Délmagyar logó

2017. 08. 22. kedd - Menyhért, Mirjam 14°C | 24°C Még több cikk.

Jobbik: Le a mentelmi joggal!

A házszabály módosítása kapcsán a Jobbik megszüntetné a képviselők mentelmi jogát. Az LMP a vizsgálóbizottságok és a parlamenti ülések nyilvánossága kapcsán javasol változtatásokat.
20:20 - Lezárták a képviselők kedd este a bíróságokról szóló törvény módosításának általános vitáját. A Jobbik szerint a módosítandó törvénynek több problémája is van, az LMP pedig úgy látja, azért kell azt módosítani, mert a képviselők arra esküdtek fel, hogy helyreállítják a jogállamiságot.

Jobbik: több problémája is volt a törvénynek
A jobbikos Gyüre Csaba szerint több problémája is volt már a törvénynek, amelyet most módosítani akarnak, és elgondolkodtató, hogy folyamatosan újra kell tárgyalni pár hónappal korábban, hosszas vita után meghozott törvényeket. Kifejtette: a Fidesz-KDNP hibája, hogy a törvény újra visszakerült a parlament elé, mert "kivitték külföldre" az ügyet, és az unió beleszólt a kérdésbe, ezzel megkérdőjelezve az ország szuverenitását. Hozzátette, nem szabad alapot adni arra, hogy a pártok hasonlóképpen viselkedjenek a jövőben. Emlékeztetett, hogy a Jobbik korábban is bírálta a törvényt, egyebek mellett azért, mert 9 évre jelölték ki a bíróság igazgatás vezetőjét, hogy korlátlan kinevezési joga van az alsóbb szintű bíróságok élére, de az összeférhetetlenségi szabályokkal is aggályai voltak az ellenzéki pártnak. Hozzátette ugyanakkor, hogy az az ellenőrizhetetlenség, amely az igazgatási vezetővel szemben fennállt, most "feloldódni" látszik.

Mátrai Márta a Velencei Bizottság állásfoglalásáról számolt be
A fideszes Mátrai Márta felszólalásában több pontját is ismertette a Velencei Bizottság állásfoglalásának. Kiemelte, hogy a grémium nem tartja helyesnek, hogy egy ember kezében összpontosul a bírósági igazgatás, hogy az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke nem elszámoltatható. A bizottság a képviselő elmondása szerint kifogásolja azt is, hogy az OBH elnöke az ügyeket áthelyezheti egyik bíróságról a másikra, a bírák kinevezésénél eltérhet az objektív pályázati rangsortól, és jogszabályalkotást kezdeményezhet. Mátrai Márta ezt követően ismertette a törvénymódosítás azon pontjait, amelyek ezekre a kifogásokra adnak választ.

LMP: nem garantálja a rendszer az igazságszolgáltatás pártatlan működését
Schiffer András, az LMP frakcióvezető-helyettese felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a rendszer jelenleg nem garantálja az igazságszolgáltatás pártatlan működését. Hozzátette: 1997-ben olyan modellt vezettek be, amely gyengítette a szervezetbe vetett bizalmat, ezért támogatta a módosítást 2010 végén az LMP. Közölte, nemcsak az OBH elnökének "túlhatalma" miatt kritizálja a decemberben létrejött rendszert, hanem azért is, mert ez a korlátlan egyszemélyi felelősség "végighúzódik" a rendszeren, és ezt a mostani módosító javaslat sem orvosolja. Úgy adnak túlhatalmat, hogy nincsenek ellensúlyok a rendszerben - tette hozzá. Schiffer András hangsúlyozta, nem azért kell a rendszeren változtatni, mert az unió ezt "diktálja", hanem azért, mert arra esküdtek fel a kormánytagok, hogy helyreállítják a jogállamiságot, és nem lebontják azt.
Répássy Róbert államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy megfontolja a kritikus hozzászólásokat, és benyújtott módosító javaslatokat is, valamint kikérik az OBH elnökének véleményét is. Közölte továbbá, hogy a kormány tekintélyes testületnek tartja a Velencei Bizottságot, de az általuk leírtakat véleményként kezeli a kormány. A felszólalást követően az elnöklő Ujhelyi István lezárta az általános vitát.


