Délmagyar logó

2017. 09. 23. szombat - Tekla 11°C | 19°C Még több cikk.

Kánikula és globális fölmelegedés

Rövid, hűvös nyarat ígért még tavasszal a hosszú távú előrejelzés – és ezzel szemben mi van? Hosszú, forró nyár. Nem csoda, hogy csodálkozunk. Arra persze már senki nem emlékszik: az előrejelzés teljes szövegéhez hozzátartozott az a félmondat is: „beválási valószínűsége hatvan százalék". Az össznépi emlékezet már csak így működik. S van-e köze a globális fölmelegedésnek a mostani kánikulához? Inkább az ezt megelőző hidegnek volt.
Hőségriasztónak – víz, víz, víz Fotó: Schmidt Andrea
Részletes időjárás-előrejelzést nemigen lehet tíz-tizenkét napnál hosszabb időre mondani – hívja föl a figyelmet Szudár Béla, a szegedi meteorológiai szolgálat vezetője. Készülnek ugyan ennél hosszabb távú előrejelzések is az országos központban, ezek beválási valószínűsége azonban csak mintegy hatvan százalék.

Előrejelezni nehéz

– Ha az a kérdés, milyen lesz a nyár, a meteorológusok megnézik, milyen volt a megelőző tavaszelő, illetve tél időjárása, és ahhoz hasonló tavaszelejű, telű éveket keresnek. Azt is megnézik: azokat az adott évihez hasonló tavaszelőket, teleket milyen nyár követte. Azután e régi nyarak időjárási viszonyait „rávetítik" a leendő nyárra. Az így létrejövő hosszú távú előrejelzés beválási aránya azonban csak hatvan százalék.

– S az emberek csupán arra emlékeznek: az előrejelzés milyen nyarat ígért. Mint például – az idei nyár esetében – hűvöset. Arra már nem, hogy ugyanez az előrejelzés arra is fölhívta a figyelmet: a beválási valószínűség bizony nagyon messze van a száz százaléktól – halljuk a
Szalagcímek

Télen-nyáron beszédtéma az időjárás. Idén a hírek élére törekedett a hideg és a meleg. Emlékeztetőül elég néhány szalagcímet és mondatot idézni a lapokból.

Május 31.: Esős nyár; Lesz idén nyár is
„Júniusban és júliusban 8-10 nap, valamint augusztus második fele. Az előrejelzések szerint ekkor lesz igazi nyár Magyarországon..." (DM/DV)

Június 7.: Subás nyár lesz az ideI (DV)
Esik eső, süt a nap – Idén sem lesz valódi kánikula
„Ha forró nyarat szeretnénk, menjünk minél messzebbre Magyarországtól, praktikusan délre – tanácsolja egy, lapunknak nyilatkozó meteorológus. Süt majd ugyan a nap, de a Kárpát-medencében jellemzően változékony időjárás lesz júniusban is..." (HVG Online)

Június 14.: Le a ruhával, itt van a nyár! – Benépesültek a parkok és a strandok (Blikk)

Június 26.: Kánikula – Megdőlhet az évszázados melegrekord
„Megdőlhet hétfőn az évszázados melegrekord, ha a hőmérséklet az ország valamelyik pontján meghaladja a 36 fokot – közölte H. Bóna Márta, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa..." (HVG Online)

Július 13.: Az enyhülés még várat magára

Július 21.: Nem indokolt – Kánikula van, harmadfokú hőségriasztás nincs
„A nagy meleg ellenére – szakmai információk alapján – nem rendeli el a harmadfokú hőségriasztást az országos tiszti főorvos..." (HVG Online)

Július 22.: Csúcs a nyár az idén!(Blikk)

Július 27.: Marad a kánikula és a váratlan felhőszakadások (HVG Online) 
meteorológustól.

