Délmagyar logó

2017. 02. 26. vasárnap - Edina -3°C | 10°C Még több cikk.

Két eset

a műemlékesekkel

A Frigyes-laktanya felújítása során reflektorfénybe került Kulturális Örökségvédelmi Hivatal munkája ügyében ragadtam klaviatúrát, hogy megírjam levelemet.

1. 2002-ben egy épület tervezése során egyeztetnem kellett a műemlékvédelmi felügyelőséggel, mert az elbontandó épület – ami nem volt sem műemlék, sem faluképi védettség alatt álló – 500 méternél közelebb volt a község műemlék templomához. A tervegyeztetés után három tervezési alternatívát fogalmazott meg a hivatal hivatalos, lepecsételt formátumban, melyek közül szabadon választhatott a megbízóm, hogy melyiket választja ki a terv elkészíttetése során. A választott variációk szerint elkészített engedélyezési tervdokumentációt engedélyeztetés során visszadobták, mondván, hogy az épületet nem engedik lebontani. A hivatalt nem érdekelte az általa kiadott előzetes írásos jegyzőkönyv, a tervezők által befektetett munka és idő, ami miatt a megbízó nem akarta kifizetni a munkánkat. Két lehetőségünk maradt: vagy a bírósághoz fordulunk és pár év múlva elismerve igazunkat esetleg kártérítést kapunk, de rámegy minden energiánk, vagy újratervezzük az épületet a felügyelőség újabb írásos akarata szerint, természetesen az eredeti vállalási árért. Az utóbbi mellett döntöttünk.
2. Elkészült a győri volt zsinagóga felújítása. Mindenki örül neki, hogy végre egy ugyancsak hosszú kálvária után hasznosítható lesz a műemlék épület. Az eredetileg vallási célra épült épületből többfunkciós kulturális központot alakítottak ki. Az épületben a tervek szerint a Vasilescu-gyűjtemény kap helyet, melynek anyagát, képeit a földszinten és a két emeleti karzaton felállításra kerülő paravánokon kívánják elhelyezni. Ennek érdekében elkészültek a karzaton a képek megvilágítását célzó lámpatestek is. Az építészeti átalakítás és engedélyezés során a műemlékvédelmi hatóság egyvalamiről feledkezett meg: ez pedig az 1997. évi LXXVIII.

tv. 31. §-ának (4) bekezdése, mely szerint: „Az építmények és részeinek (önálló rendeltetési egység) építése, felújítása, átalakítása, bővítése, helyreállítása, korszerűsítése során biztosítani kell: a mozgásukban korlátozott személyek részére is a közhasználatú építmények esetében a biztonságos és akadálymentes használhatóságot.”
Magyarul: az épület karzataira kihelyezett kiállítási anyagok megtekinthetőségét is biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyeknek. Ez viszont nem lehetséges, hisz a karzatokra csak két lépcsőházon keresztül lehet feljutni. Az egyik lépcsőházban bőven lett volna hely, hogy ott egy liftet elhelyezzenek, de nem tették. Miért nem? Ezt a kérdést feltettem az örökségvédelmi hivatalnak mint engedélyező hatóságnak is, akik a tértivevénnyel igazolhatóan 65 napja átvett levélre a mai napig nem reagáltak. A hivatal ilyenkor általában azt szokta mondani, hogy a lift nem fér össze a műemléki épület stílusával. Furcsa, de például a több kW teljesítményű és egy kiskupolát lefoglaló klímaberendezés méteres elszívó- és befúvóvezetékei összeférnek az épület stílusával.
Az biztos, hogy a kiállítás megnyitásán ott lesznek a tolószékesek, járókerettel és bottal közlekedők is tömegesen, mert már elegük van, hogy a törvény hatálybalépése óta még mindig születnek törvényellenes megoldások. A Mozgáskorlátozottak Győr-Moson-Sopron Megyei Egyesületének van egy igénybe vehető szolgáltatása építésztervezők vagy akár építési hatóságok részére, ahol a tervek akadálymentességi szempontjait figyelembe véve véleményezik vagy segítik a tervezést. Sajnos a közhasznú épületekre vonatkozó tervek 70 százaléka a mai napig hiányos vagy rossz, és ha ezek átmennek az engedélyezési eljárásokon, akkor a megvalósulásuk is hibás lesz.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gépi válogatót telepítenek két éven belül

A Fertőszentmiklóson működő Rekultív hulladéktelepe az országban azon kevesek közé tartozik,… Tovább olvasom