20:05 - A Fidesz a bíróságok munkájának hatékonyabbá tételét tartotta szükségesnek, míg az ellenzék a kifogásait fogalmazta meg a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények módosításának általános vitájában, kedden délután a parlamentben.

Répássy: szélesíteni kell az OBH-elnök munkája feletti ellenőrzést!
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének tevékenysége feletti ellenőrzés szélesítése a fő célja a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítására tett javaslatnak - közölte az igazságügyi államtitkár a kormány-előterjesztés általános vitájában. Répássy Róbert expozéjában rámutatott, az indítványt az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság véleményére és a Magyar Bírói Egyesület korábbi javaslataira figyelemmel terjesztették a parlament elé. Mint mondta, az idén január 1-jétől hatályos jogszabályok alapján egy olyan bírósági igazgatási modell jött létre, amelyben a központi igazgatási jogköröket gyakorló OBH elnöke csak erős kontroll mellett gyakorolhatja tevékenységét. A mostani javaslat fő célja e tevékenység feletti ellenőrzés szélesítése, különösen az Országos Bírói Tanács (OBT) felügyeleti funkcióinak erősítése - jelezte.

Fidesz: a reform célja a bírósági eljárások hatékonyabbá tétele
A fideszes Horváth Zsolt a bírósági reform céljaként a bíróságok munkájának hatékonyabbá tételét jelölte meg. Mint mondta, az ügyhátralékok ledolgozása igen fontos annak érdekében, hogy az eljárások ésszerű határidőn belül lezárulhassanak. A képviselő a Velencei Bizottság észrevételeit a reformmal kapcsolatban tárgyszerűnek és tényszerűnek nevezte, mint mondta, a véleményüket a most tárgyalt előterjesztés tartalmazza. Elmondta ugyanakkor, hogy a testület olyan megoldási formákat is kritizál, amelyek ás uniós országban is alkalmazottak. A politikus azon véleményének is hangot adott, hogy számos, külföldről érkező kritikus "előzetes információkkal" érkezik Magyarországra, olyanokkal, amelyeknek "nem sok közül van a valósághoz", mint mondta, azért, mert valakik félretájékoztatják őket.

MSZP: sallert kapott a Velencei Bizottságtól a kormány
"Önök akkora sallert kaptak a Velencei Bizottságtól, amelyet a világ még nem látott" - így fogalmazta meg a módosítás szükségességét Bárándy Gergely (MSZP). Kijelentette: a véleményező testület szerint az igazságszolgáltatási reform úgy rossz, ahogy van, és "összességében veszélyezteti az igazságszolgáltatás függetlenségét". Emlékeztetett a bizottság kritikáira, amely kifogásolta az Országos Igazságszolgáltatási Tanács megszüntetését, valamint az Országos Bírósági Hivatal elnökének azon jogkörét, hogy a törvényes bíró helyett, leterheltségre hivatkozva más bíróságot jelölhessen ki. Bárándy Gergely kijelentette: ez felveti annak lehetőségét, hogy a megfelelő bírók kezébe adják az egyes ügyeket. Mint mondta, a Velencei Bizottság véleménye szerint is helye van az Országos Bírói Tanácsban más jogászi szakma képviselőinek, és a testület szerint a bírák nyugdíjazása zavart okozhat a bíróságok működésében. Hozzátette: a kifogásokat számos független szervezet, intézet és az ellenzék is megfogalmazta.

KDNP: döbbenetes a Velencei Bizottsággal kapcsolatos kezdeményezés
Rubovszky György (KDNP) azt mondta, hogy a Velencei Bizottsággal kapcsolatos kezdeményezés "egy kicsit döbbenetes". A képviselő úgy fogalmazott, hogy "itt én a Velencei Bizottságnak a hitelességét és egyáltalán az egésznek a komolyságát vonom kétségbe". A politikus kijelentette, hogy a kormány jelenleg egy közbenső megoldást talált ki azzal, hogy egy, az Országgyűlés és nem a kormány alá rendelt hivatal látja el a bírósági igazgatást. Hozzátette, hogy az unió több országában is a kormányhoz tartoznak ezek a feladatok. Megjegyezte azt is, hogy a Velencei Bizottság álláspontja szerint jó megoldás lenne az, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő bírók pályázhatnának azért, hogy tovább dolgozhassanak. Véleménye szerint éppen ez sértené a bírói függetlenséget. "Ha ezt a Velencei Bizottság ötletként ki meri mondani, akkor nekem a Velencei Bizottság demokráciáról ne beszéljen" - szögezte le.


