Délmagyar logó

2017. 11. 24. péntek - Emma 4°C | 11°C Még több cikk.

''Kékcédulás'' választás Vásárhelyen – 60 éve

Csalással nyerte meg hatvan évvel ezelőtt az országgyűlési választásokat a Magyar Kommunista Párt, amely 100 mandátumot szerzett a parlamentben. Vásárhelyen azonban nem sikerült győzniük, csupán 7990 szavazatot szereztek, míg a Független Kisgazdapárt 10 ezer 851 voksot kapott.
Csalással nyerte meg hatvan évvel ezelőtt az országgyűlési választásokat a Magyar Kommunista Párt, amely 100 mandátumot szerzett a parlamentben. Vásárhelyen azonban nem sikerült győzniük, csupán 7990 szavazatot szereztek, míg a Független Kisgazdapárt 10 ezer 851 voksot kapott. Pedig a kommunisták minden eszközt bevetettek a városban, hogy megnyerjék maguknak az embereket. A „kékcédulás" választásról a héten rendeztek konferenciát a vásárhelyi Emlékpontban.

„Kékcédulásként" vonult be a magyar választástörténetbe az 1947. augusztus 31-én zajlott voksolás, miután a szavazólapokat annak idején kék színű papírra nyomták. A Magyar Kommunista Párt egyszerű módon nyerte meg a választást, úgy, hogy – kihasználva a törvény adta lehetőséget – embereit aznap több szavazókörben, s több helységben is voksoltatta. A kommunista aktivistákat – nehogy eltévedjenek – két település között teherautókkal szállították a szavazókörökbe.

Kampány az újságban

Vásárhelyen már júniusban megkezdődött a választási kampány, annak ellenére, hogy a választás pontos napját csak július végén tűzték ki. A Vásárhely Népe, amely demokratikus lapnak tüntette fel magát fejlécében, már nyár elejétől kezdte megdolgozni a helybélieket a kommunista párt érdekei szerint. A lapban naponta közölték a fogságból hazatért helybeliek névsorát, akik hazahozatalát Rákosi Mátyás ígérte meg. A lap azonnal gyűjtést is indított számukra, majd örömhírként közölte azon volt hadifoglyok leveleit, akik arról írtak, hogy hazahozatalukért hálából kérik felvételüket a kommunista pártba. A kommunista befolyás alatt álló újság szinte naponta közölte, hogy az MKP erélyes akciót indított a burgonya árának letörésére. Gerő Ernő közlekedési miniszter olcsóbb vasúti közlekedést ígért, mely nemcsak a személy-, de a terményszállítást is érintette.

A választás tétje

Nem a parlamenti hegemónia megszerzése volt az elsődleges célja a Magyar Kommunista Pártnak, mely száz mandátumával a legerősebb parlamenti erő lett ugyan, de csak koalíciós kormányban kapott tárcákat. Az igazi tét az volt, hogy új belpolitikai erőviszonyokat teremtsen a kommunista párt csalással elért győzelme még azelőtt, hogy életbe lépett volna a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződés. Magyarország szeptember 15-én tudta letétbe helyezni a már aláírt okmányokat a számára kijelölt Moszkvában, ami csak ekkor lépett életbe.

„A szovjet kormány az új választásokról szólva hangoztatta, hogy Magyarország nemcsak a politikai pártok működéséről mond ítéletet a választásokon, hanem arról is, hogyan hajlandó küzdeni a magyar nép a jobb jövőért és a demokrácia végleges uralmáért" – közli a lap a választás kitűzése előtt, majd örömmel ad hírt arról, hogy Rajk László belügyminiszter szabályozta az önkormányzati dolgozók juttatásait, ami azt jelenti, hogy mindenki vastagabb fizetési borítékot vihet haza.

Júliusban tragédia történt, a jég elverte a vásárhelyi határt. A kommunista propaganda azonnal lecsapott a voksszerző lehetőségre, Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes kétmillió forintot kért a gazdák kártalanítására. Oláh Mihály nemzetgyűlési kommunista képviselő Mártélyon avatta fel az MKP segítségével létrehozott községi könyvtárat.

