Délmagyar logó

2017. 12. 13. szerda - Luca, Otília 2°C | 12°C Még több cikk.

Jobban nőttek a vártnál a bérek, de az idén lassulás várnak az elemzők

A vártnál jobban alakultak a keresetek novemberben, ám az elemzők szerint az idén biztosan lassul a növekedés dinamikája, miközben nagy kérdés, hogyan alakul a foglalkoztatás.
Központi Statisztikai Hivatal pénteken közölte: a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál 2011. január-novemberben 1 millió 853 ezren dolgoztak, 27 ezer fővel (1,5 százalékkal) többen, mint 2010 azonos időszakában, a költségvetési szférában dolgozók létszáma 39 ezer fővel (5 százalékkal) 735 ezer főre csökkent. A bruttó átlagkeresetek 4,7, a családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkeresetek 6 százalékkal haladták meg az előző év január-novemberit.

Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője kifejtette, a várakozásoknál gyorsabban, 6 százalékkal nőttek a bruttó bérek novemberben az előző évihez képest, ami jórészt bázishatásokkal magyarázható: egy évvel korábban ugyanis 1,2 százalékos bércsökkenés volt megfigyelhető a szja-változása miatt, ami a bérek és bónuszkifizetések átcsúsztatását okozta.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője elmondta, a 6 százalékos bruttó növekedés kicsit nagyobb a vártnál, az elemzők 5-5,5 százalék között várták a rátát.

Kissé meglepőnek nevezte az is, hogy a gazdasági recesszió ellenére a versenyszférában az októberi 4,7 százalék után novemberben 5,4 százalékkal emelkedtek a bruttó átlagkeresetek éves alapon, azaz a visszaesés ellenére gyorsult bérnövekedés. Ez pedig nincs összhangban recessziós környezettel.

Hozzátette, novemberben a nettó kerestek a családtámogatások nélkül is érdemi emelkedést mutatnak. Aláhúzta, ez változni fog, s a nettó növekedés a jövőben lassul, s 2012-ben biztosan nem lesz akkora, mint az elmúlt évben. Alapvetően azért, mert a jövedelemadó változások az idén egyenlőtlenül érintik a dolgozókat, az átlag alatti keresetűek rosszabbul, míg az átlag fölött keresetűek jobban járnak majd. Ehhez negatív tényezőként hozzájárul még az infláció, illetve az is, hogy az állami transzferjövedelmek szerkezete megváltozik. Ezek összességében csökkentik a háztartások reáljövedelmét, ami kihat a fogyasztásra is.

Árokszállási Zoltán kifejtette, a háztartások fogyasztásának visszaesése az idén elérheti a 2,5 százalékot is az előrejelzések szerint.

Suppan Gergely elmondta, a munkaerőpiac továbbra is lazának tekinthető. A foglalkoztatás visszaesése – amit a közszféra létszámának csökkenése okoz – jól tükrözi a gazdasági növekedés lassulását. Egyes feldolgozóipari beruházások hatására a létszám bővülése szerény mértékben folytatódhat, azonban a belső kereslet hiánya miatt a belső piacra termelő és szolgáltató ágazatok esetében továbbra sem várható a munkaerő kereslet növekedése.

Suppan Gergely kiemelte, hogy a foglalkoztatottak száma összességében 1 százalékkal csökkent a költségvetési szféra 4,7 százalékkal alacsonyabb foglalkoztatási szintje miatt, ami az átalakuló közfoglalkoztatási rendszer hatásának tulajdonítható.

Árokszállás Zoltán kifejtette: a versenyszférát illetően nagy kérdés, hogy egyszeri megugrásról van-e szó, s ha igen, akkor hogyan alakul a következő hónapokban a foglalkoztatás. A munkaerő-piacot befolyásolja az is, hogy az információk szerint a kormány erősítést tervez a közfoglalkoztatásban.

Suppan Gergely úgy vélte, a tavalyi év hátralevő részében kissé gyorsulhat a bérdinamika, ami a bázishatásnak lesz köszönhető, mivel az szja változások miatt a tavalyelőtti év végi jutalmak, prémiumok egy részét 2011 elején fizették ki.

Suppan Gergely elmondta, a reálbér-növekedés ellenére a fogyasztás feltehetően nem áll növekvő pályára a devizahitelek magas terhei, a lakosság óvatossági megtakarításainak felépítése, valamint a fogyasztói bizalom meredek visszaesése miatt. Az idén pedig az adóváltozások kedvezőtlenül érintik a háztartásokat, ezért újra a reálbérek visszaesésére számítanak.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hoffmann: szerződést köt az állam a költségtérítéses diákokkal

A szerződést értelmében a képzési idő kétszeresét kell Magyarországon dolgozniuk. Tovább olvasom