Délmagyar logó

2017. 06. 26. hétfő - János, Pál 20°C | 31°C Még több cikk.

Kifogásolják a bírák a rájuk vonatkozó törvényjavaslatokat

Bírák kifogásolják a rájuk vonatkozó két törvényjavaslatot a Baka András főbíró által összegzett észrevételeikben - derül ki a birosag.hu internetes oldalon pénteken közzétett szakmai anyagból.
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatokhoz fűzött észrevételeket Baka András, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke jegyzi az internetes oldalon.

A 29 oldalas dokumentum hiányolja többek között a szervezeti törvényből a szükséges költségvetési források garantálását, az újonnan létesítendő Országos Bírói Hivatallal (OBH) kapcsolatban a fékek és ellensúlyok elvének érvényesülését, és tarthatatlannak minősíti, hogy míg a bírósági szervezetnek a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria a szakmai csúcsa, és annak elnöke az ítélkezés első számú szakmai képviselője, addig sem a Kúriának, sem elnökének nincs jogszabály-véleményezési és kezdeményezési joga, csak a bírósági szervezeten kívül álló igazgatási vezetőnek, az OBH elnökének.

Az észrevételek szerint a bíróságok évek óta alulfinanszírozottak, a törvény nem tartalmaz megfelelő garanciákat a szükséges források biztosításához, ezért a bírák javasolják, hogy az Állami Számvevőszékhez hasonlóan az új törvényben is szerepeljen az, hogy a bíróságok költségvetése nem lehet kevesebb az előző évinél, továbbá rögzítsék azt is, hogy a bírósági útra tartozó ügyek körét csak a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezet egyidejű biztosításával bővítheti.

A jogorvoslati joggal kapcsolatban a bírák arra hívták fel a figyelmet, hogy a bírósági szervezetről szóló törvényjavaslat nem áll összhangban az alaptörvénnyel, ugyanis az előbbi kimondja, hogy a Kúria ezután létesítendő úgynevezett önkormányzati tanácsának határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye, miközben az alaptörvény nem teszi lehetővé a jogorvoslati jog korlátozását.

Az észrevételek szerint az alaptörvény szellemiségével ellentétes az is, hogy a törvényjavaslat a közigazgatási perekben történő eljárást az eddigi megyei elsőfokú ítélkezési szintről a helyi bírósági szintre delegálja és a közigazgatási ügyekben eddig eljáró bírókat a munkaügyi bíróságokhoz "besorozza", miközben számtalan egyszerűbb ügyfajta, például a nyilvántartási ügyek a megyei bíróságok hatáskörében maradnak.

A bírák nem értenek egyet azzal, hogy a törvényjavaslat az eljáró bíróság kijelölésének jogát az OBH elnökének hatáskörébe utalja. Az észrevétel szerint ugyanis a törvényes bíróhoz való alapvető jog szabályozott hatásköri rendet követel és ennek mindenképpen elsőbbséget kell biztosítani a gyorsasághoz fűződő fontos, de az előbbihez képest másodlagos érdekhez képest. Ezért a bírák javasolják az eljáró bíróság kijelölésének a Kúria kizárólagos hatáskörébe utalását.

A bírák aggályosnak tartják, hogy a törvényjavaslat szerint az OBH elnöke esetében a kinevezés feltételeinek nem kell a megbízatás teljes ideje alatt fennállnia. Ennek célja ugyanis csak az lehet, hogy az OBH-elnök akkor is betölthesse ezt a tisztségét, ha bírói jogviszonya a kilencéves elnöki mandátumának letelte előtt megszűnik.

A dokumentum a bírósági vezetők kinevezése kapcsán hivatkozik arra, hogy az Európai Bírói Egyesület 2011. májusi közgyűlését követően Gerhard Reissner, a szervezet elnöke a magyar miniszterelnökhöz fordult és levélben fejtette ki az egyesület álláspontját, mely szerint az OIT bírósági vezetők kinevezésére vonatkozó hatásköreinek egy személyre - az OBH elnökére - történő átruházása nem áll összhangban az európai szinten elismert sztenderdekkel és visszalépést jelent a korábbi szabályozáshoz képest.

A bírák szerint a törvényjavaslattal létrehozott Országos Bírói Tanács "teljesen eszköztelen, felügyeleti és ellenőrzési jogai formálisak és nem kellően kimunkáltak", nem alkalmasak az OBH elnökének hatáskörébe tartozó érdemi döntések befolyásolására, a fékek és ellensúlyok elve nem érvényesül.

Az észrevételek aggályosnak tartják, hogy az OBH elnökének megbízatási ideje 2012. január 1-jén kezdődik, míg az Országos Bírói Tanács 2012. március 1-jén kezdi meg működését.

Baka András főbíró a napokban a hvg.hu-nak többek között úgy nyilatkozott a törvényjavaslatról, hogy az "szélsőségesen centralizáló", az OBH elnöki posztja pedig "tipikusan külső igazgatást valósít majd meg, teljesen hiányoznak jogkörénél a fékek és ellensúlyok".

Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala pénteken azt közölte az MTI-vel, hogy a főbíró felszólal a törvények általános vitájában, a parlament november 3-ai ülésén.

Olvasóink írták

  • 1. deszkás 2011. október 28. 21:38
    „Mindjárt más lesz a véleményük ha kinevezik a hivatalok vezetőit.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Költségvetési vita: ˝Csökkenteni kell az államadósságot˝

Folytatódik pénteken a jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitája a parlamentben. Tovább olvasom