A vasutasoknak olcsó bakancsokat osztottak, levitték a textil- és a cipőáru árát. Oláh Mihály, akiről hamarosan kiderül, hogy a kommunista párt országgyűlési képviselőjelöltje, nemzetgyűlési képviselőként azt kérte, oszlassák fel az Országos Földrendező Tanácsot, amely „el kívánja ragadni a vásárhelyi gazdáknak kiosztott földeket". Veres Péter építési és közmunkaügyi miniszter kétszer is meglátogatta Vásárhely jégkárt szenvedett határát.

Közben a nemzetgyűlés kijelölte a szavazás napjának augusztus 31-ét, s kizárta a szavazók közül azokat, akik a Magyar Közösség tagjai vagy tisztviselői voltak, fasiszta pártokban vállaltak szerepet, svábokként kitelepítés előtt álltak, „B" listán szerepeltek, s azokat is, akik 1945. október 31-e után tértek haza nyugatról. A választók közel negyven százaléka így nem vehetett részt a voksoláson.

Szesztilalom a választás napján

A vásárhelyi Nemzeti Bizottság Márton Árpád elnökletével július 27-i ülésén a korábbi 83-ról 51-re csökkentette a helyi szavazókörök számát. A Vásárhely Népe aznap közli Rákosi beszédét, melyben a pártvezető biztosít mindenkit, hogy a kommunista párt „a legtejesebb mértékben támogatja a vallásszabadságot". Oláh Mihály két nappal később már arról szólt a lap tudósítása szerint, hogy nem engedi elvenni a földeket a vásárhelyi gazdáktól, kéri az eljárások megszüntetését. Az MKP pedig választási alapra gyűjtő felhívást tett közzé.

A Vásárhely Népe legelsőként július végén kezdi pocskondiázni a többi pártot, különösen a Pfeiffer-párt jelöltjét, a volt kisgazdapárti Keresztes Tamást. A kommunisták az augusztus 10-i újság szerint terménnyel segítették meg özv. Rácz Jánosnét. Négy nappal később a kommunista képviselők javaslatára 15 százalékkal csökkentette a közgyűlés a helyi áramdíjakat. Augusztus 19-én már arról olvashattak a vásárhelyiek, hogy majdnem gyilkos merénylet áldozata lett Kabódi Zoltán vásárhelykutasi párttitkár. A kommunista vezető az eresz alatt aludt éjszaka feleségével, amikor két férfi ért a házukhoz, s egyikük emberfej nagyságú követ ejtett Kabódi fejére. A férfi túlélte a támadást, a két tettest elfogták. Az újság úgy tudja, hogy azok korábban „fasiszta társaságban" forgolódtak.

Ettől kezdve a Vásárhely Népe naponta közli a kommunista párt választási jelszavait. Így olvashatták az emberek az „Első lesz az 1-es lista, győzni fog a kommunista!" című elhíresült jelszót is. Különösen domborítanak a választás napján. Ekkor ugyanis a lapokra nem vonatkozott a kampánycsend, csak szesztilalom lépett érvénybe, s választási gyűlést volt tilos tartani.

Traktorokat is osztottak

A vásárhelyi választás azonban nem hozta meg a kommunista párt által elvárt eredményt, pedig azok még traktorokat is osztottak a gazdáknak. Hiába fordítottak hatalmas erőt, s nem kevés pénzt és gesztust a helybeliek meggyőzésére, szavazataik átcsábítására, kudarcot vallottak. A 35 ezer 492 választásra jogosult közül megjelent, s érvényes voksot leadó szavazók nem az MKP-t favorizálták. A legtöbb, összesen 10 ezer 851 szavazatot a Független Kisgazdapárt szerezte meg, az MKP csupán 7990 voksot szedett össze. Jól szerepelt még a Magyar Függetlenségi (Pfeiffer-féle) Párt a maga 5481 szavazatával. A többiek még hatszáz voksot sem szereztek, volt, amelyik százat sem.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Háborúval fenyegetik a szerbek Koszovót

Nemcsak a szerb radikálisok gondolkodnak egy esetleges háború kirobbantásában Koszovó függetlenné… Tovább olvasom