Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

Kerítés a hansági nádból

Nagy Sándor tizenkilenc éve arat nádat a Hanságban. Ahogy mondja: munkájuk teljesen az időjárástól függ, így társaival idén is csak reménykednek, hogy a február végi határidőre be tudják fejezni az aratást.
Lengyel Gyula 5 éve dolgozik a nádgazdaságnál.
A barbacsi, a kónyi, a fehértói nádas után a Szigetközben – Lipóton, Győrladaméron és az ásványrárói szigeteknél –, majd Győr határában néhány területen folytatja a munkát Nagy Sándor a munkatársaival. Általában november közepén szokták kezdeni az aratást, addigra „nagyjából lemennek a levelek és kicsit megfagy a nádas is". Idén a korai hó megtréfálta az aratókat, késleltette az aratást.

A rövid „helyzetelemzés" után megindul a gép, széles kerekei nem nagyon ismernek akadályt. A különleges monstrum nemcsak vágja, hanem össze is köti a learatott nádat. A kévéket a platón állók szedik el, illetve – elejétől a végéig – rendbe rakják, aztán mikor megtelt a hátsó rész, fordul a „szejga" és a nádas szomszédságában kialakított területen leborítja a rakományt. Ott a méret szerint szétválogatott szálakból új, már összedrótozott kévék születnek, hogy formás kúpokban várják a szállítást. A fehértói Lengyel Gyula öt éve dolgozik a nádgazdaságnál. Ahogy mondja: látszólag nem nehéz ez a munka, de azért estére mégis elfáradnak a kezei. Ezt a véleményt Nagy Sándor is igazolja.

– Hatvan-hetven centis vízben még csak elmegy a kombájn, de egyik évben a magas vízállás miatt előfordult, hogy megrekedtünk a nádasban. Bizony, ilyenkor le kell szállni a biztonságos magasból és magas szárú csizmában bele a vízbe, alá a gépnek, hiszen csak úgy lehet megszerelni a „beteg" szerkezetet.

Nagy Sándor szavaiból kiderül: a nád mindenkor kelendő „áru", tetőfedő anyagnak, nádszövetnek, pallónak egyaránt. Amit ők aratnak – a mérete miatt –, azt főként szövetnádként tudják értékesíteni. Annál is inkább, mivel a korábbi hagyományos felhasználási módok mellett mostanában új divat „született": kerítés is készül a Hanságban, Szigetközben aratott nádból.

„ Könnyűnek tűnnek a kévék, pedig egyik sem kevesebb huszonöt kilónál. Reggeltől estig mozgatni ezt a súlyt nem gyereknek való dolog. A nap végére elnehezülnek a vállak, meg aztán a fagyos hideg is megviseli az embert."
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

S.W.A.T. - Különleges kommandó

Tovább olvasom