Délmagyar logó

2017. 01. 21. szombat - Ágnes -11°C | 0°C Még több cikk.

Jogos vagy nem jogos a védelem?

Tiszalúcon, szeptember huszonhetedikén, egy hatvan éves férfi áramot vezetett a kerítésébe, amely két, bemászni készülő gyereket megrázott.
A törvény szigorú feltételeket szab, ezek közül most az egyik sérülni látszik: az élet kioltására alkalmas eszközzel való védekezés. Nem kétséges, a sértettből könnyen vádlott lehet. Sokan kíváncsian várják, vajon milyen utat tapos ki a bírósági gyakorlat.

Az MTI-Press Szikinger István alkotmányjogász véleményét kérte ki.

- Mostani társadalmi berendezkedésünk a magántulajdonra épül, a tulajdon szentségét hirdeti. Lehet, hogy ez a kitétel a jog oldaláról nem védett elégé, vagy nem ad megfelelő eszközt az emberek kezébe? Mi a megközelítés alkotmányossági és büntető jogi szempontból? Elegendő a mostani szabályozás?

- Álláspontom szerint elegendő. Ettől függetlenül tény, hogy a most elfogadott polgári törvénykönyv, valamint a büntetőjogi reform is szélesíti az önvédelem lehetőségeit. Arról van szó, hogy a megelőző védelem már akkor is alkalmazható, ha a birtoksértés nem történt meg, és annak közvetlen veszélye sem áll fenn. Én ezt nagyon rossz jogfejlődési iránynak tartom. Különösen akkor, amikor egyidejűleg szó van a rendőrség megerősítéséről, létszámának bővítéséről. Biztosan haragözönt zúdítok magamra, de akkor is kimondom: fontos a tulajdon, de az ember még fontosabb. Ennek az elvnek kellene áthatnia a jogalkotást, ehelyett azonban a népszerű, de igen veszélyes elmozdulást látok az ököljog intézményesítése felé. Szerintem a társadalomban sem a tulajdon a legfontosabb érték, az alkotmányos rendben biztosan nem. Alaptörvényünk nyolcadik paragrafusa az emberi jogok biztosítását és védelmét tekinti a közhatalom elsőrendű kötelességének, a jogok közül pedig az emberi élet és méltóság áll a ranglétra élén. Erre kellene építeni a további szabályozást.

- Aki engedély nélkül, feltételezhetően rossz szándékkal belép egy zárt üzemi területre, azzal szemben vagyonőrök, rendőrök lépnek fel, akár őrizetbe vehetik. Mi a különbség az említett példa és egy magánház kertje között?

- Semmi. A büntetőeljárási törvény 127. szakaszának második bekezdése szerint a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni. Ha erre nincs módja, a rendőrséget kell értesítenie. Én is őrizetbe vehetem tehát a jogtalan behatolót, aki értelemszerűen legalább magánlaksértéssel gyanúsítható. Ezt állampolgári őrizetnek is szokták nevezni.

- Hogyan védje meg magát egy egyedül élő idős nyugdíjas, akinek nemhogy vagyonőrre, de még megélhetésre is alig van pénze? Mi több, a kertjében a megélhetéséhez szükséges termékeket állít elő, amit ellopnak?

- Számos lehetősége van. Egyetértek például azzal, hogy a rendőri munkát az ilyen cselekmények megelőzésére és felderítésére jobban kell összpontosítani, amiből azonban nem a létszám növelése következik. Ott van a polgárőrség is. Megjegyzendő, hogy az esetek többségében nem egyes elszigetelt portákról van szó, tehát éppen nyugdíjasok esetében jól működhet az úgynevezett szomszédsági figyelőszolgálat. Ma már kevesen emlékeznek rá, hogy a Kanadából hazatért Kopácsi Sándor, Budapest ötvenhatos főkapitánya szorgalmazta ennek a rendszernek az elterjesztését, amit a rendőrséget egyre jobban utánzó polgárőrség más vezetői és szervezői nem fogadtak el.

- Az ön véleménye szerint mi lenne az optimális megoldás, tekintve néhány amerikai szövetségi állam gyakorlatát, ahol egyszerűen lelőhetik a behatolót?

- Éppen ebben nem kellene annak az országnak a példáját követni, ahol a fegyverviselés alkotmányos jog, amivel tagadhatatlan összefüggésben az emberek nem csupán a behatolót lövik le, hanem számos esetben ártatlan járókelőket, tanárokat, diákokat és másokat. Az ok-okozat boncolgatásába most nem megyek bele. Az Egyesült Államok józan gondolkodású politikusai azon dolgoznak, hogyan lehetne a helyzetből adódó ártalmakat enyhíteni, az adott alaptörvényi kereteken belül a legszigorúbb feltételeket meghatározni. Ha már az amerikai példánál tartunk: ott a legfelsőbb bíróságnak a Tennessee v. Garner ügyben hozott ítélete alapján tilos menekülő bűnözőre lőni, ha egyébként senkinek nem veszélyezteti az életét vagy testi épségét. Nálunk az elfogás érdekében a rendőr lelőheti - persze nem arra irányuló szándékkal, de megengedett eredményként elfogadva - azt, aki más életét szándékosan kioltotta. Ebben az az érdekes, hogy emberölés meghatározott személy részéről történt tényét csak bíróság mondhatja ki jogerősen, mindaddig ártatlannak kell tekinteni az illetőt. Ez a felhatalmazás - amelyet a rendőrségi törvény tartalmaz - pedig nyilvánvalóan arra az esetre vonatkozik, amikor még csak a rendőr tudja: mit követett el az elfogni kívánt személy. Az ártatlanság vélelme tehát sérül. Van tehát tanulnivalónk Amerikától, az említett példán kívül egyebek mellett a közösségi rendőrség modellje, csak általában azt lessük el, amit nem kellene.

