Délmagyar logó

2017. 06. 23. péntek - Zoltán 21°C | 35°C Még több cikk.

Kevesebb káros anyaggal kerülünk kapcsolatba, mint régen

Közkeletű hiedelem: szervezetünk tele van káros anyagokkal, melyek immunrendszerünket megterhelik, és ez a felelős a különféle allergiák terjedéséért. Ez azonban nem igaz – hívja föl a figyelmet egy szegedi kutató, a téma specialistája.
Már élnünk sem lenne szabad, ha annyi káros anyag fenyegetne minket, mint amennyiről a közvélemény föltételezi ezt. A helyzet fordított: sokkal kevesebb káros anyaggal kerülünk kapcsolatba, mint régen – mondja Duda Ernő professzor, az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézet tanszékvezetője. Közkeletű állítások szerint a táplálékkal a szervezetünkbe jutó mesterséges anyagok oly mértékben terhelik az immunrendszert, hogy az alig tud védekezni, ezért nő az allergiások száma. Ez nem igaz. Az allergiát nem az immunrendszer gyengülése, hanem hibás működése okozza, olyan anyagok, például virágpor ellen is támadásba lendülve, melyek ellen nem lenne szükséges.

Fölveszi a harcot

És hogy miért működik hibásan az immunrendszer? Föltehetőleg azért, mert nem találkozik azokkal az igazi ellenségekkel, amelyek ellen tényleg védekeznie kellene. Az emberben, amióta világ a világ, számos élősködő tenyészett, a baktériumoktól a férgekig. A baktériumokkal a születéskor rögtön kapcsolatba kerül a csecsemő, melyek ellen az immunrendszer föl is veszi a harcot. De a magasabb rendű élősködőkkel, így a különböző férgekkel – melyek még száz éve is általánosan jelen voltak az emberekben – már nem vehetik föl, mert olyan „steril" életmódot folytatunk, hogy nincsenek meg bennünk.

Emberbarát „E betűk"

A sokat kárhoztatott E betűs anyagok épp az egészségvédelmet szolgálják: azt, hogy a tartósítást, színezést, állagjavítást és egyebeket ne végezhesse az élelmiszeripar akármivel, hanem csak a rendkívül szigorú egészségügyi szűrőkön továbbment, így engedélyezett, s a betű-szám kombináció egyezményes jelét megkapott anyagokkal. A nátrium-benzoát szót – ez is „E betűs", de van, amikor feltüntetik az áru csomagolásán a teljes nevét – ha a fogyasztó meglátja az áruházi lekvárosüvegen, sokszor visszarakja a terméket a polcra, s ugyanakkor megeszi az otthon készült, szalicillal tartósított lekvárt. Pedig a nátrium-benzoátot azért alkalmazza az élelmiszeripar, hogy kiválthassa a sokkal egészségtelenebb szalicilt – illusztrálja a vásárlók alulinformáltságából adódó visszás helyzetet a professzor.

Élősködő férgek

Mi történik tehát? Az immunrendszer ellenséget keres és talál, a szintén magasabb rendűekből (gombák, állatok, növények) származó spórákban, elpusztult atkák foszlányaiban, toll-, szőrrészecskékben, virágporban. A jelentkező tünetek egy ellenség híján célt tévesztett védekezés jelei. Kísérletek igazolták: ha súlyos allergiában, asztmában szenvedő emberbe élősködő férgek petéit juttatják, az illető allergiás, asztmás tünetei jelentősen enyhülnek. A kutatók – ahogy az egykor halálos betegségek kiküszöbölésére elő tudták állítani a vakcinákat, melyek révén az immunrendszer megtanulta, miként védekezhet a kórokozó ellen – ma az immunrendszer működésének további finomításán, azaz az allergia elkerülését lehetővé tevő anyagok létrehozásán dolgoznak.
S mi a helyzet a táplálékkal a szervezetünkbe jutó, az immunrendszert megterhelő káros anyagok garmadájával? Mai táplálékaink sokkal kevesebb káros anyagot tartalmaznak, mint az egykoriak.

Vicsorgó paradicsom

Régen egész falvak pusztultak ki, mert lakói anyarozzsal – gombabetegség – fertőzött gabonát ettek: nem voltak még gombaellenes vegyszerek. Ma éppen a biogabonafogyasztókat fenyegetheti veszély, hisz például a fuzárium nevű gombabetegség sokkal inkább jelen van a biogabonában, mint a vegyszerrel kezeltben. Ugyanakkor a vegyszerek, ha helyesen használták fel őket, rég elbomlottak, mire a gabonát betakarítják, tehát a fogyasztóra nem károsak. De még ennyi vegyszert sem kell alkalmazni, ha elterjed a kártevők elleni anyagokat saját maguk létrehozó, génmódosított növények termesztése. A génmódosítás ellenzőinek kedvelt jelképe a „vicsorgó paradicsom", holott a kártevőktől a növényt megvédő anyag meg sem jelenik a paradicsomtermésben: csak a növénynek abban a részében, amelynek a védelemre szüksége van – a gyökérben, a szárban és a levélben. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

6218-cal kevesebb pedagógus kezdi a tanévet

Hétfőig 8856 pedagógust küldtek el az iskolákból és óvodákból a fenntartók, s az intézményi… Tovább olvasom