Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

K&H: kissé emelkedett a pályakezdők jóléti indexe

Bár a munkanélküliségi mutató a vizsgált korosztályban továbbra is kedvezőtlen, 25 százalékos, a dolgozó fiatalok körülbelül fele inkább stabilnak érzi munkahelyét.
Árnyalatnyival elégedettebbek voltak a 19-29 éves magyar fiatalok az idei első negyedévben, mint az előzőben; a pályakezdők jóléti indexének értéke plusz 9 volt, míg tavaly a negyedik negyedévben plusz 8 - derül ki a K&H pályakezdők jóléti index adataiból.

A K&H Bank csütörtöki közleménye szerint a bank megbízásából a Free Association kutatóügynökség negyedévente vizsgálja, mennyire elégedettek a 19-29 éves városi fiatalok életükkel, életkörülményeikkel. A felmérésből számítják az indexet, amely egy mínusz 50 és plusz 50 közötti skálán mozoghat.

Bár a munkanélküliségi mutató a vizsgált korosztályban továbbra is kedvezőtlen, 25 százalékos, a dolgozó fiatalok körülbelül fele inkább stabilnak érzi munkahelyét. Ezen a téren nincs jelentős eltérés az országrészek között.

A központi régióban 48 százaléknyian vannak azok, akik teljes egészében úgy érzik, hogy az iskolai végzettségüknek megfelelő munkát végeznek. Ezzel szemben az ország keleti felében 34, nyugaton az aktív keresők 26 százaléka tudott csak a végzettségének megfelelően elhelyezkedni. A nyugati országrészben a fiatal dolgozók 42 százaléka a végzettségétől teljesen eltérő munkát végez.

A heti ledolgozott munkaórák száma átlagosan 43 óra volt. Ez az érték a fővárosban a legmagasabb, 49 óra, a többi településen 41 óra körüli. A központi régióban a válaszadók 30 százaléka számolt be 50 feletti heti munkaóráról, az ország többi részén jóval kevesebb az ilyen mértékű leterheltség, nyugaton 10, keleten 17 százalék mondta ezt.

Az aktív kereső fiatalok 36 százaléka tervezi, hogy egy időre külföldön vállal munkát. Kelet-Magyarországon a fiatalok 38 százaléka viszont egyáltalán nem szeretne más országban dolgozni, míg a központi és a nyugati országrészben csak 24 százalék.

A külföldi munkavállalást még mindig nehezítheti a nyelvtudás hiánya vagy szintje. A dolgozó fiatalok 38 százaléka nem beszél idegen nyelvet, 26 százalék középfok alattira értékeli a nyelvtudását. A budapestiek kimagaslóak a nyelvvizsgák számát tekintve, 30 százalékuknak egy, 19 százaléknak több nyelvből van legalább középfokú vizsgája.

A K&H pályakezdők jóléti index megállapításához negyedévente 500, 19 és 29 év közötti fiatalt kérdeznek meg interneten kiküldött kérdőív segítségével. A megkérdezés a városi népességre terjed ki, és reprezentatív a nem, a korcsoportok, a befejezett iskolai végzettség és a régiók, illetve településtípus tekintetében.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szexálás a fővárosi állatkertben: bemutatták az oroszlánykölyköket

Ritka ázsiai oroszlánkölyköket mutattak be a budapesti állatkertben szerdán. A két hím és két… Tovább olvasom