Délmagyar logó

2017. 07. 20. csütörtök - Illés 21°C | 34°C Még több cikk.

Kertész Imre Nobel-díjas író nyolcvan éves

November 9-én tölti be nyolcvanadik életévét Kertész Imre, a magyar irodalom első Nobel-díjas írója.
Zsidó származása miatt 1944-ben, alig 15 évesen Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták, ahonnan 1945-ben szabadult. 1948-ban érettségizett Budapesten, s a Világosság (később Esti Budapest) című lap munkatársa lett, 1951-ben gyári munkás, majd 1953-ig a Kohó- és Gépipari Minisztérium sajtóosztályának munkatársa volt. 1953 óta szabadfoglalkozású író, műfordítóként német nyelvű szerzők műveit ültette át magyarra.

Negyven éven át egy apró garzonban élt feleségével, s "önkéntes börtöncellájában" zenés komédiák és bulvárdarabok írásával kereste kenyerét. Első regénye, a Sorstalanság című holokauszt-történet egy zsidó fiú elhurcoltatásának, lágerbeli hányattatásainak, életben maradásának, megtört élete folytathatóságának a könyve. Amikor a regény több éves várakozás után 1975-ben végre megjelenhetett, teljes csend fogadta - ezt az élményt fogalmazta meg Kertész a folytatásában, A kudarcban (1988). A trilógia harmadik része a Kaddis a meg nem született gyermekért (1990), amelyben újra megjelenik Köves György, s elmondja kaddisát (imáját) a gyerekért, akit nem hajlandó a világra nemzeni, arra a világra, amely megengedte Auschwitzot.

A trilógiában, miként Kertész más prózai műveiben is (A nyomkereső. Detektívtörténet - kisregények, 1977; Az angol lobogó - elbeszélések, 1991) a kelet-európai történelem és társadalom csapdáiba szorított, kiszolgáltatott ember sorsát elemzi. 1992-ben megjelent Gályanapló című kötete szépirodalmi formában megírt napló az 1961-1991 közti évekről. Az 1997-es Valaki más: a változás krónikája ezt a belső monológot folytatja az 1991-95 között vezetett jegyzetek formájában. Előadásokat és esszéket tartalmaznak A holocaust mint kultúra (1993), A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (1998) és A száműzött nyelv (2001) című kötetek.

Kertész Imre 1989-ben megkapta a József Attila-díjat, 1997-ben a Kossuth-díjat, 2003-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét (polgári tagozat). Több alkalommal részesült elismerésben külföldön is, elsősorban német nyelvterületen. A 2002. évi irodalmi Nobel-díjat az indoklás szerint munkásságáért ítélték neki, "amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben". A Sorstalanságot számos nyelven kiadták, filmadaptációját Koltai Lajos rendezte Ennio Morricone zenéjével.

2003 szeptemberében látott napvilágot a trilógia folytatásaként Felszámolás című regénye, amely a rendszerváltozás utáni budapesti értelmiségről ad képet. A 2006-ban megjelent K. dosszié című önéletrajzi dialógusregénye az író életéről: szüleiről, szerelmeiről, pályájáról, a szellemi szabadság kivívásáról és arról szól, hogyan függ össze saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal. Tavaly novemberben a Magvető adta ki Európa nyomasztó öröksége címmel az utóbbi 20 évben írt esszéit.

Az író 80. születésnapja tiszteletére október végén jelent meg a Vigilia Kiadó gondozásában A megfogalmazás kalandja című kötet, amely Kertész eszmefuttatásaiból közöl válogatást, s több, vele készült interjút is közread.

Olvasóink írták

  • 6. Gingko 2009. november 08. 23:11
    „Elismerésem. Jól jellemezte a mai hatalom gyakorlóit.”
  • 5. KovácsPistike 2009. november 08. 20:55
    „Nem tudom hogy hogyan kaphatott a magyarellenes Kertész Nobel-díjat, de holnap én is megpályázom.

    Demokrácia=demokraták+erkölcs
    A muternak nem tetszik a szegfű, a fater meg állandóan takarít galambok után.”
  • 4. load 2009. november 08. 18:20
    „3. dodó
    "Hogy a zsidóknak is lennének esetleg káros szenvedéSei, arról nem tesz említést. Ők felsőbbrendűek."
    Te meg primitív.”
  • 3. dodó 2009. november 08. 10:25
    „"Nobel-díjat kapott, az ország naivan ünnepelte a tehetségtelen zsidót, aki az állandó magyargyűlölet-erősítésért kaphatna valami Cion Bölcsei-díjat. Minden alkalmat megragad, hogy gyalázza Magyarországot, ahol a hivatalos szervek körbe rajongják. Kevés ilyen ocsmány hazudozó van Európában, mint ez a cionista zsidó zugfirkász, aki ráadásul úgy lopta a sztorit, amiért aztán érdemtelenül kitüntették. Most azt mondja a zsidó: "Magyarországon az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. A szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak" - jelentette ki a Die Welt című lapnak adott interjújában. A magyarországi libsi médiumok görcsösen akarják magyarnak feltüntetni, de Kertész (Gartner) Efráiem zsidó mindig megcáfolja őket. Kertész(Gartner), aki eddig csak ártott hazánk hírnevének, és tipikus példáját mutatta a híres zsidó identitásnak, legalább egy dologban mégis a cionista zsidóság utazó nagykövetévé vált. Hiába a rajongás és a szeretet, a holokauszt-história és a felsőbbrendűség érzete mindent felülír. Amikor kell, magyar vagyok, ha ez pénzzel jár, amikor kell, magyarfaló. Ez a cionista logika és alapállás. Lehet gondolkodni, s ha esetleg van otthon, a szemétre dobni a szennyműveit. Mert milyen magyar az, tisztelt cionmédia aki azt mondja: a magyarok régi káros szenvedélyei - a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam - jobban jellemzők, mint valaha. Hogy a zsidóknak is lennének esetleg káros szenvedései, arról nem tesz említést. Ők felsőbbrendűek."”
  • 2. apátfalvifaszagyerek 2009. november 07. 22:42
    „Köszönjük! Most már visszatérhetsz a kurucra!”
  • 1. dodó 2009. november 07. 20:43
    „Efrájim Kertesz egy kezdetleges zsidó firkász, akinek a Sorstalanság című könyve arról árulkodik, hogy ő is egy azon zsidó milliók közül, akik tehetség híján a cionista rendszer mögé bújva élnek meg.

    Efrájim Kertész az az író, akinek a könyvből készült filmje még a könyvnél is nagyobb bukás volt. Akinek fajtársai sajátjuknak tekintik a föld minden vagyonát, a velük egyet nem értőket lefasisztázzák, 60 év után is minden nap holokausztról siránkoznak, közben gyerekeket gyilkolnak Palesztinában.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Fidesz: folytatódik a Gyurcsány-Bajnai korszak

A Fidesz szerint "folytatódik a Gyurcsány-Bajnai korszak", hiszen sajtóhírekből kiderült, hogy a két… Tovább olvasom