Délmagyar logó

2017. 11. 18. szombat - Jenő 5°C | 8°C Még több cikk.

Jövőre 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér

A minimálbér 2013-ban 98 000, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint.
MSZP: Kisebb a minimálbér értéke az emeléssel is, mint 2010-ben volt
A nettó minimálbér a kormányváltáskor 60 200 forint volt, jövőre 67 500 forint lesz, ennek az összegnek pedig kisebb a vásárlóértéke, mint a 2010-es minimálbéré volt - közölte Gúr Nándor, az MSZP alelnöke hétfőn az MTI-vel.
Tovább >>

Havi 8-10 ezerrel magasabb minimálbért ígér az Együtt-PM
Az Együtt-PM üdvözli azt a hétfői bejelentést, amelyik szerint nő a minimálbér, de a választási szövetség számításai szerint így is 11 ezer forinttal marad kevesebb a dolgozók zsebében, mintha a Bajnai-kormány alatt létező adórendszer lenne érvényben - írta a szervezet az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében. Hangsúlyozzák, hogy ha 2014-ben kormányra kerülnek, akkor a kétkulcsos adórendszer bevezetésével, valamint az adójóváírás visszaállításával elérik, hogy a minimálbér nettója azonnal 8-10 ezer forinttal emelkedjen.
Tovább >>

Fidesz: a kormányváltás óta nő a minimálbér
A 2010-es kormányváltás óta minden évben emelkedett a minimálbér összege, évente átlagosan tíz százalékkal - mondta Zsigó Róbert, a Fidesz szóvivője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján, üdvözölve a jövő évi minimálbérről szóló döntést.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán született megállapodás alapján jövőre 101 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum.

Zsigó Róbert hangsúlyozta, hogy az elmúlt években - mivel a fogyasztási cikkek ára kisebb mértékben drágult, mint amennyivel a minimálbér emelkedett - nemcsak az összege, hanem a vásárlóereje is nőtt a legkisebb bérnek.

Emellett jövőre a rezsicsökkentés és a kiskeresetű családok adókedvezménye szintén segíti majd a minimálbéren foglalkoztatottakat - tette hozzá a kormánypárt szóvivője. Megjegyezte továbbá, hogy a minimálbér-emelés a pedagógusokat is pozitívan érinti, a nekik indított béremelési program értelmében ugyanis a tanárok fizetését a legkisebb bér alapján számolják ki.

Zsigó Róbert szólt arról is, a Fidesz nem ért egyet a minimálbér csökkentésére, esetleges eltörlésére vonatkozó baloldali elképzelésekkel. Mint mondta, Bajnai Gordonék tervei között szerepelt a minimálbér csökkentése 32 ezer forinttal, Gyurcsány Ferenc pedig egyenesen eltörölné azt.

A Demokratikus Koalíció (DK) vasárnap ismertetett tizenhat pontos programját kérdésre úgy kommentálta: a magyarok többsége nem kér a Gyurcsány-Bajnai-korszakból, azokból, akik egyszer már tönkretették az országot. A baloldal elvenné a családi adókedvezményt, eltörölné a rezsicsökkentést, és adót emelne - mondta.

A Fidesz szóvivőjét arról is megkérdezték, hogy a bíróság döntése értelmében kampánycsendsértés miatt meg kell ismételni a november 24-én tartott fóti időközi önkormányzati polgármester- és képviselő-választást. Zsigó Róbert erre azt mondta, hogy mivel a Fidesz nem indított jelöltet Fóton, "külső szemlélőként" tekint a történtekre. A kormánypárt azonban megdöbbentőnek tartja, "ami a baloldalon történik ebben az esetben is" - közölte.

Több mint 20 év alatt emelkedett 100 ezer forint fölé
A minimálbér Magyarországon több mint 20 év alatt emelkedett 100 ezer forint fölé: 2014-ben az idei 98 ezer forint után 101 500 forint lesz, míg 1989-ben még 3700 forint volt.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) hétfői ülésén született döntés arról, hogy jövőre 101 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér), valamint, hogy a szociális partnerek 3,5 százalékos béremelést javasolnak 2014-ben.

A minimálbér és garantált bérminimum alkalmazása a versenyszférában és a közszférában is kötelező, a bérajánlás csak a versenyszférában működő cégek számára szolgál iránymutatásul a jövő évi bértárgyalásokon, annak alkalmazása nem kötelező.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) MTI-hez eljuttatott adatai szerint a versenyszférában minimálbéren 182 ezer, garantált bérminimumon pedig 390 ezer munkavállaló dolgozik, míg a közszférában minimálbért 39 ezren, szakmunkás minimálbért 148 ezren kapnak kézhez.