17:00 - Egyetértés mutatkozott a parlamenti pártok között a földmérést és térképészetet szabályozó törvény ügyében kedden az Országgyűlésben. Ezt követően a polgári perrendtartásról szóló, valamint a szabálysértési törvény módosításának részletes vitájával folytatta munkáját a Ház.

Újraszabályozzák a földmérési és a térképészeti tevékenységet
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény meghatározza a szakterülettel kapcsolatos állami alapfeladatokat és az állami alapmunkák körét - ismertette V. Németh Zsolt, a vidékfejlesztési tárca államtitkára expozéjában. Alapfeladatnak minősül az állami térképi adatbázisok létesítése és fenntartása, a honvédelmi célú földmérési és térképészeti tevékenység, a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapítása és nyilvántartása.
Szavai szerint az előterjesztés a szakmai felülvizsgálat után a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló, 1996-ban elfogadott jogszabályt váltja fel, tekintettel az azóta bekövetkezett technológiai fejlődésre.
A törvényjavaslat megállapítja az állami alapadatok előállításának és kezelésének alapelveit, valamint rendelkezik azok kötelező felhasználásáról is. Az indítvány része emellett a háromdimenziós ingatlan-nyilvántartás jogszabályi hátterének megteremtése.
Az előterjesztés meghatározza a honvédelmi célú térképi adatbázisok körét is.

Konszenzus a pártok között a javaslat kapcsán
A Fidesz vezérszónoka, Horváth István szerint szükségessé vált a hatályos törvény átfogó szakmai felülvizsgálata, mert az eredeti jogszabály megalkotása óta csak technikai változtatások történtek. A javaslat egyértelműen a kor szakmai kihívásainak és feladatainak kíván megfelelni - hangsúlyozta.
Gőgös Zoltán, az MSZP vezérszónokaként arról beszélt, hogy egy olyan javaslatról van szó, amely konszenzussal ment át a bizottságokon. Időszerű és aktuális módosításról van szó, a törvénnyel szakmai probléma nincs - emelte ki az ellenzéki politikus, aki ugyanakkor azt kérte, a határidőket gondolják át az indítványban, s a végrehajtási rendelet kapcsán 45 nap helyett gondolják meg a 2013. január 1-jei időpontot.
Sáringer-Kenyeres Tamás a KDNP nevében egyetértett a javaslattal, majd arról beszélt, hogy az adatbázis folyamatos frissítése óriási költségeket jelent, ami azt "sugallja", az egyes térképekért, adatokért fizetni kell. A díjfizetési kötelezettség azonban nem ördögtől való dolog - vélte, hozzátéve: az állami szereplőknél azonban könnyen azt jelentheti, hogy egyik zsebből a másikba rakják át a pénzt, ezért ezt érdemes átgondolni.
Endrésik Zsolt, a Jobbik vezérszónokaként azt mondta, hogy nem az ellenzéki pártok álma a javaslat, ami egy szakmailag igényes, és jól összerakott indítvány. Azon kevesek egyike, amiről úgy tárgyalhatnak, hogy nagyon sok vita nincs, azt támogatják. A jogszabályi és műszaki háttér megteremtése azonban még nem teljesen adott, ezért erre több időt kellene szánni, mint ahogy a vonatkozó rendeletek megalkotására is.
Az LMP-s Szabó Rebeka kiérleltnek nevezte a koncepciót, előkészítését a jogállamiság tekintélyének visszaállítására tett lépésként értékelte. Azt ugyanakkor kritikai észrevételként tette meg, hogy utólag rendeletben állapítanák meg az irányítóhatóságokat.

