Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 7°C | 22°C Még több cikk.

Kilencmilliárdan leszünk 2050-re

Még ötven évig gyarapodunk, de ezt követően csökken majd a Föld lakosságának száma. Magyarországon kevés gyermek születik, Afrikában sok csecsemő hal meg éhínség és betegségek miatt, Indiában pedig kegyetlen módszerekkel szabadulnak meg a nem kívánt újszülöttől. Kína büszke eredményes egyke-politikájára, Putyin pedig nemzetbiztonsági kockázatnak tekinti a fogyó népességet.
Muzulmán zarándokok ezrei a mekkai nagy mecsetben. Fotó: MTI/AP/Haszan Szarbakhsian
A földkerekség egészén 2006-ban becslések szerint minden egyes percben 249 újszülött látja meg a napvilágot, és ugyanennyi idő alatt 108 ember távozik az élők sorából, így a világ 60 másodperc alatt 141 fővel gyarapszik, ami éves szinten 74 millió 281 ezer 173 fős természetes szaporodásnak felel meg – olvasható a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének friss jelentésében. A népességnövekedés felét az ENSZ számításai szerint hat ország adja, eltérő mértékben: India, Kína, Pakisztán, Banglades, Nigéria és az Egyesült Államok. Az idei napéjegyenlőség idején a Földön élő emberek száma 6 milliárd 525 millió 486 ezer 603 fő volt.

Negyedszázada fogynak a magyarok

1987. július 11-én, amikor az emberiség létszáma elérte az ötmilliárdot, az ENSZ elhatározta, hogy jeles nappá teszi a dátumot – ebből lett a népesedés világnapja. Előtte fél évszázaddal a kék bolygó még „csupán" 2 milliárd lakóval rendelkezett; rá tizenkét évvel a lélekszám már elérte a 6 milliárdot. A gyarapodás súlypontja időben a második világháborút követő évekre, térben pedig a fejlődő világ országaira összpontosult. A világ természetes szaporodásának rátája először 1962-ben emelkedett évi 2 százalék fölé, és ez az ütem volt jellemző kereken egy évtizeden át. Attól kezdve fokozatosan csökken, ám amikor 1,68 százalékon állt, akkor észlelték a történelem során a lélekszám legnagyobb abszolút növekedését: 1989-ben a Föld lakóinak száma 88 millió 41 ezer 729 fővel gyarapodott.

A nagy számok törvénye

1987. július 11-én született meg az ötmilliárdodik ember a Földön. Az ENSZ a túlnépesedés veszélyeire figyelmeztetve nevezte ki ezt a napot a népesedés világnapjának. Az világszervezet számításai szerint 1999-ben született meg a hatmilliárdodik bolygólakó. Kína és India lakossága meghaladja az egymilliárdot, és az ENSZ számításai szerint az ötven legszegényebb ország lakossága megháromszorozódik a következő ötven évben, sőt az előrejelzések szerint a fejlődő országokban él majd a világ lakosságának 90 százaléka.

Egyes országok lakosságának száma folyamatosan nő, miközben sok államnak népességfogyással kell szembenéznie. A termékenység, a halálozás és bevándorlók száma egyaránt befolyásolja a népességszámot, de más-más okok miatt. Az ötven legszegényebb ázsiai és afrikai ország népessége az elkövetkező 50 évben várhatóan 1 milliárd fővel növekszik, míg a fejlett országokban stagnálás lesz.

Az ENSZ számításai szerint 2050-re 9 milliárd ember él majd a Földön, és ezt követően csökken majd a népszaporulat, az átlagos gyermekszám 1,85 lesz, a halandóság tovább csökken. Azt is kiszámolták a hozzáértők, hogy ha a jelenlegi temékenységi mutatók maradnának, akkor félszáz év múlva 11 milliárd földlakó lenne, és ez már a túlnépesedés veszélyét hordozná – mondta el Hablicsek László, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népességtudományi Kutató Intézetének igazgatóhelyettese. Az európai országok többségében azonban a népességszám csökkenésére kell számítani. Egyes becslések szerint 50 év múlva akár százmillióval is kevesebb lakosa lehet Európának, így a földrészen a Föld lakosságának kevesebb mint tíz százaléka élhet majd.

Kritikus pontok

Magyarország követi az európai tendenciát: az elmúlt 25 évben állandó a népességcsökkenés. A születési átlag az európai alatt van, a várható élettartam azonban elmaradt a tőlünk nyugatabbra lévő országokban jellemzőtől. Kevesebb gyermeket vállalnak a nők, és az alacsonyabb iskolai végzettéggel rendelkezők kisebb eséllyel érik meg hatvanadik életévüket, mint képzettebbek – szól KSH demográfusainak megállapítása. „A népesség nálunk és a fejlett országokban egyaránt öregszik, így a társadalmaknak át kell gondolniuk, hogy az idősek ellátórendszerét miként alakítják át" – összegzett Hablicsek László.

Oroszországban is kritikus ponthoz értek, az elmúlt 13 évben 11 millióval csökkent a népesség, és ha ez a tendencia folytatódik, akkor 50 év múlva még 50 millió mínusszal kell számolniuk. Vlagyimir Putyin elnök mindezt nemzetbiztonsági problémának tartja, így állami bizottságot hoztak létre, és felhívták a volt szovjet köztársaságokban élő oroszokat, hogy térjenek haza – olvasható a hvg.hu által közölt összeállításban.

Népességmozgás Csongrád megyében

Csongrád megyében az élveszületések száma az 1990-es évek végétől kezdve 3850 körül stagnált, majd ezt követően 2004-ben jelentősen visszaesett. Ehhez az abszolút mélyponthoz képest 2005-ben lényegesen, 200 újszülöttel – majdnem 6 százalékkal – több jött a világra. Ez a 3950 fős érték az utóbbi 8 év legmagasabb születésszáma. A 9,3 ezrelékes élveszületési gyakorisággal Csongrád a megyék középmezőnyében helyezkedik el – derül ki a KSH Szegedi Igazgatóságának összefoglalójából.
A halálozások száma az ezredfordulót követően lényegében stagnál: a 2005. évi 5850 haláleset mindössze egy százalékkal magasabb az előző évinél. A 13,8 ezrelékes halálozási gyakoriság a régiós átlagnál kedvezőbb, az országosnál viszont továbbra is kedvezőtlenebb.
Mivel az élveszületések számának emelkedése jelentősebb volt, mint a halálozásoké, ezért a megye népességfogyásának üteme – az országossal és a régióssal ellentétben – 2005-ben mérséklődött. Az élveszületések és a halálozások eredőjeként kialakuló 1900 fős természetes fogyás közel 7 százalékkal kevesebb az előző évinél. A javulás ellenére a természetes fogyás népességre vetített 4,5 ezrelékes értéke azonban változatlanul rosszabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a dél-alföldi régiós átlagnál továbbra is jobb.
2005-ben a természetes fogyás veszteségét a belföldi elvándorlás (200 fő) tovább erősítette, a nemzetközi vándorlási többlet (650 fő) viszont némileg ellensúlyozta, így a népesség fogyása egy év alatt ténylegesen 1450 fő volt. Az év végén már csak 423 ezren éltek a megyében.

Kínában családtervezési tanácsokat adnak, és a gyéren lakott területeken, nemzeti kisebbségek esetében több gyermeket is szívesen látnak. A családtervezési program eredményeképpen 338 mil-
lióval kevesebb gyermek született a világ legnépesebb országában. A kínai demográfusok szerint az ország 2050-re elérheti a népesség-maximumot 1 milliárd 600 millió fővel, innentől kezdve azonban csökken majd ez a szám.

Japánban nyolcvan, míg Botswanaban 30 évig él egy asszony, Kínából 44 millió nő hiányzik, a Föld egyik legnépesebb országában, Indiában válogatott módszerekkel szabadulnak meg a nem kívánt gyermekektől, az Amerikai Egyesült Államokban ódzkodnak a szexuális felvilágosítástól, és a annak ellenére, hogy 6,5 milliárdan vagyunk, naponta tíz nyelv hal ki – olvasható néhány meglepő adat a Merre tart a világ? 50 tény, amely megrengethetné a világot című HVG-könyvben. Ebből a kiadványból megtudhatjuk, hogy a Római Birodalom idején a várható élettartam csak huszonkét esztendő volt. Mintegy ezerötszáz évvel később, a középkori Angliában csekély javulás érződött – az emberek körülbelül harminchárom évre számíthattak, és arra sem feltétlenül egészségesen.

A japán nők élnek a legtovább

Az ember várható élettartamának drámai javulása csak az ipari forradalommal indult meg. Azokban az országokban, ahol a leghosszabb a várható élettartam, még folyamatosan, egyenletesen növekszik is – évente három hónappal. Ez a növekedés mind a mai napig tart. Van azonban olyan feltevés, amely szerint a tudomány és a gyógyászat vívmányai ellenére elérünk egy pontot, amikorra szervezetünk képtelen tovább működni. Általánosan elfogadott nézet, hogy élettartamunk evolúciósan meghatározott.

A leghosszabb várható élettartamú csoportot a japán nők alkotják, akik jelenleg átlagosan 84,6 évig élnek. Az amerikai Science tudományos folyóirat előrejelzése szerint hat évtized múlva az átlagos japán leánycsecsemő arra számíthat majd, hogy megéri a száz esztendőt. Dél- és Közép-Afrikában azonban az éhínség, a betegségek, az AIDS miatt egészen más a helyzet. Botswanában például egy 2002-ben született kisgyermek átlagosan 39 életévre számíthat. Ez az átlag harminc évvel alacsonyabb annál, amilyen AIDS nélkül lenne. 2010-re már csak 27 életévet jeleznek a botswanaiaknak. Sierra Leonében ezer kisbaba közül 157 nem éri meg az első születésnapját. Izlandon ez a szám 2,6.

Megszabadulnak a leánygyermektől

A kínai állami hírügynökség 2002 októberében arról tudósított, hogy a legutóbbi országos népszámlálás aggasztót eredménnyel zárult: 2000-ben minden száz leány újszülöttre 116,8 fiú jutott Kínában. Ha a különbség tovább nő – írta a Shanghai Star –, akkor Kínában közel 50 milló férfi hiába keres magának megfelelő feleséget.

A fiúgyermekek előnyben részesítésének „hagyománya" Kínában, Indiában, Dél- és Kelet-Ázsia egyes részein igencsak elterjedt. A lánygyermektől ódzkodó szülők ultrahangos vizsgálattal igyekeznek tisztázni a születendő gyermek nemét, és amennyiben a magzat lánynak bizonyul, akkor abortuszt kérnek. Kegyetlen módszereket alkalmaznak Indiában a családok azért, hogy megszabaduljanak a leánygyermekektől. Ilyen például, hogy csípős, fűszeres tyúkhúslevest etetnek a kisbabákkal. „Néhány óráig rángatóznak és sírnak a fájdalomtól, aztán meghalnak" – mesélte egy asszony.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Listára kerünek az ételmérgezést okozó vendéglők

Várhatóan augusztus 1-től érhető majd el az ÁNTSZ honlapján az a lista, amelyen olyan büfék,… Tovább olvasom