Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 3°C

Kiírták a Kossuth tér felújításának pályázatát, átalakítanák a parlament működését

Az Országgyűlés Hivatala pénteken kiírta a Kossuth tér átalakítását és a tér alatti mélygarázs illetve látogatóközpont létrehozását célzó beruházási pályázatát. Február végén, március elején kerülhet a Ház elé az országgyűlési törvényjavaslat, amely nemcsak a parlament működési rendjét szabályozza, de a házőrség létrehozását, és a képviselőkre vonatkozó etikai normákat is tartalmazza majd - minderről Kövér László beszélt az MTI-nek vasárnap adott interjújában.
A parlament elnöke arra is kitért, hogy szerencsésebbnek tartaná, ha később a frakciók hajlanának a kormányzat szélesebb körű rendeletalkotási joggal való felruházására. Kövér László nem tartja időszerűnek Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásának kérdését, és számára nyilvánvaló, hogy az ügy nem az államfőről, nem is az ő tudományos tevékenységéről, hanem a jelenleg kormányzó erők lejáratásának szándékáról szól.

A Kossuth tér rendezését, a tér alatti mélygarázs és látogatóközpont létrehozását lehetővé tévő beruházás a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közlése szerint alapvető nemzetbiztonsági érdek miatt a közösségi beszerzések szabályainak alkalmazása nélkül, könnyített eljárásban valósulhat meg.

A teret a "második világháborút követő kommunista szoborrombolások" előtti állapotnak megfelelően állítják helyre. Kövér László olyan látogatóközpontot szeretne a tér alatt, amely Európa számos törvényhozási épületében, múzeumában jellemző; ahol információs iroda működik, ajándéktárgy és tájékoztató kiadványok vásárlása mellett büfé és mosdó is biztosított.

Néhány héten belül a frakciók elé kerül az országgyűlési törvényjavaslat váza, amelyről, az egyeztetéseket követően, a javaslat benyújtása után a parlament tavasszal tárgyal. Kövér László szerint az országgyűlési törvényben kellene szabályozni a parlament ülésezési rendjét, a vizsgálóbizottságok működésének garanciáit." Ide tartozóan azt, hogy ki és mikor köteles megjelenni a vizsgálóbizottságok és egyéb bizottságok előtt, és milyen információkat köteles ott felfedni" - tette hozzá.

Elképzelései alapján a jogszabály érintené a képviselők javadalmaztatását is. A parlament elnöke a házőrség felállítását szintén a törvényjavaslat keretei közé szánja, amely a jelenleg működő Köztársasági Őrezredhez képest többletjogosítványokat kapna. "Kell lennie egy olyan rendvédelmi szervnek, amely garantálja az Országgyűlés és a képviselők biztonságát, amelynek irányítási viszonyai speciálisak, elválnak a végrehajtó hatalomtól" - rögzítette a politikus. Véleménye szerint, ha ma az Országházban bármi történik, amely kényszerintézkedést igényelne, arra csak a Köztársasági Őrezred vagy a rendőrség tudna reagálni. "Ez nem feltétlenül szerencsés, különös tekintettel azokra az új fejleményekre, hogy egyesek újabb és újabb, korábban tiszteletben tartott határt lépnek át, már ami a viselkedési normákat illeti" - fűzte hozzá, megemlítve, hogy volt olyan képviselő, aki fegyvernek minősülő tárgyat vitt az Országgyűlésbe. A Házelnök úgy ítéli meg, hogy most az ilyen jelenségekkel szembeni legitim fellépés lehetősége jogilag ingatag. Közölte, hogy a házőrség felállítása többletlétszámot nem igényelne. Elmondta, hogy az Őrezredet egyébként át fogják alakítani, azt betagolják rendőrség más szervezeteibe.

Az országgyűlési törvényjavaslatban várhatóan szereplő etikai normák kidolgozása kapcsán egyetemi oktatókat kértek fel, hogy a nemzetközi gyakorlat alapján tegyenek javaslatot arra: a házelnöknek milyen jogosítványokat kellene adni, azokkal a képviselőkkel szemben, akik megsértik a tárgyalás rendjét vagy a képviselői intézmény méltóságát. Kövér László bízik abban, hogy a frakciókkal való konzultációt követően olyan szabályrendszer körvonalazódik majd, "amellyel senki nem fog visszaélni, mégis visszatartó ereje lesz azokra a képviselőkre nézve, akik hajlamosak megfeledkezni magukról".

Kövér László a házszabályból az országgyűlési törvénybe emelné a frakcióalakítás szabályait." Széleskörű népi igénynek" nevezte annak rendezését, hogy ha egy képviselő kilép abból a pártfrakcióból, amelynek színeiben az Országgyűlésbe került, az ne léphessen át más frakcióba, illetve több ilyen képviselő ne alakíthasson új frakciót. Személyes véleménye szerint: nem elvszerű megoldás az, amit a jelenlegi szabályozás tartalmaz, vagyis, hogy félév kihagyással igazolhat át egy független, pártját elhagyó képviselő egy másik képviselőcsoportba. A politikus ebben a kérdésben várja a frakciók álláspontját. Mint mondta, a képviselőcsoportok elé kerülő vázlatban a kérdés rendezése nem szerepel, de ha a frakciók igénylik, szerepelhet a beterjesztett javaslatban.