A polgári perrendtartásról
A polgári perrendtartásról szóló törvény módosításának részletes vitájával folytatta munkáját kedden a Ház.
Horváth Zsolt (Fidesz) azt a módosító javaslatát ismertette, amelynek célja, hogy a hirdetményi kézbesítés alkalmazását csak 30 nap után, sikertelen kézbesítés esetén lehessen alkalmazni.
Az MSZP-s Lamperth Mónika elmondta, bár támogathatónak tart egyes ellenéki módosító javaslatokat, pártja azért nem élt a módosítás lehetőségével, mert nem tartják elfogadhatónak, hogy a nagy jelentőségű jogszabályt ilyen gyorsan és önálló képviselői indítványokkal módosítsa az Országgyűlés.
Staudt Gábor (Jobbik) is a gyors jogalkotást kifogásolta, és érvelt Schiffer András (LMP) javaslata mellett, amely szerint a hirdetményi úton közzétett dokumentumokat a bíróságok honlapján is szerepeltetni kell.
Schiffer András szintén saját javaslata mellett érvelt, mondván, a hirdetményi kézbesítés az elmúlt évtizedekben nem töltötte be funkcióját. Ugyancsak kifogásolta a gyors jogalkotást, és azt mondta: a jogalkotási törvényben kellene gátat szabni annak, hogy alapvető életviszonyokat szabályozó törvényeket korlátlanul módosíthasson a jogalkotó.
Papcsák Ferenc (Fidesz) elmondta, hogy Schiffer András javaslatát - amely az internetes közzétételről szól - támogathatónak tartja akkor, ha abban nem szerepel a bevezetés dátuma.
Az ülésen elnöklő Lezsák Sándor a részletes vitát lezárta.

Szabálysértési törvény - Egyetértés az áldozatvédelem fontosságában
A szabálysértési törvény módosításának részletes vitájában az MSZP-s Harangozó Tamás arra figyelmeztetett, nem szabad a szabálysértési jogot túlságosan elvinni a büntetőjog irányába, és összekeverni a kettőt.
Frakciótársa, Lamperth Mónika azt mondta, helyes az az irány, hogy ha a szabálysértés elkövetője megbánta és jóvátette tettét, akkor ne kelljen őt megbüntetni. Erre reagálva Kontrát Károly belügyi államtitkár emlékeztetett, hogy a szabálysértési törvény szerint nyomatékos enyhítő körülményként kell figyelembe venni a tevékeny megbánást.
A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás az áldozatvédelem területén bekövetkezett komoly áttörésről beszélt, megjegyezve: a tulajdon elleni szabálysértés áldozatainak megnyitják a kártalanítás és az áldozatvédelem egyéb lehetőségeit.
Staudt Gábor (Jobbik) arra hívta fel a figyelmet: a rendvédelmi szervek egyenruhájával kapcsolatban - a jogalkalmazás szempontjából - problematikus az a kifejezés, hogy "megtévesztésre alkalmas utánzat".
Az elnök a részletes vitát lezárta.


13:44 - A Jobbik megszüntetné a képviselők mentelmi jogát és szigorítana az összeférhetetlenségi szabályokon, az LMP pedig többek között a vizsgálóbizottságok és a parlamenti ülések nyilvánossága kapcsán javasol változtatásokat - derült ki a két ellenzéki párt vezérszónokainak felszólalásaiból az új országgyűlési törvényjavaslat és a házszabály módosításának általános vitája során kedden az Országgyűlésben.

A Jobbik megszüntetné a mentelmi jogot

Dúró Dóra (Jobbik) szerint az országgyűlési képviselők "botrányos viselkedése" indokolja az új szabályozást. Példaként említette, hogy rendszeresen vannak olyan honatyák, akik a plenáris ülés alatt esznek az ülésteremben, zenét hallgatnak, focimeccset néznek, "sőt van aki a fogsorát is kiveszi és tisztogatja, vagy a műemlék hamutartókban nyomják el a cigicsikküket, vagy pedig ittasan szólalnak fel, mint ahogy ezt Szanyi Tibor (MSZP) megtette". Az ellenzéki képviselő leszögezte: a Jobbik kitart amellett, hogy meg kellene szüntetni a mentelmi jogot, hogy a képviselők ne bújhassanak e mögé. Az összeférhetetlenségi szabályokat is tovább szigorítaná az ellenzéki párt, hogy polgármester mellett önkormányzati képviselő se lehessen országgyűlési képviselő, valamint a honatyák hiányzásait is jobban szankcionálnák.

Farkas Gergely a frakcióalakítás szabályaival kapcsolatban Lamperth Mónika szavaira reagálva leszögezte: bár egy bajnokság félidejében változtatják meg a szabályokat, de "egy olyan bajnokságról beszélünk, amelyben a Demokratikus Koalíció (DK) el sem indult".

