Délmagyar logó

2017. 05. 28. vasárnap - Emil, Csanád 13°C | 25°C Még több cikk.

Kilencven éve született Karády Katalin

Kilencven éve, 1912. december 8-án született Karády Katalin színésznő.
Kanczler Katalin
néven született Budapesten, szegény családban, hetedik gyerekként. Apja gyakran durván verte őket, viselkedése kiszámíthatatlan volt, családszeretetét leginkább a lóverseny eredménye határozta meg. Katalin még kislány korában Svájcba került, öt évig ott tanult. Már akkor imádta a színházat, ha lehetett, műkedvelő előadásokon lépett fel. Apja halála után még tizenhét éves sem volt amikor az otthoni körülmények miatt a házasságba menekült, egy jóval idősebb ember harmadik felesége lett, de már tizenkilenc évesen túl volt a váláson is. Egy kávéházban énekelt, ahol Egyed Zoltán hírlapíró felfedezte, elvitte Csathó Kálmánné Aczél Ilonához, aki a Nemzeti Színház művésznője volt és ingyen is vállalta Katalin tanítását, mivel olyan tehetségesnek tartotta. Több színházi nagysággal megismerkedett, de szerepeket még nem igazán kapott.

Az első szerepe Maugham Az asszony és az ördög színművében volt 1939 elején a Pesti Színházban. Ez az év hozta meg az első és egyik legsikeresebb filmszerepét, a Halálos tavaszt is. Zilahy Lajos regénye és forgatókönyve alapján készült Kalmár László filmje, melyben Ralben Edit figurájával Karády újat teremtett és befutott. Nadányi Zoltán dala, az Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte Polgár Tibor zenéjével elindította énekesnői karrierjét is. Sajátosan mély hangja hanglemezek ezrein népszerűsítette a slágereket (Gyűlölöm a vadvirágos rétet, Valahol Oroszországban, Mindig az a perc, Ezt a nagy szerelmet stb.).

Ezek után egymást követték a filmek, évről évre egyre többet forgatott, 1942-ben hét film készült vele. A közönség tódult a mozikba, a zeneszerzők is versenyeztek érte, a nők utánozták frizuráját, öltözködését, azaz igazi amerikai típusú sztár lett. A magyarázata az lehetett, hogy Karády valóban új nőfigurát hozott. A szőke babás, szirupos nőalakok után, ő a mozgásában akár kissé darabos, de mégis nagyon vonzó, erotikát sugárzó végzet asszonyát formálta nagy erővel. Ezt az imázst erősítette búgó hangja is, ami szintén új volt a nyafogó stílus után. Természetesen mindez botrányos is volt, a klérus és számos szervezet tiltakozott, de Karády népszerűségét ez nem csorbította. Rajongói klubokat is alapítottak.

Gyakran volt Jávor Pál partnere, így a Halálos tavasz után az ugyancsak Zilahy műből készült Valamit visz a vízben (1943), a történelmi témájú Szováthy Éva című filmben (1943) és a Makrancos hölgy címszerepében (1943) is. Jávorral játszott az Egy tál lencsében is, amiben az volt a szenzáció, hogy kivételesen vígjáték volt. Ez a műfaj nem volt jellemző Karádyra.

Életét sok tévhit és legenda vette körül. 1944-ben, a német megszállás idején a Gestapo letartóztatta, elterjedt az is, hogy az angoloknak való kémkedéssel vádolták. Ezt erősítette az 1943-ban bemutatott Machita, amelyben éppen egy kémnőt játszott. Sok minden nem, de az már kiderült, hogy a kémkedés nem volt igaz. A legvalószínűbb, hogy Újszászy Istvánnal, a hírszerzés főnökével (aki Karády barátja volt) és ifj. Horthy Miklóssal való kapcsolata miatt tartották fogva három hónapig a Zrínyi utcában. Újszászy és barátai ki tudták szabadítani, Újszászy maga is a Gestapo foglya lett, majd a szovjetek tartották fogságban, aztán pedig nyoma veszett. Karády nem sokat mesélt magáról, ezekre az időkre amúgy is nehéz szívvel emlékezett, azt azonban elmondta, hogy három lakásában nem kevés embert bújtatott és mentett meg.

Színésznővé válását a Hogyan lettem színésznő? című 1989-ben megjelent könyvében írta meg. A politikai megítélése sajátos volt. A szélsőjobboldal gyűlölte, zsidó-bérencnek nevezte, a baloldal is elutasította, túl polgári és sztáros volt nekik. A világháború után Karády azt gondolhatta, hogy megbecsült és foglalkoztatott színésznője lesz hazájának, de nem így történt. A színház ugyan befogadta, de az nem az ő műfaja volt. Egy rövidfilm-szerep a Betlehemi királyokban, egy nagyfilm, a Forró mezők, ami egyébként bukás volt, néhány új dal.A hivatalos művészeti irányítás nem igényelte és nem támogatta, s lassan a közönség is leszokott róla. Egy vidéki fellépésen még ki is fütyülték.

Többször hívták külföldre, s Amerika mindig is érdekelte. Karády 1951. február 9-én végül elhagyta az országot. Természetesen a távozás körülményeiről is megszámlálhatatlan mendemonda kering évtizedek óta, van, aki azt állította, hogy Karády Vas Zoltán kocsiján hagyta el az országot, míg mások úgy tudták, hogy lefizetett orosz katonák segítették Bécsbe. Először Brazíliában, majd Amerikában, New Yorkban élt visszavonultan. Egy kalapszalonban dolgozott. Néhány fellépés, éneklés még adódott, de alapvetően felhagyott a szerepléssel. Nem lett belőle kiöregedett sztár.

Magyarországon több mint harminc év telt el, amikor újra foglalkozni kezdtek vele. 1979 óta hat dal-gyűjteményét adták ki lemezen. Kelecsényi László 1982-ben írt róla könyvet, Benedek István Gábor két évi levéltári kutatás eredményét foglalta bele Ez lett a vesztünk, mind a kettőnk veszte című 1998-ban megjelent filmregényébe, amelyből 1998-ban rádiójáték is készült. 2001-ben mutatták be Bacsó Péter filmjét a Hamvadó cigarettavéget, amely nyilván a könyvet is felhasználta, de jelentősen épített G. Dénes György (Zsüti) zeneszerző meséire, ami nagyon színes, de nem a leghitelesebb forrás volt. Újrajátszott filmjei - bármennyire is lehúzták a kritikusok - a közönség számára ismét vonzóvá váltak. Nosztalgiából vagy akár egy elmúlt és sokáig agyonhallgatott korszak iránti kíváncsiságból, de ismét fellángolt a Karády-kultusz. Karády Katalin sose látogatott haza. 1990. február 9-én halt meg New Yorkban, és Budapesten temették el 1990. február 19-én.

Bognár Anna
MTI-Sajtóadatbank
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nagyfogyasztók választhatnak

Nyáron az ÉDÁSZ járta végig a működési területéhez tartozó hat dunántúli megyét, csütörtökön… Tovább olvasom