Délmagyar logó

2017. 03. 23. csütörtök - Emőke 11°C | 21°C Még több cikk.

Iszapömlés: az élhető településekért dolgoznak a polgármesterek

Azon dolgoznak, hogy élhetőek legyenek a vörösiszaptól megtisztított települések, és senki ne akarjon elköltözni a térségből - mondta a vörösiszap-katasztrófa második évfordulóján Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely polgármestere is az MTI-nek.
Két éve, október 4-én szakadt át a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. X-es iszaptározójának a gátja, és a kizúduló, több mint egymillió köbméternyi vörösiszap elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit.

A katasztrófa következtében tíz ember meghalt - az ügyben nemrégiben indult büntetőper vádirata nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel -, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

Tili Károly, Kolontár független polgármestere kiemelte: azon dolgoznak, hogy élhető település legyen Kolontár, az emberek szeressenek ott lakni.
Kolontáron 36 család házát öntötte el az iszap, a katasztrófa után nem sokkal 11 család költözött el a faluba, és voltak, akik később választottak új lakóhelyet. A polgármester emlékeztetett arra, hogy az állam megtérítette a lakóingatlanokban és az ingóságokban keletkezett kárt, és a mezőgazdasági termelők kárenyhítése is a végéhez közeledik.
Helyreállították a jelenleg hétszázhúsz lakosú település középületeit, megszépült az általános iskola, a polgármesteri hivatal és a művelődési ház.

A Magyar Kármentő Alap forrásaiból új sportöltözőt építettek, és befejeződött a vörösiszap-katasztrófát bemutató tanösvény kialakításának első üteme. Szintén a kármentő alapból igényeltek csaknem 40 millió forintos támogatást a kolontári csatornahálózat és a szennyvíztisztító kiépítéséhez, az augusztusban kezdődött beruházás 260 millió forintba kerül. Terveik szerint felújítják az úthálózatot és a vízelvezető árkokat is. A vörösiszap-tározók lefedése még nem fejeződött be, ezért a porzás erős szélben még érzékelhető a falu egyes részein. A bányakapitány szigorú felügyelet alatt tartja a munkálatokat, ezért rövid időn belül ez a probléma is megoldódik - tette hozzá Tili Károly.

Toldi Tamás (Fidesz-KDNP), devecseri polgármester a katasztrófát követő állami szerepvállalást emelte ki, aminek köszönhetően rövid idő alatt új lakópark épült a károsultaknak. A településen csaknem háromszáz házat öntött el a vörösiszap, és több mint 260 házat kellett lebontani. Magyarország azt is megmutatta, hogy a bajban össze tud tartani - fogalmazott. Szólt arról is, hogy két év telt el a katasztrófa óta, de jelenleg is két pszichológus dolgozik Devecserben. A lakosság jelentős része a házával együtt a múltját veszítette el, aminek a feldolgozásához több év kell a szakemberek szerint. Sokan segítség nélkül egyáltalán nem tudnak továbblépni, a pszichológusok tevékenységére nagy szükség van, szeretnék ha társadalombiztosítási támogatással a szakorvosi rendelőben több mentálhigiénés szakember lenne elérhető. A munkahelyteremtő beruházások mellett ez a legfontosabb - tette hozzá.

Tájékoztatása szerint a kármentő alap még rendelkezésre álló forrásaiból további fejlesztéseket terveznek: az ipari park kiépítése, a Fő tér rekonstrukciója és az oktatási intézmények felújítása mellett megújulnak a Devecseren átvezető utak, járdák és vízelvezető árkok. A mentesített mezőgazdasági területeken energiaültetvény létesítését tervezik. Egy pályázatnak köszönhetően pedig több mint 1,4 milliárd forintból fejlesztheti vízvédelmi rendszerét Devecser és Kolontár. Jelentős telekárkedvezménnyel támogatják a letelepedő családokat, mert a katasztrófa óta legalább kétszázzal kevesebben laknak a városban - mondta.

Marton László, Somlóvásárhely független polgármestere szerint minden probléma megoldódott, a településről senki nem költözött el. A vörösiszap nyomait sikerült eltüntetni, az utakat felújították, minden egyenesbe jön - fogalmazott. A kármentő alap segítségével jelenleg az iskolát renoválják, és további fejlesztéseket is terveznek.

