Délmagyar logó

2018. 04. 22. vasárnap - Csilla, Noémi 9°C | 24°C Még több cikk.

Kihirdették az alaptörvény negyedik módosítását

Áder János köztársasági elnök aláírásával hétfőn megjelent a Magyar Közlönyben az alaptörvény negyedik módosítása, amely az alkotmány részévé teszi az Alkotmánybíróság által tavaly decemberben megsemmisített átmeneti rendelkezések nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt.
Az Országgyűlés március 11-én fogadta el az alkotmány eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló változtatását. A módosítás április 1-jén lép életbe.

A tavaly év eleje óta hatályos alkotmány kibővítését a kormánypártok mellett három korábban jobbikos, jelenleg független képviselő szavazta meg, míg a Jobbik-frakció tartózkodott, az LMP pedig nemmel voksolt. Az MSZP és a Demokratikus Koalíció nem volt jelen a szavazáson, míg a Párbeszéd Magyarországért független képviselői transzparensekkel tiltakoztak a voksoláson.

A módosítás ellen korábban több alkalommal utcai tüntetéseken tiltakoztak civil szervezetek, amelyek a jogállamiságot sértőnek nevezték a változtatásokat és arra kérték az államfőt, hogy ne írja alá az indítványt. A kormány szerint viszont az alkotmánymódosítás megfelel az uniós normáknak.

Az alkotmánymódosítás miatt José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is aggodalmának adott hangot. Orbán Viktor miniszterelnök válaszlevelében arról tájékoztatta Barrosót, hogy a magyar kormány és a parlament teljes mértékben elkötelezett az európai normák és szabályok mellett.

Áder János két nappal a parlamenti szavazás után televíziós beszédében közölte, aláírja az alkotmánymódosítást. "Egyértelmű alkotmányos kötelezettségem, hogy az alkotmánymódosítást aláírjam és kihirdessem. Függetlenül attól, hogy a módosítás kinek az ízlésével találkozik, és függetlenül attól, hogy ez tetszik-e nekem, vagy sem" - fogalmazott a köztársasági elnök az M1 Híradójában.

Az alaptörvény módosításával a parlament hatályon kívül helyezte az alkotmány 2012. január 1-jei életbe lépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatokat. E rendelkezés nem érinti az Ab-határozatok joghatásait.

A módosítás értelmében az Ab az alaptörvényt és módosításait csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően a köztársasági elnök akkor kérheti az Ab vizsgálatát az alaptörvényről és módosításairól, ha megítélése szerint az Országgyűlés nem tartotta be az eljárási szabályokat.

Emellett a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel egészült ki azoknak a sora, akik utólagos alkotmánybírósági normakontrollt kérhetnek egy jogszabályról. Előírták azt is, hogy az Ab-nak bírói kezdeményezésre soron kívül - legkésőbb 30 napon belül - kell felülvizsgálnia az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabályt, valamint azt is, hogy ha egy a testület előtt fekvő ügy a társadalom széles körét érinti, akkor köteles kikérni a jogszabály megalkotójának, a törvény kezdeményezőjének vagy képviselőjüknek a véleményét.

Az alkotmány szabályozza ezután azt is, hogy az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban politikai reklámot csak a közmédia tehet közé, kizárólag ellenérték nélkül, egyenlő feltételeket biztosítva a listát állító pártoknak. A változtatás előzménye, hogy az Ab január elején a sajtószabadság súlyosan aránytalan korlátozásának minősítette, a választási eljárási törvény ugyanilyen tartalmú szabályozását.

A Ház az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződés lehetőségét is. Az alkotmány tartalmazza a jövőben azt is, hogy az állami egyetemek és főiskolák gazdálkodását a kormány felügyeli. Eddig azt mondták ki, hogy a felsőoktatási intézmények gazdálkodását törvény szabályozza.

Bekerült az alkotmányba az is, hogy a parlament - sarkalatos törvényben - egyházként ismerhet el vallási szervezeteket. Az egyházak elismerésére vonatkozó rendelkezésekkel szemben alkotmányjogi panasz kezdeményezhető. Korábban az Ab megsemmisítette az alaptörvény azon átmeneti rendelkezés amely kimondta, hogy az Országgyűlés dönt az egyházak elismeréséről.

Alkotmányba iktatták azt is, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. E cikk módosítását ugyancsak egy Ab-döntés előzte meg, amellyel a testület megsemmisítette a családvédelmi törvény egy részét, amiért túlságosan szűkre szabta a család fogalmát, amikor azt egy férfi és egy nő házasságára, az egyenes ági rokoni kapcsolatra vagy családba befogadó gyámságra épülő kapcsolatrendszerként határozta meg.

Törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti az utcán élést az alaptörvény-módosítás értelmében. Az Ab tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását.

Az alkotmány alapozza meg a jövőben a gyűlöletbeszéddel szembeni fellépés lehetőségét is.