A Jobbik szerint a javaslatban foglalt teljes "fegyelmezési szabályozás" túlzott, felesleges és politikai vitákat fog generálni. Példaként az ellenzéki politikus a sok "gumiszabály" hozta fel, hiszen például a súlyos rendzavarás, vagy a sértő kifejezés kategória mérlegelése az éppen elnöklő politikus feladata, így várhatóan nem lesz következetes a szankciók használata.

Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik harmadik vezérszónoka arról beszélt, hogy szerinte az "önkényes házelnöki megnyilvánulásokat" inkább minimalizálni kellene, nem pedig erősíteni. A jobbikos politikus az általa benyújtott módosító indítványai közül kiemelte azt, amely nem képviselő esetében két év, országgyűlési képviselő esetén három év börtönnel tenné büntethetővé, ha valaki nem vesz részt egy parlamenti vizsgálóbizottság ülésén.

Az LMP szigorítana az összeférhetetlenségi szabályokon

Szilágyi Péter, az LMP egyik vezérszónoka nem tartja jónak, hogy a ciklus közben alkotnak új törvényt az Országgyűlésről, szerinte a jogbiztonsághoz hozzátartozna, hogy az új szabályok csak a következő választások után felálló parlamentben lépjenek életbe.

Kifogásolta, hogy a javaslat alapján nem lesz kötelező a vizsgálóbizottságok felállítása akkor sem, ha a képviselők egyötöde kéri. Javasolta a képviselői mentelmi jog leszűkítését és úgy vélte, sokkal átláthatóbbá kell tenni a zárószavazás előtti módosító javaslatok rendszerét.

Schiffer András, az LMP másik vezérszónoka a javaslat kapcsán üdvözölte az összeférhetetlenségi szabályok megalkotását, de szerinte "az lenne derék dolog", nem csak a következő ciklustól, hanem mostantól nem lehetnének képviselők, akik kormányhivatalt vezetnek.

Szerinte a gazdasági összeférhetetlenséget is ki kellene terjeszteni, hogy ne lehessenek olyan képviselők, akik átláthatatlan "offshore paradicsomokba mutató gazdasági társaságokban" vesznek részt.

Javasolta az Országgyűlés nyilvánosságának kiterjesztését és azt, hogy a sajtó munkáját ne korlátozzák, mert szerinte igenis a választópolgárokra tartozik, kik azok a képviselők, akik rendszeresen zavarják az ülést, kik hiányoznak rendszeresen és milyen diskurzus folyik a teremben az aktuális felszólaláson kívül.

Kifogásolta, hogy a javaslat korlátozza a képviselők és a képviselőcsoportok tájékoztatási szabadságát, holott szerinte egy parlamenti képviselő az Országgyűlés épületében arról tájékoztatja a sajtót, amiről akarja. Megjegyezte: időszerű a házelnök helyettesítésének megoldása, hiszen jelenleg nem szabályozott, mi történik például, ha az Országgyűlés elnökének holnaptól "véletlenül" át kell vennie az ideiglenes köztársasági elnöki posztot.

Karácsony Gergő, az ellenzéki párt másik vezérszónoka azt emelte ki, hogy nem támogatják a frakcióalakítás szigorítását, mert álláspontjuk szerint ez ellentétes a szabad mandátum elvével.

Az elnöklő Lezsák Sándor a vezérszónoki felszólalások után elnapolta a vitát.

Az Országgyűlés plenáris ülésének keddi napja. MTI Fotó: Ilyés Tibor


13:14 - A kormánypárti vezérszónokok támogatták az Országgyűlésről valamint a házszabályról szóló törvényjavaslatok azok általános vitája során. A szocialisták a bírálataikat sorolva hangoztatták, hogy azokat konszenzussal kellene megalkotni és elfogadni.

Országgyűlési törvényjavaslat

A nemzetiségek országgyűlési képviseletével, a képviselői összeférhetetlenség átszabályozásával, valamint egy új parlamenti tisztség létrehozásával is jelentős újításokat hoz az Országgyűlési törvényjavaslat - mondta előterjesztői expozéjában Gulyás Gergely (Fidesz).

Fidesz: a javaslat szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat
Varga István (Fidesz) üdvözölte, hogy a javaslat szigorítja az összeférhetetlenségi szabályokat, hogy országgyűlési képviselő ne lehessen polgármester is. Szintén helyesnek nevezte a rágalmazás és a becsületsértés szabályozásba emelését, valamint kiállt a mentelmi jog intézményének megtartása mellett.

