Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 4°C

Kenedi János pert nyert Strasbourgban

Kenedi Jánosnak adott igazat kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága abban a jogvitában, amelyet az állampárti titkosszolgálati iratokhoz való szabad hozzáférés megtagadása miatt kezdeményezett a történész a magyar állam ellen.
Az Európa Tanács égisze alatt működő strasbourgi bírói fórum megállapította, hogy az ügyben az eljárás túlzott elhúzódásával sérült a panaszosnak a tisztességes eljáráshoz fűződő joga, a belügyminisztérium folyamatos ellenállásával pedig a véleménynyilvánítás szabadságának joga. Nem vagyoni kár megtérítéseként 6 ezer eurót, a felmerült költségek megtérítése címén 7 ezer eurót ítéltek meg Kenedinek.

A történész 1998 szeptemberében az állampárti titkosszolgálatokról szóló tanulmány elkészítése céljából kért betekintést olyan iratokba, amelyek a belügyminisztérium birtokában voltak. Az év novemberében a belügyi tárca megtagadta a kérés teljesítését, amit Kenedi megtámadott a bíróságon. A következő év januárjában a bíróság kimondta, hogy lehetővé kell tenni a betekintést a kért iratokba.

Titokban kellett volna tartania

A belügyminisztérium 1999 novemberében felajánlotta a betekintés lehetőségét, azzal a feltétellel, hogy Kenedi titoktartási nyilatkozatot ír alá. Ő ezt elfogadhatatlannak minősítette, és kérte a számára kedvező bírósági ítélet érvényesítését. A bíróság ezt 2000 decemberében el is rendelte. A belügyi tárca azonban ezután is akadályozta, hogy Kenedi közzétehesse az iratokból nyerhető információt.

A minisztérium kétszer is bírságot fizetett, mert nem hajtotta végre a bíróság ítéletét. Végül aztán 2003 decemberében a szóban forgó iratokat - egy kivételével - átszállították az Országos Levéltárba, és ezzel ezek az iratok nyilvánossá váltak. A fennmaradó egy dokumentumhoz Kenedi azóta sem kapott korlátozásmentes hozzáférést.

Több mint tíz éve húzódik

Az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította, hogy tekintettel erre az egy dokumentumra az ügy immár 10,5 éve húzódik elintézetlenül, ami az eljárás túlzott elhúzódásának minősíthető.

Arra is felhívta a figyelmet a strasbourgi bíróság, hogy a magyar hatóság folyamatosan ellenállást tanúsított a bíróság ítéletének végrehajtásával szemben. Ez a magyar joggal is ellentétben álló, önkényes hatósági magatartás volt - olyan obstruktív cselekménysor, amelynek következményeként megállapítható: sérült Kenedinek a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő joga, hiszen nem fért hozzá akadálytalanul ahhoz a forráshoz, amit a tanulmány elkészítéséhez szükségesnek ítélt.

Nem tudja elképzelni, hogy milyen boldog vagyok, mondta a történész néhány perccel azt követően, hogy megtudta az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését.

"Azt gondolom, hogy a történelmi múlt feltárásának akadályait meg kell szüntetni, különben az állam úgy jár pórul, mint ahogy ezt a strasbourgi bíróság ítélete tartalmazza", fogalmazott Kenedi János. Bár a döntés 12 év után született meg, de álláspontja szerint az időnek nincsen olyan nagy szerepe, mert az elmúlt 50 év aktanyilvánosságának ügyét ez előmozdítja, továbbá a dossziétörvény megalkotására jó hatással lesz. Mindezek következtében pedig a társadalmi elbutulásnak és elbutításnak egy centiméterrel több visszatartó ereje lesz.

Olvasóink írták

  • 8. nemecsekerno_007 2009. május 29. 09:42
    „7. klj_54 2009.05.27. 10:51

    Ha a Kádár rendszer Magyarországa a te hazád akkor az a te bajod :(

    Ha a mai Magyarország JOGFOLYTONOSSÁGOT vállal (!) azzal a rendszerrel, amelyik nem nevezhetô sem jogállamnak, sem demokráciának akkor jobb ha elássuk magunkat és nem p*fázunk, hogy európai fizetés kéne az európai árak mellé. Hogy nem sül le a bôr a képönkrôl. Elöbb európai, emberi mentalitás kéne meg európai teljesítmény, aztán lehet ugatni a nagyobb fizuért, ugyanis a kínainak, a vietnáminak meg az albánnak nincs ekkor kib*szott nagy egója csak szépen szorgalmasan dolgozik, mert tudja, hogy úgy lehet csak eredményt elérni.”
  • 7. klj_54 2009. május 27. 10:51
    „6. hozzászólás nemecsekerno_007 2009.05.27. 10:26
    Egy kém örüljön, ha nem kötik fel!
    Aki az én hazám ellen kémkedett tőlem kérjen kárpótlást, meg is kapja.
    40 tonnás kamionommal még tolatnék is rajta!”
  • 6. nemecsekerno_007 2009. május 27. 10:26
    „Kenedi János RESPECT!!!!!