A parlament az alkotmánymódosítással az alaptörvénybe ültette át a korábban az átmeneti rendelkezések között szerepelő szabályok nagy részét. Rövidített formában bekerült a szövegbe a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat, amely azonban már nem említi az MSZP utódpárti felelősségét.

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el az alaptörvényt, Schmitt Pál köztársasági elnök pedig egy héttel később, húsvét hétfőn hirdette ki azt, a hozzá kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket viszont csak december 30-án, két nappal a 2012. január 1-jei hatálybalépés előtt szavazta meg a Ház. Az Ab egy év elteltével, tavaly december 28-án megállapította, hogy az Országgyűlés túllépett a jogalkotási felhatalmazásán, amikor az alaptörvény átmeneti rendelkezései közé olyanokat is beiktatott, amelyek hosszabb távra szóló, általános szabályokat tartalmaznak, ezért a kifogásolt rendelkezéseket e formai hiányosságok miatt megsemmisítette.

Olvasóink írták

25 hozzászólás
12
  • 25. bambinaXX 2013. március 29. 10:25
    „4. Nem gyűjtök én semmilyen aláírást, nincs semmi indítványom. a függetlenségről: mitől, vagy kitől?
    Mert semelyik párt/egyház/szervezet/akármi tagja nem vagyok.. csak azt látom, hogy végre változik valami - mert ahogy volt, az minden, csak jó nem volt.”
  • 24. v.imre 2013. március 27. 09:35
    „22. KJ1 2013.03.26. 17:40

    Tiszteletben tartva véleményed, a társadalomnak is vannak alapjogai, ami az ország működése, léte, előre haladása, stabilitása, nemzeti gondolkozása, egysége, mindezek védelme, biztonsága (lám, milyen sok szempont van az emberi alapjogokat is érintve) szempontjából talán legalább annyira fontos, mint az emberi alapjogok. Ezért nehéz ilyen körülmények között érvelnünk egymás meggyőzésére ezen a fórumon. Ezért kell a vitát a politikai érveken túlmenően egyéni és a közösségi erkölcs normái szerint is lefolytatni, értékelni. Ezért van lényeges szerepe a demokratikus választásoknak, az azon való részvételnek, hogy milyen irányultságú politikusok képviseljék a többség egyéni és közösségi akaratát, alapjogok keretébe tartozó elvárását.”
  • 23. deszkás 2013. március 26. 23:17
    „BAMBINAXX! Mivel te is csak idéztél úgy 90%-ot .”
  • 22. KJ1 2013. március 26. 17:40
    „18. bambinaXX 2013.03.26. 13:47
    Maradjunk annyiban, hogy Kádár kimondottan puritán ember volt. Amit imádott és megszerzett magának az a hatalom.

    21. v.imre 2013.03.26. 17:30
    A dolog (szerintem) ott sántít, hogy nem lehet az alkotmányba akármit beleszuszakolni! Emberi alapjogok, demokratikus alapjogok és még néhány fontos dolog nem sérülhet.
    A Fidesz most pontosan ezeket az alapjogokat kóstolgatja....”
  • 21. v.imre 2013. március 26. 17:30
    „17. NP1 2013.03.26. 13:04

    Vitánk lényegét jól jellemzi a Sólyom László által megfogalmazott aggály, amely az alábbi figyelőnet linken elérhető.

    http://fn.hir24.hu/itthon/2013/03/11/solyom-laszlo-ader-vetoja-az-egyetlen-lehetoseg/

    Ezt elolvasva világosan értelmezhető, hogy Sólyom László (és az Alaptörvény változtatás módja ellen fellépők) az AB-nak is értelmez vétó szerepet a Parlament kétharmados többségét megillető alkotmánymódosítás folyamatban. Itt a hiba. Ebből az értelmezésből született több AB határozat, amelyekre most ráérő időm hiányában nem térek ki. Ez a vita jelzi idézet nélkül is alátámasztva a volt helyzetet.”
  • 20. szentmiki 2013. március 26. 15:03
    „pala1964, fizetnek neked ezért? Mert ha lehet kaszálni megyek én is sötétnek...”
  • 19. wg62 2013. március 26. 14:36
    „11. Pala1964
    Nem vagy magadnál!
    Kádár János gyakorlatilag egy háborús bűnos volt. Szolnoknál beült a szovjet tankba és Pesten megöletett egy csomó embert. Néha azért gondolkozz!”
  • 18. bambinaXX 2013. március 26. 13:47
    „4. deszkás! Ugyan, írjál már vmi konkrétumot, mi vele a bajod. Ennek híján csak a levegőbe beszélsz. Tudod miről szól? Olvastad egyáltalán, vagy csak zsigerből fikázol, mint máskor?

