Délmagyar logó

2017. 11. 25. szombat - Katalin 3°C | 12°C Még több cikk.

Jeles magyarok a posta új bélyegein

Örkény István és Ottlik Géza írók, Solti György karmester és Szentágothai János anatómus születésének centenáriumát köszönti újdonságával a Magyar Posta.
Négy jeles magyar személyiség - Örkény István és Ottlik Géza írók, Solti György karmester és Szentágothai János anatómus - születésének centenáriumát köszönti újdonságával a Magyar Posta.

A bélyegkisív, valamint a hozzá tartozó boríték és bélyegző Dudás László grafikusművész alkotása - közölte a vállalat csütörtökön az MTI-vel.

A bélyegeken a kiemelkedő személyiségek láthatók.

Örkény István (1912-1979) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője, a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. A háborúban szovjet hadifogságba esett, hazatérve dramaturgként és íróként tevékenykedett. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot, ebben az évben mutatták be a Tóték című drámáját is, amelyet több nyelvre lefordítottak.

Ottlik Géza (1912-1990) író, műfordító 1946-ig a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott, 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Klub titkára volt. A Rákosi-rendszer éveiben kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt. Kényszerű hallgatása 1957-ben ért véget, mikor megjelent Hajnali háztetők című kisregénye. Munkásságát József Attila-díjjal, Kossuth-díjjal, Szép Ernő-díjjal és Örley István-díjjal ismerték el.

Solti György (1912-1997) karmester, zongoraművész a II. világháború után a Bajor Állami Opera, majd a frankfurti opera főzeneigazgatója lett, később a londoni Royal Opera House-ban látta el a tisztséget. Igazgatta a Chicagói Szimfonikus Zenekart, az Orchestre de Parist, a Berlini, majd a Londoni Szimfonikusokat. Harmincegy Grammy-díjat kapott, európai és amerikai egyetemek avatták díszdoktorrá, az angol királynő lovaggá ütötte.

Szentágothai János (1912-1994) Kossuth-díjas magyar anatómus. Oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban, 1961-ben az ő tanszékén kezdték az elektronmikroszkópos agykutatást. 1948-ban az MTA levelező, 1967-ben rendes tagjává választották. Leghíresebb tudományos munkája Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv, amelyet 13 nyelvre fordítottak le.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ csütörtöki nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint a július 5-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom