Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Jó történeteket keres a Filmalap

Teltház előtt zajlott a Filmíró napok a Millenárison című sorozat keddi rendezvénye, amelyet az egészestés játékfilmek forgatókönyv-fejlesztéséről tartottak a budapesti Millenáris Központban.
Divinyi Réka, a Nemzeti Filmalap forgatókönyv-fejlesztő szekciójának vezetője elmondta: továbbra is jó történeteket keresnek.

A tanácskozáson, amely a Magyar Nemzeti Filmalap, a Fade In és a Millenáris együttműködésében valósult meg, Divinyi Réka mellett Havas Ágnes, a Filmalap vezérigazgatója, Hegedűs Bálint, a szervezet forgatókönyv-fejlesztője, Németh Gábor író, a Színház- és Filmművészeti Egyetem forgatókönyvíró szakának művésztanára, Tasnádi István forgatókönyv- és drámaíró, valamint Zomborácz Virág forgatókönyvíró-rendező vett részt.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a Filmalaphoz eddig beérkezett pályázatok igen sokszínűek témájukban, stílusukban és minőségükben egyaránt. Divinyi Réka kiemelte: az új pályázati rendszer nagy lehetőség minden forgatókönyvírónak, minden egyes pályázatot legalább tizen elolvasnak, és elsősorban azt vizsgálják, van-e helye, esélye az adott filmtervnek a világban, illetve Magyarországon. A szekcióvezető kiemelte: eddig mintegy hatvan tervet tekintettek át, és csupán 2-3 esetben nem született egyértelmű döntés. Ez szerinte azt bizonyítja, hogy a pályázatok minősége egyértelműen kiderül a döntési folyamat során. A folyamatos pályázati rendszer előnye, hogy senkinek sem kell az íróasztalnak dolgoznia - emelte ki Divinyi Réka, aki szerint a forgatókönyv-fejlesztő bizottság csak akkor tudja jól végeznie a munkáját, ha kellő számú és jó minőségű ötlet érkezik be.

A szekció vezetője arra is kitért, hogy forgatókönyv-fejlesztésre nem szabnak meg "kvótát", szeretnének jóval több filmötletet tovább csiszolni, mint amennyi végül gyártási fázisba kerül.

Andrew. G. Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos interneten keresztül kapcsolódott be a tanácskozásba. Megjegyezte: január végére lezárulhat a Magyar Mozgókép Közalapítvány konszolidációja. A beérkezett pályamunkák alapján "közepesnek" értékelte a forgatókönyvírói "mezőnyt", szerinte sokan túl korán próbálkoznak gyártási pályázattal. Andrew G. Vajna kitért arra is, hogy eltűnt a magyar moziközönség, ennek szerinte elsődleges oka, hogy nem születtek kellően izgalmas és szórakoztató filmek az elmúlt években.

Havas Ágnes vezérigazgató arról számolt be, hogy naponta átlagosan két pályázat érkezik, és főleg a szerzői filmek dominálnak, hiányoznak "a kereskedelmi szempontból izgalmas filmtervek".

Tasnádi István a dráma és forgatókönyvírás különbségeiről beszélt, a többi közt arról, hogy a mai magyar színház kevésbé kíváncsi az új, jó történetekre. Ennek oka szerinte a finanszírozás elégtelenségében keresendő, mert a színházigazgatóknak folyamatosan a teltház elérésére kell koncentrálniuk, vagyis nem kockáztathatnak. Tasnádi megjegyezte: a kísérletezés ezért kisebb helyekre, stúdiószínházakba vonult vissza. Kitért arra is, hogy az új drámák iránti fogékonyságot az úgynevezett "posztdramatikus" színház is csökkenti, hiszen a kísérletező rendezők az improvizációra, a "talált mondatokra" építenek és nem a megírt szövegre.

Németh Gábor kiemelte, 15 évvel ezelőtt Magyarországon még nem létezett forgatókönyvírói szakma, a filmgyártás teljesen rendező központú volt. Németh Gábor kételyeit fogalmazta meg a Magyar Nemzeti Filmalap működésével kapcsolatban, szerinte a szervezet felállítását nem alapozta meg szakmai konszenzus. Kifogásolta továbbá, hogy a kormánybiztos egyben "csúcsproducer" is, szerinte egy új rendszer felállítása előtt az állami művészetfinanszírozás alapvető kérdéseit kellett volna tisztázni.

Az író arról is beszélt, hogy nem lehet mindent a forgatókönyvírók "nyakába varrni", a hazai nézőszám csökkenés a megváltozott filmnézési szokásokkal, az eltűnő vidéki mozihálózattal és az összeomlott forgalmazási rendszerrel is magyarázható.

Havas Ágnes erre reagálva elmondta: számos szakmai szervezettel tárgyaltak és egyeztettek. Az átfogó, több hónapig tartó egyeztetésre a vezérigazgató szerint azért nem volt idő, mert céljuk a magyar filmgyártás mielőbbi újraindítása volt. Megjegyezte, a vitákat kiváltó pontokon módosítottak a támogatási szabályzaton, például hogy csak többlettámogatás esetén illeti meg a Filmalapot a végső vágott változat elfogadásának joga.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szén-monoxid-mérgezés a fővárosban

A XVI. kerületi Nyitra utcában egy középkorú férfi és nő szenvedett szén-monoxid-mérgezést. Tovább olvasom