    11! Te mit ittál?! Kádár igen nagy jómódban élt-csak nem nyilvánosan.. és hagyta, hogy legyenek pl. "kapolyifélék"-akik egy országnyi emberen gazdagodtak meg.”
  • 17. NP1 2013. március 26. 13:04
    „v.imre

    "..Alkotmánybíróság nem bírálhatta volna felül az Alkotmány tartalmát. De az AB több esetben is megsértette ezt az alapelvet." - ez egyébként így értelmezhetetlen, kérnék erre legalább egy példát hátha mi is érteni fogjuk!”
  • 16. pala1964 2013. március 26. 12:41
    „12. hogy a gondolatod továbbvigyem, valóban tiszta vizet kellett önteni a pohárba, csaakhogy a korábbi vízzel a gyereket (azazhogy a fékek és ellensúlyok részét képező Alkotmánybírósági hatáskörök lényegét) öntötték ki.”
  • 15. pala1964 2013. március 26. 12:39
    „kedves 9-es, még egy adalék hasonló témában:
    http://www.fidesz.hu/index.php?Cikk=135974

    (A Fidesz a törvényesség és a rend pártja. A Fidesz - politikai szervezetként - eddig sem kommentált és a jövőben sem kíván kommentálni bírósági ítéleteket - olvasható a Fidesz sajtóosztályának közleményében.)

    mégiscsak a (jó)lét határozza meg a tudatot... vagy persze az is lehet, szeretett vezető(i)nk agyának állaga puhul...”
  • 14. történész 2013. március 26. 12:13
    „12. v.imre

    attól tartok megkapod te is a választások után,ha addig be nem döntik az országot..sok sikert..”
  • 13. margot 2013. március 26. 11:57
    „A <moderálva> szemérmetlenül alá ír mindent amit elé tesznek.”
  • 12. v.imre 2013. március 26. 11:34
    „9. strangerrr 2013.03.26. 10:47

    Tudod, az eredendő probléma ott van, hogy a rendszerváltozáskor a parlamenti demokráciát tették első helyre a "honalapítók", ami azt jelentette már akkor is, hogy az Alkotmánybíróság nem bírálhatta volna felül az Alkotmány tartalmát. De az AB több esetben is megsértette ezt az alapelvet. Tiszta vizet kellett önteni a pohárba.”
  • 11. pala1964 2013. március 26. 11:30
    „...és igen, Áder János is csak egy káderjános... sajnos nem Kádár János, az legalább valóban puritán volt, és zsigerből gyűlölte az így-úgy meggazdagodó (azért persze nem a mai szinten meggazdagodó) kádereket...”
  • 10. pala1964 2013. március 26. 11:28
    „9, strangerrr, hol látsz itt ellentmondást? OV 2007-es gondolata most is igaz, "Ez a magyar DEMOKRÁCIA vastörvénye" de ugyan mondd már meg, ez a jelenlegi hol demokrácia?

    nyilván diktatúrákban az Alkotmánybíróság döntése csak díszlet: ha tetszik a viktátornak, akkor jó, ha nem, akkor ugye el lehet bontani a díszletet, ahogyan egyeseknek (egyenlőbbeknek) a kordont is...”
  • 9. strangerrr 2013. március 26. 10:47
    „"Az Alkotmánybíróság döntései mindenkire kötelezőek, nincs kibúvó, kiskapu. Ez a magyar demokrácia vastörvénye." Orbán Viktor 2007”
  • 8. papika56 2013. március 26. 10:13
    „Áder se különb smithpalibááánál ! ő is csak aláír mindent. Nem mehet szembe orbánnal!Rezsim van, mindenki tudja.
    T. 2. bambina ...
    Majd olvasd át még 1X mit módosítottak.Amit te írsz..az csak 1 dolog.
    Ha a narancsos ködtől tudsz majd reálisan gondolkozni ..rájössz :MIÉRT tiltakozik a fél ország :Fél EU szintén elítéli ,na meg az USA is. SŐT most jön az 5. fidesz tákolmány módosítás !Gránitba vésett, orbán.tákolmány. Akik ezt kidolgozta ..mind kapott márc, 15. én kitüntetést.

    Igen is lett volna lehetősége NEM aláírni .Sólyom L. is kérte , meg még sokan. az AB. mint kontroll: VÉGE !!!! orbánék eltiporták az utolsó akadályt a demokrácia megvédésének.”
  • 7. fer981 2013. március 26. 10:03
    „Nem értem, mi a francnak kell eltartanunk Ádert, csak azért, hogy alá írjon mindent, amit elé tol a Viktor ? Ennyiért én is aláírom , meg más is.”
  • 6. Mozimasiniszta 2013. március 26. 09:47
    „nna...ha tudnátok, hogy ez a negyedik...csak a harmadik volt !?”
25 hozzászólás
12

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A köztársasági elnök nevezheti ki a médiahatóság vezetőjét

A jövőben a kormányfő helyett az államfő nevezheti ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökét. Tovább olvasom