Két éve történt a vörösiszap-katasztrófa

Két éve, 2010. október 4-én történt Magyarország legnagyobb ökológiai katasztrófája. Ajka közelében, Kolontár községnél 12 óra 25 perckor átszakadt a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ajkai timföldgyára 10-es zagytározójának gátja, több mint egymillió köbméternyi víz és mérgező vörösiszap elegye öntötte el Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely mélyebben fekvő részeit. Az MTVA Sajtó- és
Fotóarchívumának összeállítása:
A katasztrófában tíz kolontári lakos vesztette életét, 123 ember súlyos égési sérüléseket szenvedett az erősen lúgos, maró hatású anyagtól, az orvosoknak 302 embert kellett ellátniuk. Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amelyet 2011. június 30-ig tartottak fenn. A szennyeződés a Torna patakon keresztül - a védőintézkedések következtében felhígulva - a Marcalba, a Rábába, majd a Dunába jutott. A Torna, majd október 7-re a Marcal folyó élővilága kipusztult, de a Mosoni-Dunát sikerült megvédeni. A kizúduló folyékony vörösiszap az ajkai térségben nemcsak a folyóvizeket, hanem mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.
Kolontáron, Devecserben és Somlóvásárhelyen több mint 300 ház vált lakhatatlanná, ezek többségét le kellett bontani. A ingó és ingatlan vagyonban keletkezett lakossági kár csaknem egymilliárd forintot tett ki. A kormány a károsultak támogatására létrehozta a Magyar Kármentő Alapot, az ebben összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították. Az otthonukat elvesztő károsultak új, illetve használt lakás vásárlásáról dönthettek, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A térségben az újjáépítés 2011 júliusára fejeződött be.

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár 2010. október 5-én, a tragédia másnapján azonnali hatállyal felfüggesztette a Mal Zrt. termelői tevékenységét. A cég vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a katasztrófáért nem tartják magukat hibásnak, s vállalatuk minden szabályt betartva működik.

Október 12-én az Országgyűlés módosította a honvédelemről szóló törvényt, megváltoztatva a veszélyhelyzet idején alkalmazható szabályokat, a módosítás szerint honvédelmi érdekből rendeletben az állam felügyelete alá vonható a gazdálkodó szervezetek működése. A "lex Mal" alapján a vállalat állami felügyelet alá került, a termelés 15-én kormánybiztos irányítása alatt indulhatott újra, a felügyelet 2011. június 30-án ért véget.

Az iszapömlés vizsgálatára felállított kormányzati koordinációs bizottság tudományos tanácsának operatív munkája 2010. november 29-én fejeződött be.

December 7-én megalakult az Országgyűlés vizsgálóbizottsága a katasztrófa felelőseinek megállapítására, a tíztagú testületbe a kormányoldal és az ellenzék is öt-öt képviselőt küldhetett. E bizottság jelentése alapján az Országgyűlés 2012. március 12-én határozatban mondta ki, hogy a vörösiszap-katasztrófáért döntően a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.-t tartja felelősnek, bár a felelősségben, ha nem is közvetlenül, de osztoznak a Mal Zrt. létesítményeit engedélyező hatóságok, továbbá az ellentmondásos szabályozást elfogadó jogalkotók és a hatóságok működtetéséért felelős kormányok.

2011. szeptember 14-én a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a vörösiszap-katasztrófa miatt összesen 135 milliárd forint hulladékgazdálkodási bírságot szabott ki a Mal Zrt.-re. A vállalat kezdeményezése nyomán 2012. május 30-án a Veszprémi Törvényszék a közigazgatási eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette a zöldhatóság határozatának végrehajtását, leszögezve, hogy a bírság nagysága miatt a végrehajtása a cég azonnali és végleges ellehetetlenülését, fizetésképtelenségét és működésének leállítását hozná. A kormány 2012. szeptember 20-án stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a Mal Zrt.-t, amely a katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzd. 27-én megkezdte működését a vállalat helyzetének rendezését vizsgáló tárcaközi munkacsoport.

Miután a Nemzeti Nyomozó Iroda gazdaságvédelmi főosztálya 2011. december 23-án lezárta a katasztrófa ügyében a nyomozást, 2012. január 19-én a Veszprémi Törvényszéken az ügyészség vádat emelt a Mal Zrt. 15 munkavállalója - köztük volt és jelenlegi vezetők - ellen halált előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás bűntette, gondatlanságból elkövetett környezetkárosítás és természetkárosítás vétsége, továbbá a hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntette miatt. A büntetőper első menetét 2012. szeptember 24. és 28. között tartották Veszprémben, a folytatás október 15-én lesz.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Folyékony szén-dioxid szivárog egy vagonból Városlődnél

A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága szerint nincs szükség rendkívüli intézkedésre. Tovább olvasom