Délmagyar logó

2017. 03. 28. kedd - Gedeon, Johanna 2°C | 17°C Még több cikk.
"A hatgyermekes Gyimovics családdal csobbantunk">

A hatgyermekes Gyimovics családdal csobbantunk

Kinyílott a pitypang, megjelent a Magyar Krónika első száma

Megjelent a Magyar Krónika első száma. A közéleti kulturális havilapot Bencsik Gábor főszerkesztő és a lap producereként említett Kerényi Imre mutatta be szerdán sajtótájékoztatón.
Ahogy Bencsik Gábor történész elmondta, a folyóirat a Demokrata című hetilap "szellemi és fizikai műhelyében készül". A főszerkesztő emellett szólt lapja kormánypárthoz közeliségéről. Hozzátette: nem leszerződött valaminek a szolgálatában, hanem nagy mértékben támogatja a Fidesz törekvéseinek nagy részét.

Úgy fogalmazott, bár a párt és a körülötte lévő szellemi környezet "egy rakás hibát elkövet", "de szerintem hazám érdekeit leginkább ez a szellemi és politikai kör szolgálja".

A főszerkesztő látványos lapot ígért, amelyben minél több kép és minél kevesebb szöveg kap helyet. Megjegyezte, ez utóbbi kitétel miatt vitái is támadtak a lap egyes szerzőivel.

A folyóirat finanszírozásáról szólva kifejtette: annak első három számához 30 millió forintot hagyott jóvá a Polgári Magyarországért Alapítvány, később azonban saját lábra kell állniuk, részben hirdetésekből, részben támogatásokból kell elkészíteniük az újságot.

A Magyar Krónika havonta 10 ezer példányban jelenik meg, amiből mintegy 5800-at köz- és iskolai könyvtárakba, valamint a határon túli magyar intézményekbe küldenek ingyenesen, emellett háromszáz közintézmény-vezetőnek személyesen is eljuttatják.

Megjelent a Magyar Krónika első száma. MTI Fotó: Máthé Zoltán

A 980 forintba kerülő lap első számában valamennyi hirdetést ingyenesen helyezték el.

Kerényi Imre a lap elindításának ötletéről szólva azt mondta: a Fidesz vezető köreiben merült fel egy olyan havilap indításának a gondolata, amely a szellemi-politikai kör értékeit jeleníti meg.

A finanszírozásról szólva úgy fogalmazott: szíve szerint nem tenne hirdetéseket a lapba, ezrét megpróbálja elintézni, hogy ne is kelljen, akár támogatások, akár állami szubvenció által. Megjegyezte, hosszú távra terveznek, minimum 2018-ig.

Mivel Kerényi Imre szerint a lap naiv jelmondata, hogy "keresd a jót", az örömökről, az eredményekről kívánnak beszámolni abban, az aktuálpolitikát azonban kerülni fogják - hangozott el. Szerinte minden politikai tábornak lehetnek örömei, amelyet, ha megosztanának - és az egyezik a főszerkesztő véleményével - a Magyar Krónika le is közli azt, még akkor is, ha az a másik tábortól érkezik - fogalmazott. Kerényi Imre megjegyezte: az első szám tartalmazza Jordán Tamás rendező írását.

Bencsik Gábor ezt úgy fogalmazta meg: arra törekednek, hogy a rosszkedvkultúrával szemben olyan képet mutassanak, amely szerint "jó dolog élni, Magyarországon élni, magyarnak lenni".

Az országépítésről akarnak szólni - fűzték hozzá -, a következő lapszámokba pedig többek között a Kossuth tér, a Ludovika vagy a romkocsmák témáját ígérték.

Kerényi Imre elárulta: a jövőben Verebes István Hattyúdal-rendezéséről fog méltató írást közölni, de mint mondta, csak olyan színházi előadásokról ír majd, amelyek tetszettek neki.

Megjelent a Magyar Krónika első száma. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Az első lapszámban Orbán Viktor miniszterelnök, Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter, Csukás István író, Jankovics Marcell rajzfilmrendező, Jordán Tamás rendező, Koltay Gábor rendező, Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója, valamint több kormánypolitikus is publikált. A főszerkesztő Pitypang címmel jelentette meg indító írását.

Az első szám borítóján a koronázási palást látható, amely Bencsik Gábor elmondása szerint nemcsak az alaptörvény díszkiadására reflektál, hanem az ezeréves államiság egyik legtisztább megtestesítője. A főszerkesztő a palástot angyalszárnyhoz hasonlította, amely az országot is körülöleli.

A háttérben a Várkert Bazár tűnik ki, amelynek mintegy 40 oldalt szántak a 130 oldalas folyóiratban.

Kérdésre válaszolva, miszerint melegekről szóló színházi előadásról beszámolnának-e, Bencsik Gábor úgy felelt: Európa nagy kérdései közül az egyik a melegekhez való viszony. Mély és súlyos problémakörnek értékelte ezt, amelyhez - mint mondta - megfontoltan kell hozzányúlni. Egyik vetülete szerinte, hogy Európa elvesztette reprodukció-képességét, "és ha elbukik, és jönnek az iszlám fundamentalisták, megnézheti magát a melegjogi aktivista".

Arra a kérdésre, hogy bírálatokból mit fogadtak meg, Kerényi Imre úgy felelt: például Jókai Anna író ajánlását, hogy az első számot ne május 1-jén, hanem egy ünnepélyesebb alkalommal jelentessék meg. Ezért időzítették azt pünkösdre - tette hozzá.

A tájékoztatón "házigazdaként" jelen volt Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője is.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Jobbik: mindenki tehet a trianoni sebek enyhítéséért

A Jobbik álláspontja szerint nemcsak emlékezni kell a trianoni békediktátum évfordulóján, hanem… Tovább olvasom