Délmagyar logó

2017. 03. 29. szerda - Auguszta 4°C | 20°C Még több cikk.

Képzés népfőiskolai szinten

A múlt század húszas éveiben próbálkoztak először népfőiskolák alapításával. A sajátos közművelődési mozgalom 1980 táján újraéledt. Hogy most hol tart, erről kérdeztünk meg néhány megyei szerveződést.

A Ménfőcsanaki Népfőiskola a rendszerváltáskor egyike volt azoknak az elsőknek, amelyek a hajdani hagyományokra építve 1989 szeptemberében megalakultak. Dr. Zsilavi Fábiánné  ügyvezető elnök elmondta: a „történelmi és a nemzeti tudat ébresztését, és a közéleti ismeretek gyarapítását" tűzték ki célul. Kezdetben a település és a kistérség időszerű gondjainak megoldásához szerveztek programokat. Később átlépték a megye-, illetve az országhatárt is. A közéleti, mezőgazdasági témák mellett különféle történelmi, erkölcsi, szociális területtel is színesítették a kínálatot. Az előadók között szerepeltek az elmúlt évtizedben többek között Benda Kálmán, Juhász Gyula történész,
Sulyok Vince, Csendes Béla költő, Barsi Ernő – a népfőiskola elnöke – és Timaffy László néprajztudósok, a határon túlról Gaál Károly és Liszka József néprajzkutatók.

A népfőiskola égisze alatt működött nyaranta a nemzetközi képzőművészeti tábor, a gazdaképző és falusi turizmusra felkészítő előadás-sorozat is. Könyvkiadással is foglalkoznak, illetve 1994 óta a Hegyalja című újság kiadója is a népfőiskola. Mezőörsön később, 1996-ban szervezték az első népfőiskolai előadásokat. A programot egy közművelődési és vallási kérdésekkel foglalkozó kistérségi kutatás alapján állították össze. A magyarságkutatás, a történelem, a népművészet, a helytörténet témaköréből hívtak előadókat, tudtuk meg
Szabó Gyulától,  a mezőörsi Magyar Műhely Alapítvány kuratóriumának elnökétől. Többek között Tőkéczki László politológus-történész, Pap Gábor  művészettörténész, Gábor Dzsingisz,  az unió mezőgazdasági attaséja, valamint a megyei közélet jelesei osztották meg gondolataikat a népfőiskolai hallgatósággal. Emellett informatikai és idegen nyelvi képzéssel, illetve zeneoktatással is foglalkoznak. Időközben megváltozott a népfőiskola faluközösségben betöltött szerepe: az első időszakban különféle igényeket elégített ki, most pedig az igényt kívánják programjaikkal felkelteni.

A ménfőcsanaki példa több település művelődési életét „megihlette". Így Enesén két évvel ezelőtt alapítottak népfőiskolát, amelyhez anyagi forrást pályázaton a megyei közgyűlés alapjából nyertek. Mesterházy József polgármester elmondta, hogy az elmúlt két tavaszi-őszi időszakban – sok más mellett – Debreczeni József, Kiszely István, Jáki Teodóz, idős Hegedüs Lóránt, Ittzés János, Kiszely Gábor előadását hallgathatták az
eneseiek. A jövőben – a tervek szerint – Hermann Róbert, Pápai Lajos és Dinnyés József lesz a népfőiskola vendége.

Gyarmaton a település közösségi életét, közművelődését szeretnék „felrázni" a tavaly alakult népfőiskolával. A szervezést a helyi Vöröskereszt vállalta, tudtuk meg Keszthelyi Miklósnétól,  a szervezet titkárától. Az elmúlt év legsikeresebb előadásai Lanczendorfer Zsuzsanna  néprajzkutató és  Reisinger Péter agrokémikus nevéhez fűződnek. Sokan vettek részt a karácsonyi ételbemutatón és a Keszthelyi Katalin  által vezetett adventikoszorú-készítésben is. Terveik között egyebek mellett egy Gyarmatról elszármazott, egykor Dél-Amerikában szolgáló missziós lelkipásztor, Schmidt Péter felvidéki magyarokról szóló előadása szerepel. Ahogy kiderült: a szellemi „tréningeken" kívül havonta egyszer szeretnék megtornásztatni is a falut.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Megújul az Altavista kereső

Az egykor első számú keresőmotornak számító, de mára már sokadig helyre… Tovább olvasom