább az első világháború előjátékától, többek közt azért is, mert ha valaki a helyszínen szemléli meg a császári apartmanokat, sok ideje nincs a múlt gaztettein töprengeni. Előtte-utána ugyanis kígyózó tömeg várja, hogy futó pillantást vethessen letűnt idők, letűnt hangulatára.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Visszaáll a vényfelírás rendje

2006. január elsejétől újra a korábbi gyakorlat szerint írhatnak fel recepteket az orvosok. Tovább olvasom