A kormánypárti képviselő a frakcióalakítással kapcsolatban szintén jónak nevezte, hogy olyan képviselők nem alakíthatnak képviselőcsoportot, akik önállóan nem indultak országgyűlési választásokon. Leszögezte: "fel sem merülhet", hogy ez a szabályozás egy konkrét csoport ellen irányulna, egyszerűen a jövőről szól.

A képviselők jövedelmezéséről szólva Varga István álszentnek nevezte azokat, akik szerint sok a 2014-től megválasztott 200 fős parlamentben dolgozó képviselők körülbelül 400 ezer forintos juttatása. Hangsúlyozta: számításai szerint ez a fizetés a legalacsonyabb lesz az európai országgyűlési képviselők között.

A fideszes képviselő szerint a javaslat összességében alkalmas arra, hogy megfelelően szabályozza az Országgyűlés működését, ráadásul időtálló is lehet.

MSZP: a házszabályt konszenzussal kellene elfogadni

"Alkotmányos kultúrában a hatáskör nem a nyers erő szabadsága" - idézte Sólyom László volt köztársasági elnök szavait felszólalása elején Lamperth Mónika. Az MSZP elsőként felszólaló vezérszónoka szerint ezzel szemben az a "mindent lehengerlő magatartás", amelyet a Fidesz tanúsít súlyos károkat okoz.

Hangsúlyozta, hogy az Országgyűlésnek konszenzussal kellene elfogadnia az országgyűlési törvényt és a házszabályt. Előbbit azért, hogy az egész nemzet a magáénak érezze, míg utóbbit azért, mert a jogszabálynak akkor van akkora tekintélye, ami a képviselőket arra kényszeríti, hogy betartsák. Egyúttal visszautalt arra, hogy 1994-ben a szocialista-szabad demokrata kormány kétharmados többséggel rendelkezett, mégis konszenzussal fogadták el a házszabályt.

A képviselő elfogadhatatlannak nevezte hogy az eljárás során a kormánypártok nem egyeztettek az ellenzékkel a jogszabályról.
A javaslat csorbítja az ellenzék jogait és túlhatalmat ad a házelnöknek - jelentette ki végül.

Az őt követő Harangozó Tamás azt mondta, hogy a módosítás olyan jogkörökkel ruházza fel a házelnököt, amellyel "megfojtható" a valódi parlamenti vita. Kétségesnek tartotta, hogy hogyan lehet majd egy ilyen jogszabályt alkalmazni.

Túlságosan elnagyoltnak nevezte a törvényjavaslat sértő vagy illetlen kifejezések szankcionálására vonatkozó rendelkezéseit is.

Az Országgyűlési Őrség felállításáról azt mondta, hogy a törvényhozás fejét a végrehajtó hatalmi ágakhoz hasonló jogkörökkel ruházzák fel. Feltette a kérdést, hogy a házelnöknek be kell-e számolnia majd az Országgyűlés rendészeti bizottságának és interpellálható lesz-e az által irányított szervezet tettei miatt. Garanciális szabályként legalább be kellene építeni a javaslatba, hogy az ülésterembe fegyverrel tilos belépni - mondta a képviselő.

Félő, hogy a túlzott szigor hosszú távon nem a kívánt rend, hanem a még súlyosabb konfliktusok forrása lesz - közölte végül a politikus, aki frakciója nevében elutasította a javaslatot.

KDNP: az alaptörvény is rendelkezik az országgyűlési törvényről
Salamon László (KDNP) azt mondta, hogy az új alaptörvény értelmében az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvényben kell meghatározni, tehát szükség van az országgyűlési törvényre. Hozzátette, hogy a parlament ülésezésének kérdése viszont elszakíthatatlan az Országgyűlés működésének szabályaitól, ezért a megalkotandó új törvény és a házszabály összhangját is biztosítani kell.

A politikus kitért arra is, hogy korábban nem volt szükség külön országgyűlési törvény megalkotására, de a szabályozás korábban sem oldotta meg a bizottságok előtti megjelenési kötelezettség vagy a mulasztókkal szembeni szankciók kérdését. Hangsúlyozta, hogy ezek a kérdések a jellegüknél fogva nem illettek az alkotmányba, a házszabály kereteibe pedig nem lehetett beilleszteni egy ilyen jellegű szabályozást.