A minimálbér intézményét Magyarországon 1989-ben vezették be, 1992 és 2011 között mértékét - néhány év kivételével - a munkaadói, munkavállalói és a kormányoldal tárgyalásainak eredményeképpen az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) lezajlott tárgyalásokon állapították meg.

1989-ben 3700 forint volt a kötelező legkisebb munkabér, innen emelkedett fokozatosan. A legnagyobb "ugrás" 2001-ben volt, amikor az előző évinél 14 500 forinttal több, 40 ezer forint lett a minimálbér. Az utolsó OÉT-megállapodást a minimálbérről 2010 decemberében írták alá, ekkor a minimálbér 78 000, a garantált bérminimum 94 000 forintra emelkedett.

Az OÉT 2011-ben megszűnt, helyét a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) vette át. A tavaly nyáron hatályba lépett új Munka törvénykönyve szerint a minimálbér és a garantált bérminimum összegét és hatályát - az NGTT-vel való konzultációt követően - a kormány állapítja meg.
A gyakorlatban azonban ez úgy alakult az utóbbi években, hogy az időközben létrehozott VKF-en vitatják meg a jövő évi béreket a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői, valamint a kormány képviselői, és a kabinet csak akkor állapítaná meg a minimálbért, ha a szociális partnerek - az utóbbi három év gyakorlatával ellentétben - nem jutnának egyezségre. 2012-ben a minimálbér 93 000, a garantált bérminimum 108 000 forintra emelkedett, 2013 pedig 98 000, valamint 114 000 forintra.

Tavaly volt az első év, hogy hosszú idő után nem fogadtak el bérajánlást év végén a következő esztendőre való iránymutatásként. A bérajánlásról szóló megállapodást jóval később, idén július közepén írta alá Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetőivel.

A kormány és a VKF-en résztvevő érdekképviseletek között tavaly év végén létrejött megállapodás alapján tizenegy nehéz helyzetben lévő ágazatban a cégek támogatást igényelhettek a minimálbér emeléséhez.

Korábban

Jövőre 101 ezer 500 forint lesz a minimálbér és 118 ezer forint a szakmunkás bérminimum a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán (VKF) született megállapodás alapján, a felek 2014-re 3,5 százalékos béremelési ajánlást fogadtak el.

A minimálbér 2013-ban 98 000, a szakmunkás minimálbér pedig 114 ezer forint.

A megállapodás a minimálbérnél 3,6, a garantált bérminimum esetében pedig 3,5 százalékos emelés jelent 2014-ben az idei évhez képest - közölte Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatásért felelős államtitkára a konzultációs fórumot követő sajtótájékoztatón.

Az államtitkár szerint a megállapodás megszületése kellő konstruktivitást mutat a munkaadói és a munkavállalói oldal részéről is.

Olyan kompromisszum született, amely a reálkeresetek növekedésével, a munkahelyek megőrzésével, illetve a foglalkoztatás bővülésével segíthet abban, hogy a magyar gazdaság jövőre is jó mutatókat produkálhasson - fogalmazott Czomba Sándor.

Az államtitkár emlékeztetett: a megállapodásról várhatóan a következő kormányülések valamelyikén dönt majd a kabinet.

A minimálbéren keresők 3500, a bérminimumot keresők pedig 4000 forinttal kapnak többet január 1-jétől - mondta Pataky Péter, az MSZOSZ elnöke a tárgyaláson résztvevő szakszervezetek nevében.

Hozzátette, bíznak benne, hogy az előre meghatározott százalékoknál magasabb tényleges bérnövekedés következik be a jövő év végéig. A helyi bértárgyalásokon ezt fogják szorgalmazni - közölte.

Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára ismertette: a kötelező emelések több mint félmillió embert közvetlenül érintenek az üzleti szférában.

A VOSZ főtitkára hangsúlyozta, évről évre olyan minimálbérben kell megállapodni, amely a munkavállalók számára a jövedelmük érzékelhető emelkedését jelenti, ugyanakkor nem sért foglalkoztatáspolitikai érdekeket, nem jár elbocsátásokkal.

Dávid Ferenc is jó kompromisszumnak nevezte a megszületett megállapodást. Kiemelte azt is: 2014-ben folytatódik a reáljövedelmek emelkedése. A jövőre prognosztizált 2,4 százalékos infláció mellett a minimálbérek 3,6 százalékos emelése a reálpozíciók javulását jelenti - mondta.

Arra bíztatják a munkaadókat, hogy ahol van erre lehetőség, ott a kötelező minimumokon túl nagyobb ütemben emeljék a béreket - jelentette ki a VOSZ főtitkára.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Halálra verte a szeretőjét - húsz év fegyház a büntetés

A Kúria utasítására megismételt másodfokú eljárásban 20 év fegyházbüntetést szabott ki a Debreceni Ítélőtábla egy férfira. Tovább olvasom