Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Ítélet a Baumag-perben

A Baumag-perben Balázs László elsőrendű vádlott 7 év szabadságvesztést, 9 év közügyektől eltiltást és 9 millió forint pénz-mellékbüntetést kapott a Fővárosi Bíróságon pénteken kihirdetett első fokú ítélet szerint.
Kővári Tibor tanácselnök a másodrendű P. Istvánnét 1 év és 8 hónap szabadságvesztésre ítélte, de a büntetést 3 évre felfüggesztette.

A többi 10 vádlottat a bíró próbára bocsátotta, illetve néhány százezer forint pénzbüntetésre ítélte.

Az első rendű vádlottnak meg kell fizetnie még 13 millió forint bűnügyi költséget is, a többi vádlottra ehhez képest elenyésző összeg jut a bűnügyi költségből.

A Baumag-ügy lényege, hogy a szövetkezet a befektetők nagy részét kedvező, a banki kamatokat jelentősen meghaladó hozamígérettel csábított magához, ám azok hűtlen kezelés miatt elvesztették a pénzüket. Az ítéletben szerepel még a bűncselekmények között jogosulatlan pénzintézeti tevékenység, csődbűntett, és a számviteli fegyelem megsértése is.

Szóbeli indoklásában a bíró a bűncselekmények első dátumának 1995. március 1-et jelölte meg, ekkor alakult meg a Baumag Általános Befektetési Szövetkezet, a végső időpont pedig 2003. október, amikor fizetésképtelenséget jelentett. A 70 ezer forintos jegyzett tőkével megalapított szövetkezet célja kezdettől az volt, hogy tőkét vonjon be a cégcsoportba. Ennek a technikája kezdetben az volt, hogy az akkori személyi jövedelemadó törvény szerint a saját szövetkezettől vásárolt üzletrész után 30 százalék adókedvezmény járt. Így minden befektető előbb a szövetkezet tagja lett, majd a vásárolt üzletrészre járó adókedvezményt a szövetkezet megosztotta a befektetőkkel.

Miután ez a lehetőség - törvénymódosítással - bezárult, új technikára volt szükség. A szövetkezet újra csak beléptette tagnak a befektetni szándékozókat, akikkel ezután két szerződést kötött. Az elsővel üzletrészt adott el a befektetőnek, míg a másikkal ugyan ezt az üzletrészt későbbi időpontban és magasabb áron visszavásárolta. A befektetők azonban a visszavásárlás időpontjában többnyire meghosszabbították a szerződést, mivel a hozam az akkori banki kamatoknál jóval magasabb volt.

A bíró az indoklásban éppen a nyilvánosan hirdetett hozam táblák alapján mondta azt, hogy az nem más, mint kamat, a vásárolt üzletrész pedig betét elhelyezés. A szövetkezeti törvény ugyanis előírta, hogy a taggá válást el kell fogadnia szövetkezetnek, itt azonban erről nem volt szó, tehát a befektetők csak fiktív tagokká lettek. Miután a szövetkezet betétet gyűjtött, és arra kamatot fizetett, így jogosulatlan pénzintézeti tevékenységet végzett.

Amikor 2001-től új szövetkezeti törvény lépett hatályba, az engedte ugyan a régi szabályok szerint még 5 évig tovább működni a meglévő szövetkezeteket, viszont azok már új üzletrészt nem bocsáthattak ki. Ekkortól az eredeti szövetkezet - amelyet már vagyonkezelőnek hívtak - az újonnan létrehozott Baumag Befektetési Szövetkezet (a neve többször változott ennek is) üzletrészeit értékesítette. Ezt tette a 2003 októberi fizetésképtelenségig.

Olvasóink írták

  • 1. 620829 2010. január 08. 13:58
    „csak nagytételben lopni.....úgy nem lesz gond!!!!!!!!!!!!!!!undormány egy ország...az szent!!!!!!!!!!!!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mentősökre támadt egy férfi Budapesten

A kiérkező mentősökre támadt egy férfi péntek reggel Budapest VIII. kerületében, a József körút és a… Tovább olvasom