Délmagyar logó

2018. 01. 16. kedd - Gusztáv -4°C | 4°C Még több cikk.

Jobbik: a kormány meghátrált az EU-val szemben

A kormány a jegybanktörvény módosításaival meghátrált az Európai Unióval szemben - véli a Jobbik.
A Jobbik szerint a kormány a jegybanktörvény módosításaival meghátrált az Európai Unióval szemben annak érdekében, hogy minél hamarabb elkezdődhessenek a tárgyalások a Nemzetközi Valutalappal (IMF) - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt alelnöke. Balczó Zoltán szerint viszont az EU/IMF-tárgyalások végcélja "egyértelműen zsákutca" és csak az adósságspirál mélyítéséhez vezetnek majd.

Az ellenzéki politikus szerint a kormány a jegybanktörvény módosításával letett arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a jövőben a kormány gazdaságpolitikáját tudja támogatni monetáris eszközökkel, valamint megszüntette azt a lehetőséget is, hogy Simor András elmozdítható legyen az MNB elnöki posztjáról.

A Jobbik ugyanakkor örül annak, hogy a jegybanki vezetők és a monetáris tanács tagjainak az alaptörvényre tett esküje még nyitott kérdés a magyar kormány és az EU között. Balczó Zoltán szerint ugyanis ezzel az esküvel az érintettek csak akkor kerülhetnek szembe, ha olyan döntést kellene hozniuk, amely Magyarország számára káros, vagyis ez az eskütétel ez ellen nyújthatna védelmet.

Az ellenzéki párt szerint a módosításokkal a kormány tulajdonképpen lemond az ország a gazdasági önrendelkezéséről és meghátrál; ezért cserébe pedig azt várja el az EU-tól, hogy "zöld utat adjon" az IMF-tárgyalásokhoz. Ezeknek az eredménye pedig a kormány reményei szerint egy készenléti hitelkeret lesz "súlyos megszorítások fejében", hogy aztán a hitelkeret birtokában a kabinet a piacokról tudja megújítani az államkötvényeket - folytatta Balczó Zoltán, aki szerint ugyanakkor ez a megnövekvő hozamok miatt tovább mélyíti majd az adósságspirált, vagyis ez az egész folyamat "egyértelmű zsákutca".

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény néhány pontját és az alaptörvényt is módosító javaslatait. Eszerint a jegybank nem lenne köteles megküldenie a kormánynak a monetáris tanács napirendjét, a kabinet képviselője nem venne részt a testület ülésein, továbbá kikerülnének a törvényből a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályzó egyes passzusok. Emellett megszüntetnék az MNB és a pénzügyi felügyelet összevonásának lehetőségét.

A módosítás tervét már március elején bejelentette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is. Az EKB április 12-én nyilvánosságra hozott véleményében bár nyugtázta hogy a magyar kormány egyes kérdésekben - például az MNB és a PSZÁF összevonásának lehetőségével kapcsolatban - az EKB korábbi észrevételei alapján járt el, továbbra is aggályosnak nevezte a monetáris tanács bővítését és az MNB döntéshozóinak fizetésére vonatkozó változásokat. Ezeket a pontokat a most beterjesztett törvényjavaslat sem változtatná meg.

A nemzetgazdasági tárca keddi közleménye szerint a törvénymódosítás az Európai Bizottság Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásában kifogásolt pontok egy részét érinti, és ezeket a javaslatokat a bizottság is tudomásul vette.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Áttörést hozhatnak a magyar kutatók an Duchenne-szindróma kezelésében

Magyar kutatók a stresszfehérjék vizsgálata közben bukkantak rá arra a molekulára, amely a… Tovább olvasom