- Mi a helyzet akkor, ha valaki kutyákkal védi a területét? Nincs, illetve nem lehet analógia az árammal történő védéssel?

- Nem mindegy, hogy milyen kutyákról van szó. Ha kiderül, hogy a behatolók marcangolására képeztem ki őket, akkor ugyanúgy felelek, mintha áramot vezettem volna a kerítésbe. Ennek a fordítottja: ha valaki bizonyíthatóan olyan feszültségű árammal védi a veteményesét, amely legfeljebb csak enyhe csípést vagy bizsergést okoz, akkor nem fogják élet elleni cselekmény miatt elítélni. Valójában tehát az a mérce, amit jeleztem: a jogi értékek rangsorának megfelelően kell a vagyon védelmét megoldani. Az más kérdés, hogy a jövőben a mondottak szerint nem csupán a közvetlenül fenyegető vagy bekövetkezett támadás elhárítása, hanem az előzetes védekezés is megengedett lesz.

Olvasóink írták

  • 7. KolompárRómeó 2009. október 05. 19:54
    „1. hozzászólás bélás 2009.10.05. 11:21

    Pontosan. Van egy kerítés az utcafronton. Aki azon bejön és a belső kerítés megrázza, így járt. ott nem hőböröghet senki.

    Ennek a jóembernek igaza van, igaza van, de én is belevezetném az áramot a kerítésbe ilyen helyzetben. És magasról tennék a sok Rózsadombról pofázó megélhetési jogvédőre.”
  • 6. tüsök 2009. október 05. 19:17
    „Aki más házába hívatlanul megy be,számoljon a következményekkel.Jó lenne,ha a törvény nem a bűnözőket védené a tisztességes munkából megélőkkel szemben.”
  • 5. rhyyy 2009. október 05. 16:06
    „mondjuk tudok mondani egy olyan eset pl ahol gáz ha van áram, de nem lopni akarnak

    velünk megesett párszor kisebb korunkban, hogy fociztunk az udvaron és átment a labda, aztán nem volt szomszéd, mi meg játszani akartunk és hát átmászott vki:)

    magánlaksértés vs gyerekcsíny

    de tény, hogy aki lopni megy azt bassza meg a 220”
  • 4. AN 2009. október 05. 15:43
    „anyááááááááááááááááád!”
  • 3. dodó 2009. október 05. 12:56
    „Eltűnt a hozzászólásom! Kb ezt írtam:
    Rendes fiú ez a szikingerpista! Biztos vagyok benne, hogy egy falusi cigánytelep központjából, vagy belső-Józsefváros egy önkényesek által lakott bérházából osztja az észt. Szabadidejében pedig lakótársait neveli a szépre, jóra!”
  • 2. lidocain 2009. október 05. 12:52
    „nem hiszem,hogy bárki "jószándékkal" mászik be egy keritésen,vagy megy be egy házba,ha épp nincs otthon senki aki ajtót nyisson. aki mégis ezt teszi az számoljon a követlezményekel,akár árammal,akár kutyával bármivel. és kész. nem a bűnözőt kell védeni hanem azt aki dolgozik,termel és normálisan él. legyen már végre rend ebben az országban!”
  • 1. bélás 2009. október 05. 11:21
    „A villanypásztor lehet hogy elűzi a bejönni akaró állatot, de hogy embert, az kizárt. Én megoldanám annyival, hogy a telekhatár kerítése után kb 1-1,5 m-rel beljebb is felhúznék egy kerítést ami már LEHET halálos is. Ez szelektálná azokat is, aki kistételben nyomúl, vagy aki nagyban. Nem mindegy az anyagi kár nagysága. Egy ember ne azért haljon meg, mert el akart lopni 1 kg akármit.
    Az lenne a legjobb, ha nem lenne ekkora nyomór, és mindenki jól élne, de a sajátom megvédésére legyen jogom, de nem olyan amivel semmire nem megyek. Lehet lesz egy-két áldozat, de utána tudják hogy ha ki van írva kutya áram stb azt komolyan veszik.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kizárták a vezetőséget a pécsi vízmű épületéből

Biztonsági emberekkel kizáratta a Pécsi Vízmű Zrt. vezetőségét hétfőn reggel a helyi önkormányzat az… Tovább olvasom