Délmagyar logó

2017. 07. 27. csütörtök - Olga, Liliána 16°C | 26°C Még több cikk.

Katona Béla az Országgyűlés új elnöke

A szocialista Katona Bélát választották az Országgyűlés új elnökének 319 igen, 22 szavazat nem mellett hétfőn. A voksolás titkos volt.
Megválasztása után a frakcióvezetők, Bajnai Gordon miniszterelnök és Szili Katalin volt házelnök is gratuláltak Katona Bélának. A titkos szavazás eredményhirdetését a díszpáholyból követte nyomon Sólyom László köztársasági elnök.

Az eredményhirdetést követően Sólyom László és Katona Béla fejbólintással üdvözölték egymást.

A közjogi méltóságok közül az államfőn kívül a legfőbb ügyész volt jelen a plenáris ülésteremben.

Szili Katalin szeptember 14-én távozott hivatalosan is a házelnöki posztról. Szándékát az MSZP július eleji kongresszusán jelentette be, ahol döntését azzal indokolta, hogy a baloldal újjáépítésében kíván részt venni.

A legfontosabb feladat, hogy a tavaszi választásokig biztosítva legyen a parlament folyamatosan működőképessége - közölte Katona Béla azt követően, hogy az Országgyűlés megválasztotta a parlament elnökének.

A szocialista politikus a ciklusban hátralévő idejében kiemelt figyelmet fordítana arra, hogy miként lehet a szakmai, társadalmi és civil szervezeteket az eddiginél hatékonyabban bekapcsolni a parlamenti döntés-előkészítő folyamatába.

Hangsúlyozta, hogy személyesen is szeretne részt venni abban a munkában, amely során találnak néhány olyan, az ország jövője szempontból fontos kérdést, amiben a parlamenti pártok is egyezségre tudnak jutni az ország érdekében

Névjegy

Katona Béla 1944. február 9-én született Budapesten. 1967-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karának vegyipari gépész szakán, majd 1973-ban ugyanott gazdasági mérnöki diplomát szerzett. 1984-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szakközgazdászként végzett. Ugyanebben az évben egyetemi doktorrá avatták.

1967-től a Budapesti Kőolajipari Gépgyárban dolgozott, 1980-1984-ig a gyár műszaki igazgatója volt.

1972-től a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), majd 1989-től a Magyar Szocialista Párt (MSZP) tagja, részt vett annak megalapításában. 1990-ig az Országos Elnökség tagja, a párt budapesti szervezetének elnöke volt. 1990. június és 1991. január között pedig budapesti ügyvivője, 1996-98-ig országos alelnöke.

1990-ben az MSZP budapesti listáján szerzett parlamenti mandátumot, majd fővárosi egyéni választókerületi képviselő volt a legutóbbi 2006-os választásokig, amikor is a párt országos listáján jutott be a parlamentbe.

Az MSZP parlamenti frakciójában 1990-94-ig frakciótitkárként, 1998 óta frakcióvezető-helyettesként tevékenykedik. Több parlamenti bizottság munkájában is részt vett. 1990-94-ig az ügyrendi bizottság alelnöke, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság, az Állami Számvevőszék felülvizsgálatát végző ad hoc bizottság, 1998-2006-ig az idegenforgalmi bizottság tagja (1998-2002 között elnöke). 2007-től 2009 májusáig a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottságban működött.

1994. július 15-től 1995. március 31-ig, lemondásáig a polgári titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter a Horn-kormányban, lemondásának hátterében a Bokros-csomaggal való egyet nem értés volt.

1996-2001-ig a Vasas Sport Club társadalmi elnöke, 1997-98 között a Kosárlabda Szövetség elnökségi tagja.

Elvált, egy fia van.

Olvasóink írták

  • 2. dodó 2009. szeptember 14. 21:12
    „"Egyik kutya, másik eb!" /ősi sumér közmondás/”
  • 1. Írástudatlan-Tdi. 2009. szeptember 14. 20:51
    „Isten éltesse gyende gyermek fossal és egy mázsa száraz szarral!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az országyűlés első munkanapja: válság, cigánykérdés

Fegyelmezett költségvetésről és a romák beillesztéséről beszélt Bajnai Gordon a napirend előtti… Tovább olvasom