Vajon van-e köze a globális fölmelegedéshez a kánikulának? – Az ilyen időjárás, amikor heteken át 30 fok fölötti maximumhőmérsékleteket mérnek nyár közepén, egyáltalán nem ritka – mondja Makra László, a Szegedi Tudományegyetem éghajlattani és tájföldrajzi tanszékének docense. S hogy miért érezzük mégis minden mértéket felülmúlóan melegnek a mostani időjárást? Mert előzőleg a hőmérséklet az átlagosnál hűvösebb volt. Elég nehezen tavaszodott, és június első két hete az évszakhoz képest kimondottan hideg volt. Ezekhez képest tényleg rendkívül melegnek tűnik a mostani időjárás – holott nem a meleg a rendkívüli, hanem az azt megelőző hideg.

Ha az inga kilendül

Utalhatnak-e ezek a szélsőségek globális fölmelegedésre? Az bizonyos: amikor egy adott egyensúlyi állapotban lévő éghajlat kezd átlendülni egy másik egyensúlyi állapotban levőbe, akkor – amíg a folyamat le nem zajlik – a szélsőségek gyakorisága nagyon megnövekedhet. Az új egyensúlyi állapot a mostaninál már melegebb lesz – de addig is hol ilyen, hol olyan.

– A globális fölmelegedés most már kétségtelen, hiszen az 1900-as évek elejétől 2000-ig átlag 0,7 Celsius-fokkal nőtt a földfelszín hőmérsékletének értéke – hívja föl a figyelmet a kutató. Az is tudott: a tengerek vízszintje emelkedik – műholdas felvételek egyértelműen mutatják, hogy egykor szárazföldi területek mára víz alá kerültek. Ez pedig csak úgy következhetett be: olvad a sarkvidékek, hegységek jege-hava, s vízként a tengerekbe vándorol – s ezen túlmenően úgy is: az óceánok hőmérsékletének növekedésével a hőtágulásuk is nő. Az Alpokban különösen megfigyelhető, miként emelkedik évtizedről évtizedre egyre följebb és följebb a hóhatár, miként válik az egykori gleccserekből hegyi folyó – szemlélteti a helyzetet a szakember. A Himalájában, a Föld legnagyobb hegységében is fölfelé araszol a hóhatár. A hegység maga pedig, ha minimális mértékben is, de zsugorodik – repedéseiből olvad ki a jég.

Gyorsuló fölmelegedés?

Kérdés: a hatás szül-e valahol ellenhatást, van-e visszacsatolás? Megfigyelték: a globális melegedéssel a szinte növényzet nélküli tundra egyre északabbra vándorol, helyét átveszi a fenyvesekből álló tajga. A növényzet vizet párologtat, a párolgás pedig hűti a környezetet. E hűtő hatást tovább fokozhatja, hogy a párolgásból felhőréteg áll össze, a felhő pedig mérsékli a felszínre érkező napsugárzást. A fölmelegedés hatására terjedő erdők végeredményben tehát – hűtik a környezetet.

Vagy mégsem? Ez sem lehetetlen. A növényzet felszínén a sugárzás jobban szóródik, mint kopár talajon, elnyelődik – az elnyelt sugárzás hőhatása pedig kitűnően hasznosul. Tehát a melegedés hatására létrejövő erdő tovább melegítheti a környezetet. Így egyre gyorsulhat a folyamat.

Előrejelzés

Az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa, Gyuró György szerint a következő, vagyis az augusztus 5-6-i hét végén légköri frontok teszik változatossá időjárásunkat. Gyakran lesz erősen felhős az ég, sokfelé várható eső, helyenként záporeső, zivatar is előfordulhat. A csapadék mennyisége területi átlagban meghaladja a 10 millimétert. A hajnali órákban 14 és 19, a legmelegebb nappali órákban 22 és 27 fok közötti hőmérsékletre számíthatunk. A hónap hátralévő részében napos, száraz és borongós, esős időszakok váltják majd egymást. A nappali felmelegedés egyes napokon megközelíti a 30 fokot, a csapadékos periódusokban pedig 25 fok alatt marad a hőmérséklet. A hosszú távú előrejelzések szerint az ősz, a tél az átlag körüli hőmérsékletűnek ígérkezik. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

hazai loki-baki

labdarúgás DVSC–Rabotnicki 1–1 (1–1)

Debrecen, BL-selejtező, 2.… Tovább olvasom