Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

Későn kerülnek kórházba az infarktusos betegek

Budapest - A heveny szívinfarktus miatt őrzőszobába szállított betegek gyakran a panaszok kezdete után két óránál is később kerülnek kórházba - derült ki egy amerikai felmérésből.
Ötven éve az infarktus kezelésének elve azon az elképzelésen alapult, hogy a koszorúér elzáródása miatt elhaló szívizmot maximálisan kímélni kell - ezért a beteget négy-hat hétre szigorú ágynyugalomra ítélték. Nagy változást jelentett, amikor a beteg az ágyfogság helyett már karosszékben tölthette ezt az időt, sőt később naponta kétszer ötperces sétát is engedélyeztek számára.

Fél évszázada a kíméletesség ellenére a betegek fele nem gyógyult fel. Ma egészen más a helyzet: a szívinfarktus miatt időben, megfelelő szakintézetbe kerülő minden száz emberből csak néhányan halnak meg, ami az orvosok és a betegek alapvetően más együttműködésének az eredménye.

Az amerikai szívgyógyászok munkacsoportja közölte annak a felmérésnek eredményeit, amely 568 kórház adatain alapult.

Az embereket évek óta igyekeznek mozgósítani, hogy infarktusgyanús tünetek esetén hívják a rohammentőt, amely speciálisan felszerelt kardiológiai osztályra szállítja a beteget. A tanács úgy szól, hogy ha valaki deréktól fölfelé olyasmit tapasztal, amit korábban még nem érzett - elsősorban mellkasi fájdalmat, de akár a bal karjába, állába sugárzó, szaggató kellemetlenséget -, és az legalább öt percig tart, azonnal hívni kell a mentőt, mert fennáll a szívinfarktus lehetősége.

A szakemberek szerint igen siralmas, hogy az évek óta zajló felvilágosító munka ellenére az infarktusos betegeknek több mint a fele a tünetek indulásától számítva két óránál hosszabb késéssel kerül a kórházba. Ez azért baj, mert minden perc, amíg az elzáródott koszorúér szívkatéteres kinyitása, tágítása el nem kezdődik, a szívizomsejtek pusztulását jelenti.

A vizsgálati statisztika szerint 2001-2006 között az amerikai kórházakba átlagosan 2,6 óra után jutottak be az infarktusos betegek. Tizenegy százalékuk ráadásul 12 órát meghaladó késéssel került fölvételre.

A késedelem különösen az idősekre, a nem fehér bőrű amerikaiakra, a cukorbetegekre és a dohányzó emberekre volt jellemző.

Olvasóink írták

  • 2. papsajt 2010. november 28. 08:06
    „a magyar felmérés?

    2007 február 4.én bevitt a mentő, a szegedi SBO-a infarktussal .
    Fél napot fektettek az SBO-n, majd éjjel közölték, hogy reggel nyilván hazaküldenek, mert nincs hely a belgyógyászati osztályon.
    Mérges lettem,felöltöztem és hazamentem.
    3 nap múlva újra bevitt a mentő, de akkor már az intenzívre kerültem, mert naponta 4-5ször leállt a szívem, és tüdőembóliát kaptam.

    kb 3 hónapig voltam bent, utána táppénz még 3 hónap.

    A zárójelentésemben szó nem esik az előzményekről, sem az infarktusról,sem az embóliáról.
    6 havonta kardiológiás kontroll van előírva. Egyszer rákérdeztem,hogy miért nincs leírva semmi a bajomról?

    Az volt a válasz: " Hogy ne tudja magát leszázalékoltatni!"”
  • 1. zoltanszabo 2010. november 26. 10:33
    „Ez Amerikai felmérés!
    De inkább a magyarra lennék kíváncsi. Ez az eredmény lehet,hogy még lesújtóbb lenne.
    A halálozási listán I. hely a szív-érrendszeri halál.
    Ez a tény jól jön az államnak.Ha meghal--nem kell nyugdíjat fizetni már nekik.Több ismerősöm 35-50 éves korába ment el.
    Mindenkinek jó egészséget kívánok!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kövér László: a Fidesz új demokratikus modellt épít

Budapest - A Fidesz vezette kormánytöbbség új, demokratikus modellt épít - jelentette ki Kövér… Tovább olvasom