Délmagyar logó

2017. 07. 24. hétfő - Kinga, Kincső 21°C | 34°C Még több cikk.

Jövedelmezőbb a cukorrépa

Idén a cukor árának nagyobb részét már a cukorrépa-termelők kapják. Öt esztendő után jutottak egyezségre az ipar és a cukorrépa-termelők képviselői. Idén a cukor árának nagyobb részét már a cukorrépa-termelők kapják.

Petőházán tavaly 540 ezer tonna cukorrépából 73 ezer tonna cukrot állítottak elő
Öt esztendő után jutottak egyezségre az ipar és a cukorrépa-termelők képviselői. Az egyezménynek – amely egységesen szabályozza a két fél között az EU-csatlakozás időpontjáig létrejövő szerződéseket – sokáig legvitatottabb pontja a cukor ténylegesen elért eladási árából történő osztozkodás volt. Az egyezmény szerint a cukorrépa-termelők 2003-ban 50,78 százalékot, 2004-ben pedig 51,15 százalékot kapnak ebből az összegből.
– A cukorágazatban a répatermesztők és a cukoripar egymásra vannak utalva, kölcsönösen egymás munkájától és hatékonyságától függenek. A megállapodás létrejöttével most már a jövőre, az EU-csatlakozás előkészítésére koncentrálhatunk – jelentette ki a Kisalföldnek Fischer Béla, a Magyar Cukoripari Egyesülés elnöke.
Mindehhez azonban szükség volt a szabályozási keretfeltételek megteremtésére is. Ennek első állomásaként idén lépett életbe a cukorpiaci rendtartás, amely a cukorrépából készült cukorra 400.000 tonnás országos értékesítési kvótát határozott meg.

A kvótarendszer egyaránt biztonságot jelent a termesztőknek, a feldolgozóknak és a fogyasztóknak, akik döntően hazai alapanyagból készült minőségi termékekhez jutnak, és a rendszer megvédi őket a rendkívüli világpiaci áringadozásoktól is. Uniós tagságunk után lesz rendkívüli jelentősége annak, hogy a csatlakozási tárgyalásokon cukorból megkaptuk az igényelt 400.000 tonnás kvótát, tehát azok a cukorrépa-termelők, akik már most is rendelkeznek szállítási joggal, biztosan számíthatnak arra, hogy az EU-ban is termelhetik ezt a fontos ipari növényt. Ez biztonságot adhat a Sopron környékén és a megyében élő termelőknek is. Gondok azért még akadnak, mert Magyarországon még nincs hathatós piacvédelem.

Koczka Zoltán, a Cukor Terméktanács titkára érdeklődésünkre elmondta, míg az uniós országokban 240 százalékos védővámot alkalmaznak az importtal szemben, addig hazánkban jelenleg csak 68 százalékosat. Amennyiben ezen a téren nem lesz változás, akkor sem a kvótarendszer, sem pedig az egyezmény nem garantálja a cukorágazat szükséges fejlesztéseinek finanszírozását, ami a csatlakozási folyamatban jelentős versenyhátrányt okoz.


A egyezménynek – amely egységesen szabályozza a két fél között az EU-csatlakozás időpontjáig létrejövő szerződéseket – sokáig legvitatottabb pontja a cukor ténylegesen elért eladási árából történő osztozkodás volt. Az egyezmény szerint a cukorrépa-termelők ,2003-ban 50,78 százalékot, 2004-ben pedig 51,15 százalékot kapnak ebből az összegből.
– A cukorágazatban a répatermesztők és a cukoripar egymásra vannak utalva, kölcsönösen egymás munkájától és hatékonyságától függenek. A megállapodás létrejöttével most már a jövőre, az EU-csatlakozás előkészítésére koncentrálhatunk – jelentette ki a Kisalföldnek Fischer Béla, a Magyar Cukoripari Egyesülés elnöke.
Mindehhez azonban szükség volt a szabályozási keretfeltételek megteremtésére is. Ennek első állomásaként idén lépett életbe a cukorpiaci rendtartás, amely a cukorrépából készült cukorra 400.000 tonnás országos értékesítési kvótát határozott meg.

A kvótarendszer egyaránt biztonságot jelent a termesztőknek, a feldolgozóknak és a fogyasztóknak, akik döntően hazai alapanyagból készült minőségi termékekhez jutnak, és a rendszer megvédi őket a rendkívüli világpiaci áringadozásoktól is. Uniós tagságunk után lesz rendkívüli jelentősége annak, hogy a csatlakozási tárgyalásokon cukorból megkaptuk az igényelt 400.000 tonnás kvótát, tehát azok a cukorrépa-termelők, akik már most is rendelkeznek szállítási joggal, biztosan számíthatnak arra, hogy az EU-ban is termelhetik ezt a fontos ipari növényt. Ez biztonságot adhat a Sopron környékén és a megyében élő termelőknek is. Gondok azért még akadnak, mert Magyarországon még nincs hathatós piacvédelem.

Koczka Zoltán, a Cukor Terméktanács titkára érdeklődésünkre elmondta, míg az uniós országokban 240 százalékos védővámot alkalmaznak az importtal szemben, addig hazánkban jelenleg csak 68 százalékosat. Amennyiben ezen a téren nem lesz változás, akkor sem a kvótarendszer, sem pedig az egyezmény nem garantálja a cukorágazat szükséges fejlesztéseinek finanszírozását, ami a csatlakozási folyamatban jelentős versenyhátrányt okoz.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Évkezdés az üzemekben

Január 2-án, az év első munkanapján az a cég számított kivételnek, amelyikben elkezdődött a… Tovább olvasom