Salamon László indokolatlannak tartotta a parlamenti őrség felállítását elutasító illetve "diabolizáló" nyilatkozatokat. A politikus hangsúlyozta, hogy a parlamenti fegyelmi és rendészeti jog nem "fideszes vagy KDNP-s találmány", hanem a nemzetközi gyakorlatból ismert, számos országban alkalmazott intézmény.

Rubovszky György a képviselők vagyonnyilatkozatai kapcsán azt mondta, hogy a szabályozásban található egy űr. Ezt azzal érzékeltette, hogy a mandátum megszűnésekor a képviselőknek vagyonnyilatkozatot kell tenniük, de egy jogerősen szabadságvesztésre ítélt képviselő nem biztos, hogy képes ennek eleget tenni.

A javadalmazásra áttérve elmondta, azt tartaná igazságosnak, hogy ha ezek a rendelkezések csak a következő parlamenti ciklus kezdetén lépnének hatályba.

10:35 - Az antirasszista világnapról, a Sapientia erdélyi magyar egyetem akkreditációjáról, a bölcsődék helyzetéről, a krasznahorkai vár újjáépítéséről és egy vízkincsvédelmi eseti bizottság felállításáról beszéltek a képviselők kedden napirend előtt az Országgyűlésben.

Az MSZP a szélsőséges eszmék visszaszorítása mellett

Harangozó Gábor, az MSZP képviselője az antirasszista világnapról megemlékezve azt mondta: Magyarországon ma egyre gyakoribbá válnak a szélsőséges közlések, amelyek célja a társadalmi csoportok közötti gyűlölet szítása, az önkényuralmi eszmék terjesztése.

Mint mondta, a szélsőséges eszmék visszaszorítása érdekében az MSZP többször kezdeményezett törvényi változást, a kormánypárti képviselőket azonban ez nem érdekli, a "politikai gyakorlatban cinkosan kacsintanak össze a szélsőjobbal". Szerinte újjáéledni látszik a rasszista alapon szerveződő Magyar Gárda, miközben a Radnóti Miklós Antirasszista-díjat nem lehetett a Parlamentben átadni, mert arra Kövér László házelnök nem adott engedélyt.

Rétvári Bence, a közigazgatási és igazságügyi tárca államtitkára válaszában az elmúlt másfél év kormányzati tevékenységére hívta fel a figyelmet. Az Európai Unió első romakérdéssel foglalkozó irányelvét a magyar EU-elnökség alatt fogadták el, az Országgyűlés megszavazta az egyenruhás bűnözés elleni törvénymódosítást, idén pedig a rasszizmus és antiszemitizmus elleni fellépés jegyében Raoul Wallenberg Emlékévet tartanak - sorolta.

KDNP: megkapta az akkreditációt a Sapientia erdélyi magyar egyetem

Kalmár Ferenc András, a KDNP képviselője üdvözölte, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem több mint egy évtized után megkapta az akkreditációt és Románia teljes jogú felsőoktatási intézményként ismerte el. Mint mondta, a diákok eddig csak más intézményekben államvizsgázhatnak, mostantól azonban az egyetem román állami támogatásra is jogosult és mesterképzést is indíthat. A képviselő azt kérdezte, minek köszönhető ez az előrelépés és hogyan befolyásolja ez a magyar-román viszonyt.

Rétvári Bence államtitkár szerint a magyar kormány folyamatosan napirenden tartotta a kérdést, valamennyi magas szintű találkozón felvetették a Sapientia egyetem ügyét. Mint mondta, a kitartó és következetes erőfeszítések, valamint a két ország között az utóbbi időben kialakult bizalmi viszony is hozzájárult az akkreditáció sikeréhez.

Az LMP lépéseket sürget a bölcsődék helyzetének javítása érdekében

Ertsey Katalin, az LMP politikusa napirend előtt a bölcsődék és a bölcsődei dolgozók nehéz helyzetére hívta fel a figyelmet. Mint mondta a gondozónők bére megalázóan alacsony és a kompenzációval együtt is csökkennek a jövedelmek az egykulcsos adó miatt. Változást sürgetett a bölcsődei normatíva ügyében, mint mondta, jelenleg ez csak a költségeknek csupán 32 százalékát fedezi és a normatívát kizárólag aznap megjelent gyerek után lehet lehívni.