    Bár lenne sok ilyen ember ebben az országban, aki ilyen hosszú ideig képes harcolni az igazáért és a közvélemény is támogatná. Gratulálok!

    Fel kellene dolgozni a múltunkat, mert így ez torz helyzet. Az pedig, hogy állami hivatalok egyszer?en nem vesznek tudomást a bíróság döntésérôl VÉRLÁZÍTÓ.

    Volt egy dok.film a Dunán, egy csókáról aki kémkedett az USA-nak a 80-as években. 81-ben bukott le, 15 évet kapott, de 89-ben amnesztiával szabadult. Mind a mai napig nem kapott kártérítést. Azt mondta, hogy a fellebbezést ugyanannak a bírónak kellene beadnia aki elítélte. A Magyar Köztársaság ugyanis jogfolytonosságot vállal azzal a rendszerrel amelyik elítélte. :) Bájos :)”
  • 5. igazságkereső 2009. május 27. 10:00
    „Ki a felelős ebben az országban azért,hogy még nem született meg az a törvény,hogy téves döntésekből, határozatokból eredő, jogosan megítélt kártérítés összegét nem téríttetik meg azzal,kinek téves döntését, határozatát magasabb bírói fórum állapítja meg?!
    Meddig lehet még tartani azt az állapotot,hogy a határozatot, döntést meghozó személyt semmilyen felelősség nem terheli.Miért nem lép ez ügyben a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíróság? Az Államkincstár által így kifizetett összegeket lehetne más,nemesebb célra is költeni, pl. idős, önmaga ellátására képtelen emberek, vagy gyermekek ellátására,csak hogy a legfontosabbakat említsem!
    Éppen itt lenne az ideje, hogy ez ügyben is minél előbb a törvényhozó döntsön,tarthatatlan,hogy téves ítélkezések miatt mindenki kontójára összességében százmilliók kerüljenek kifizetésre úgy, hogy aki miatt ez történik semmilyen felelősséget nem visel,még csak nem is szégyenkezik, bocsánatkérésről már nem is merek itt értekezni, igaz, ahhoz egy kis intelligencia is kell.”
  • 4. comet 2009. május 27. 09:42
    „érthetetlen, hogy hogy merik állami szervek a hivatalos bírói döntés végrehajtását megtagadni. Nevesíttetni kell az iratok megtagadását tanusító személyt és vele kell megtéríttetni a kárt. Ne az állam azaz a mi pénzünkkel szórakozzanak. Nemcsak a dokumentumban szereplő nevek az érdekesek, hanem a megtagadóké is.
    Az időpont alapján Antall József-re is vonatkozhat a dokumentum, a megtagadásért a felelősség meg a az akkori belügyminisztert, ha jól tudom Pintér Sándort terheli, akinek mellesleg elévülhetetlen ´érdemei´ vannak a rendőrség szétverésében, és egyes feltevések alapján Boros befolyása alatt állt.
    Az hogy Antall is beszervezett volt, már rég nem újdonság, és nem hiszem hogy van olyan aki nem tudná, hogy a rendszer váltás gyakorlatilag a kommunisták hatalomátmentéséről szólt. Ahhoz hogy a nemzet tovább tudjon lépni, tisztázni kell a múltat, és a nemzetet becsapó, tönkrtevő gazembereket felelősságre kell vonni.”
  • 3. klj_54 2009. május 27. 09:06
    „Sajna valószínű, hogy az igazán kompromittáló aktákat megsemmisítették.
    A többiből pedig csak féligazságokat lehet megtudni.”
  • 2. Strat-n 2009. május 27. 08:53
    „Kenedi Jánosnak grat!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!”
  • 1. Strat-n 2009. május 27. 08:51
    „Mit rejteget az az egy akta? Most már nagyon kíváncsi vagyok. Ha már nyilvános, nem lehet feltenni a netre? Vagy jogdíjas?”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Méregdrága játékok gyermeknapra

Vasárnap gyermeknap. Top 5-ös listánkról kiderül, milyen játékszerekkel lephetnék meg a milliomos… Tovább olvasom