Délmagyar logó

2017. 10. 18. szerda - Lukács 10°C | 24°C Még több cikk.

Két év után folytatódhat a népszavazási törvény vitája

Az előterjesztéshez az alkotmányügyi bizottság terjedelmes módosító indítványt nyújtott be hétfőn.
Több mint két év után folytatódhat a népszavazás kezdeményezéséről szóló törvényjavaslat vitája az Országgyűlésben. Az előterjesztéshez az alkotmányügyi bizottság terjedelmes módosító indítványt nyújtott be hétfőn.

A testület ülésén Gáva Krisztián, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényjavaslat vitája 2011 őszén akadt meg. Tavaly tavasszal elfogadták a választási eljárási törvényt, azzal elhárultak az akadályok, amelyek a rendszer koherenciája szempontjából fennálltak - magyarázott az államtitkár.

Hozzátette: elsősorban a választási eljárási törvény elfogadása miatt, jelentős "átvezetést" kell elvégezni a népszavazási törvényjavaslaton.

Gáva Krisztián a legjelentősebb újdonságok között említette, hogy a helyi népszavazási eljárás rövidebb, mint az országos. Visszaállítják azt a szabályt, hogy országgyűlési választás évében nem lehet népszavazást tartani; megteremtik a levélben és külképviseleten szavazás lehetőségét - sorolta.

Elmondta, határidőt szabnak az Alkotmánybíróságnak az Országgyűlés népszavazást elrendelő, illetve azt elutasító döntésének felülvizsgálatára.

Bárándy Gergely (MSZP) szerint mutatja a kormány hozzáállását a népszavazáshoz, hogy a sarkalatos törvények közül a népszavazásról szólót rendezi utoljára. Felháborítónak tartotta, hogy a népszavazás akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak 50 százaléka részt vesz. Szerinte ha ez a szabály lett volna érvényben az elmúlt húsz évben, akkor alig lett volna érvényes népszavazás Magyarországon.

Vas Imre (Fidesz) válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártja által kezdeményezett, a tandíjról, a vizitdíjról és a kórházi napidíjról döntő népszavazáson részt vett a választópolgárok több mint fele. Utalt arra, hogy korábban azért módosították a népszavazási szabályokat, mert nem lett volna érvényes a Magyarország NATO-tagságáról döntő voksolás.

Staudt Gábor (Jobbik) ekkor azt vetette fel, hogy talán az új szabályok szerint ismét szavazni kellene az ország NATO- és európai uniós tagságáról.

Vas Imre úgy érvelt, hogy a döntéshozó nem hagyhatja figyelmen kívül, ha a népszavazáson a választók 49 százaléka jelent meg és hatvan százalékuk azonos módon válaszolt a feltett kérdésre. Az 50 százalékos részvétel azt jelenti, hogy kötelező a törvényhozásra nézve a népszavazási döntés - fejtette ki.

A bizottság 18 igen, három nem szavazattal, két tartózkodással úgy döntött, hogy benyújtja a 71 pontból álló bizottsági módosító indítványt.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

40 ezer forintra emelkedik az emelt összegű ápolási díj

A kormány bevezeti a kiemelt ápolási díjat, melynek összege közel nettó 48 ezer forint lesz. Tovább olvasom