Az Országgyűlés elnöke a frakciók részéről megfontolandónak tartaná, hogy - a parlament részletekbe menő törvényalkotásának terhére - nem lenne-e hatékonyabb nagyobb teret adni a mindenkori kormánynak a jogszabályalkotásban. Elmondta, hogy az alaptörvény készítésének időszakában felvetődött, hogy nem kellene-e azon országok a példáját követni, amelyek ismerik a sürgősségi kormányrendelet műfaját, vagyis, hogy adott esetben egy sürgető jogalkotási teendőt a kormány ideiglenesen elvégez, és utólagos jóváhagyásra terjeszt az Országgyűlés elé - fejtette ki.

Végül, mint mondta, az ügyet elvetették mert "világos volt, hogy ebből olyan politikai támadások sültek volna ki, hogy már a törvényhozás kompetenciáját is el akarjuk orozni, és rendeleti kormányzásra akarunk áttérni". Ugyanakkor Kövér László szerint a kérdés még mindig időszerű, mert mára a jelenlegi jogalkotási működési módnak kimerültek a tartalékai, kiderültek a hibái. Szerinte sokkal kisebb teher hárulna az Országgyűlésre, és sokkal alaposabban meg lehetne vitatni egy-egy törvényjavaslatot, ha nem tartanának igényt arra a képviselők, hogy minél jobban korlátozhassák a kormány mozgásterét. A politikus a köznevelési törvényjavaslat vitája alapján úgy látja, erre nemcsak az ellenzéki, hanem a kormánypárti képviselők is hajlamosak. "Nincsenek illúzióim, a bizalmatlanság tetőfokán van. De ha már úgyis minden változik, nem árt erről legalább beszélni" - tette hozzá.

Mint mondta, ha parlament a jövőben, adott esetben a következő ciklusban egy olyan filozófián alapulva alakítja át működését, hogy az életviszonyok változásaihoz alkalmazkodva, rugalmasabb teret enged a jogszabályalkotásnak és nagyobb felelősséget ruház a kormányra, akkor ezzel az is együtt jár, hogy az ellenőrzés lehetőségeit és eszközeit viszont a parlament esetében bővíteni, erősíteni kell.

Kövér Lászlót a kormány társadalmi támogatottsága kapcsán nyugalom, de mint hangsúlyozta, nem magabiztosság tölti el. "Amit eddig tettünk, nemcsak a magunk lelkiismerete szerint vállalható, hanem az emberek mérvadó többsége szerint is" - mondta, véleményét többek között a békemenet megmozdulásra alapozva. Szerinte a jövőt illetően sok múlik azon, hogy azokat a lépéseket, amelyeket a kormánynak kényszerűen meg kell tennie, a közvélemény milyen mértékben érti meg és fogadja el.

"Az emberek ma még az átalakítás szükségességét nem vonják kétségbe, legfeljebb azt remélik, hogy az ő életükben ez nem okoz hátrányt a korábban megszokotthoz képest" - tette hozza. Úgy véli: nem az a kérdés, hogy a kormányzatnak mit kellene csinálnia, mert bizonyos értelemben a kabinet kényszerpályán van. "Az a kérdés, hogy a társadalommal folytatott párbeszédben mit tudunk elérni" - mondta.

Arra a kérdésre, hogy szerinte le kell-e mondania Schmitt Pál államfőnek az úgynevezett plágium-ügy kapcsán, Kövér László úgy válaszolt, hogy nem hiszi, hogy ez időszerű kérdés lenne - hangsúlyozva, hogy meg kell várni SOTE által kiküldött szakértői bizottság jelentését Schmitt Pál dolgozata kapcsán. "Ettől az ügytől függetlenül Schmitt Páltól nem lehet elvenni mindazokat az érdemeket, amelyeket az életpályája során akár a sportban, akár korábban a közéletben, akár az elmúlt másfél-két esztendőben szerzett. Az is nyilvánvaló, hogy legyen bármilyen kimenetele ennek az ügynek, az nem Schmitt Pálról szól, még csak véletlenül sem szól Schmitt Pál tudományos teljesítményéről, az ennek a kormányzó erőnek a lejáratására irányuló szándékról szól" - tette hozzá.

Olvasóink írták

  • 2. deszkás 2012. február 19. 18:34
    „Kövér úr! Egy szösszenet önnek: az ötvenes években voltak a "tölgyfalombosok" -a hatalom mindenek felettei. Ezt tetszik utánozni?”
  • 1. klj-54 2012. február 19. 18:33
    „Schittet lejáratni?
    Ugyan már!
    Azt már megtette ő maga...”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kútba fulladt egy férfi Magyarkeresztúron

Saját házának kútjába esett és megfulladt egy 52 éves férfi Magyarkeresztúron. Tovább olvasom