Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Jó üzlet a szentségtörés

Noha egyes katolikus főpapok már jó ideje élesen támadják A da Vinci-kód című könyvet – és a belőle készült, Szegeden már látható filmet –, a mű továbbra is népszerű. „Szentségtörő" felvetései ugyan nem új keletűek, a hozzá fűzött kommentárok és cáfolatok mégis a könyvhöz hasonló üzletet jelentenek. Többen plagizálással is megvádolták a szerzőt, a pereket azonban elbukták.
Az utolsó vacsora
Szeretjük a rejtélyeket, főként azokat, amelyek hihető, ámde nehezen bizonyítható vagy cáfolható állításokra támaszkodnak, illetve ilyen problémákat vetnek föl. Dan Brown könyve, A da Vinci-kód az átlagolvasó számára épp ilyen.

Szent Grál-legenda

Noha az általa felhasznált témakör – ami Jézus és Mária Magdolna házasságának és közös gyermekeinek mítoszát, a Szent Grál-legenda sajátos magyarázatát és a rejtélyes keresztény szekták tevékenységét is magában foglalja – nem egyedülálló a világirodalomban, „eretnek" állításai és óriási népszerűsége miatt a katolikus egyház egyes képviselői élesen támadják. Az említett felvetések ugyanis alapjaiban cáfolják a kereszténység bizonyos tanait, a Biblia történeti hitelét pedig aláássák.

A könyv másik felvetése – amely szerint a katolikus egyház kétezer éve próbálja eltitkolni a fenti állítások valódiságát, és ennek érdekében minden eszközt bevet – szintén nem vívta ki az egyház szimpátiáját. A katolikus egyház ezért – noha hivatalosan sosem kommentálta a művet – erős nyomást próbált gyakorolni a könyv és a belőle készült film forgalmazóira, Róma egyes helyeiről még a műveket propagáló reklámokat is leszedették.

Mindezek ellenére – vagy éppen ezért – a könyv a világon mindenhol bestsellerré vált, eddig negyvenmillió példányt adtak el belőle.

Próbára tett hit

„Egy szóval is össze tudnám foglalni A da Vinci-kóddal kapcsolatos véleményemet: csalás" – mondta Gyulay Endre szeged–csanádi megyes püspök, aki ugyan nem tiltja a hívőknek, hogy megismerkedjenek a filmmel vagy a könyvvel, de azt tudniuk kell, hogy annak nincs igazságtartalma. A filmet – a képi hatások miatt – ilyen szempontból veszélyesebbnek ítélte, ami erősebben próbára tehetei a hitet.
Bartha Tibor, a Kálvin-téri Református Egyházközség vezető lelkésze szerint a mű felvetéseiben nincs újdonság, azok már a középkorban is éltek – de ettől még nem igazak. Úgy véli: az ilyen teológiai témájú könyveknél az a gond, hogy az olvasók elfeledkeznek róla: már a kiindulópont is feltételezés, nem pedig bizonyított tény. Cserháti Sándor, a Szegedi Evangélikus Egyházközség lelkésze szerint, noha a regényt silány, tartalma mégis próbára teheti a hitet, ami nem baj, hiszen az ettől válhat erőssé. „Nem szabad elfelejteni, hogy keresztyénként hinni, mindig hitet jelent, nem tényeket" – vallja az evangélikus lelkész.

A toplisták élén


Molnár Imréné, a szegedi Fókusz könyváruház üzletvezetője elmondta: a könyv hazai megjelenése, 2004 augusztusa óta eladási toplistájuk első öt helyén – többnyire első helyen – áll. A szegedi könyvesboltban eddig 700-800 darab fogyott belőle, és Dan Brown egyéb könyveit is egyre többen keresik. A vezető szerint a film hazai bemutatója után nagy valószínűséggel tovább erősödik az érdeklődés a „szentségtörő" könyv iránt.

A da Vinci-kód felvetései persze másoknak is jó üzletet jelentenek: az interneten hatféle könyvben kínálják történeti elemzés, magyarázat és cáfolat formájában a botrányművel kapcsolatos álláspontok ismertetését, de számos hasonló dokumentumfilm is készült. A legnagyobb bevételt mégis a százmillió dollárból forgatott játékfilm-változat ígéri – noha a cannes-i bemutatón a kritikusok kifütyülték, mert unalmasnak és zavarosnak találták.

Plágiumperek

Vannak azonban, akik a könyv szerzőjét szemelték ki pénzforrásul. Két plágiumper is folyt a szerző ellen – az írót azonban mindkét eljárásban felmentették. A legutóbbi felperesek – Michael Baigent és Richard Leigh történészek – azt állították, hogy Brown az ő 1982-ben megjelent, Az abbé titka: Szent Grál, Szent vér című, dokumentumjellegű könyvük tematikájára és felvetéseire építette művét. A döntés szerint azonban Brown csak forrásként használta könyvüket, közvetlenül és kiterjedten nem másolta azt. A szerző tavaly már megnyert egy másik plágiumpert, amit Lewis Perdue indított ellene hasonló váddal: A da Vinci-kód az ő műveinek – az 1983-as Da Vinci-örökségnek és a 2000-es Isten lányának – elemeiből építkezett. Perdue be akarta tiltatni A da Vinci-kód további forgalmazását és leállíttatni a filmforgatást, valamint 150 millió dolláros kártérítést igényelt. A bíró elutasítását azzal indokolta, hogy a hasonlóságok olyan gondolatokon alapulnak, amelyeket nem lehet szerzői védelemben részesíteni.

A vitatott sztori

Dan Brown e regénye Leonardo da Vinci festménye, Az utolsó vacsora körül forog. A könyv szerint Jézus jobbján nem János apostol ül, ahogy azt általában hiszik, hanem Mária Magdolna, aki feleségül ment Jézushoz, és annak gyermekét várja. A megfeszítés után Mária állítólag Galliába menekült, hogy ott megszülje gyermekét, s ezzel fennmaradjon Jézus nemzetsége. Így a Szent Grál (Jézus vérének hordozója) nem egy kehely, hanem maga Mária Magdolna. A feltételezés szerint Leonardo tagja volt a Sion rendnek, mely hosszú évszázadokon át őrizte a Szent Grál titkát...


Lektűr


A papírkötéses, a füzetes vagy a dombormű-címlapos tömegkönyvek elárasztják a mai könyvpiacot. A lektűr, a belletrisztika – az irodalomtörténészek szerint – problémátlan olvasmány. Ezt az irányzatot jellemzi a színes, változatos cselekményű, felszínes történelmi érdeklődés, a meglehetősen laza szerkesztés. Legfontosabb hiányosságára Schöpflin Aladár mutatott rá Csathó Kálmánról írt bírálatában: „A társadalomkritikától gondosan óvakodik, nem gondolkodóba akar ejteni, hanem szórakoztatni, a dolgokat mulatságos oldalukról megfogni." Felszínre bukkan ebben a regénytípusban az erotika, amely sokszor nemcsak a cselekménynek, de a nagy történelmi változásoknak is fő mozgatójává válik. Az olvasó a lényegtelentől ritkán érzékeli a lényeget, a felszínen ható véletlenek túlságosan nagy súlyt kapnak. A műfaj legtöbb alkotásában az alakrajz szokványos: jobbára előre tudni, hogyan reagálnak majd a „hősök" egy-egy fordulat során. A lektűr (régebben a ponyva) irányzathoz tartozó műfaj például a krimi, a horror és a kalandregény. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Igazságosan győzött a Barcelona?

Tovább olvasom