Az önkormányzatok által beszedhető bölcsődei gondozási díj kapcsán is változás javasolt, mert mint mondta, míg a kétgyerekes dolgozó anyuka fizet, a "terepjárós anyuka" nem, ha három gyereke van.

Rétvári Bence államtitkár az ellenzéki képviselőtől azt kérte, ne vonja kétségbe a kormány szándékát, hogy segíteni akar a családokon. Szavai szerint a kormány korlátozott lehetőségei között igyekszik a maximumot kihozni ebből a területből.

Hangsúlyozta, hogy a kormány az állami és egyházi intézményekben 10 milliárd forintokat költött arra, hogy a bérkompenzációt megoldja, ezért nem csökkenhettek a bérek. A bölcsődei normatíva kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormány megállította a normatíva 2007-től tartó csökkenését és bár indokolt lett volna a növekedés, egyelőre szinten tartották az összeget. A gondozás után kérhető bölcsődei díjról azt mondta, az az önkormányzatok hatásköre, ugyanakkor kiszabásakor figyelembe kell venni a szociális viszonyokat és mérlegelhetők a vagyoni viszonyok is.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy idén 8 milliárd forintot fordítanak a családi napközik fejlesztésére.

Fidesz: épüljön újjá Krasznahorka vára!

Varga István fideszes képviselő egyhavi tiszteletdíját ajánlotta fel a március 10-i tűzvész következtében megrongálódott krasznahorkai vár felépítéséhez.

Rétvári Bence államtitkár válaszában jelezte: Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes közlése szerint Magyarország kész segítséget nyújtani a vár rekonstrukciójához, valamint felkérte az emberi jogi, vallásügyi és kulturális bizottság elnökét, Lukács Tamást, hogy koordinálja az ügyben elindult gyűjtőakciókat.

A Jobbik vízkicsvédelmi eseti bizottságot kezdeményez
A jobbikos Kepli Lajos szakemberekből és politikusokból álló vízkincsvédelmi eseti bizottság felállítását kezdeményezte, hogy számba vegyék a magyar vízkincs érdekében szükséges lépéseket.
Úgy vélte, amíg Magyarországon van, ahol 1000 forint feletti köbméteráron jutnak az emberek ivóvízhez, miközben az idetelepült multicégek busás haszonra szert téve palackozzák a vizet, és amíg "a kormány a vízügyi ágazat szétverésén dolgozik nagy hévvel", addig van mit tenni ebben az ügyben

Korábban

Első napirendi pontként az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatról és a házszabály módosításáról kezdődik vita. A kormánypárti előterjesztés újraszabályozza a Ház szervezetét, működését és ülésezését, a képviselők jogállását és javadalmazását, továbbá létrehozza az Országgyűlési Őrséget, amely a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv lesz. Az indítvány a háznagy és a főigazgató személyében új tisztségeket hoz létre a parlamentben, továbbá kimondja a parlamenti képviselők és a polgármesterek összeférhetetlenségét és nem teszi lehetővé, hogy parlamenti frakciót alakítsanak a Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök vezette Demokratikus Koalícióhoz tartozó független országgyűlési képviselők.

Ezt követően kerül terítékre Navracsics Tibor javaslata, amely - a Velencei Bizottság észrevételeire hivatkozva - az Országos Bírói Tanács (OBT) hatáskörébe helyezné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke igazgatási feladatainak egy részét. A tárcavezető indoklása szerint mindezzel hatékonyabb és átláthatóbb lenne az igazságszolgáltatás működése, a 15 tagú OBT, amely a bíróságok központi igazgatásának felügyeleti testülete, rendelhetné el kivételesen indokolt esetben, hogy a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségű ügyeket soron kívül intézzék. A szervezet járulhatna hozzá például ahhoz, hogy a bírák lemondási ideje három hónapnál rövidebb legyen, és ugyanígy a bírák nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén a tanács dönthetne a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről. Az OBT adhatna felmentést a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében is.

A képviselők a fenti két javaslat, illetve két korábban tárgyalni kezdett előterjesztés részletes vitája a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényjavaslatról is elmondhatják véleményüket.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gyulafirátót Veszprém városrésze marad

Nem érte el a határozatképességet a hétfő délutánra összehívott falugyűlés, így egyelőre meghiúsult… Tovább olvasom