Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Kínzóeszközből divatos ruhadarab

Szépanyáink is ismerték a fűzőt, de ők még szemérmesen elrejtve, fehérneműként viselték. Modern kori változatai már felsőruházatként funkcionálnak, és elvesztették korábbi alakformáló jellegüket. A butikok kínálatai között válogatva legkülönfélébb változataival találkozhatunk: az egészen puritántól a hivalkodóan díszítettig.
A báli szezon egyik slágere. Fotó: Karnok Csaba
A különböző korokban őrültnél őrültebb viseletekkel rukkoltak elő a divat újítói. Ilyen volt például az olykor több tíz méter átmérőjű abroncsos szoknya, a magas spanyol gallér, vagy éppen a fűző, amely a középkortól kezdve ott díszelgett több millió nő ruhatárában. Évszázadokon át számos hódolója volt, és még ma is van ennek a különleges ruhadarabnak. Sokan hordják és kedvelik, de csak kevesen tudják, hogy az első fűző a XVI. század táján bukkant fel Itáliában. Használata hamar elterjedt Európában. Célja a női test átformálása volt. Kezdetben két részből készítették, pántjait halcsontok erősítették.

Minél szorosabb

Hátul a zsinórzatánál nyitott volt, itt lehetett a fűzőrészén úgy húzni, hogy minél szorosabb legyen. Ezt a műveletet a nők nem tudták egyedül elvégezni. A cselédek vagy a férj segítsége kellett hozzá.
A sanyargató ruhadarab több évtizeden keresztül hódított a divatozó nők körében, annak ellenére, hogy rendkívül egészségtelen volt a viselete.

– Az erős fűzés következtében csökkent a tüdő befogadóképessége, így nagyon nehézzé vált a lélegzetvétel – magyarázza dr. T. Molnár Gizella főiskolai docens, az SZTE JGYTFK Közművelődési Tanszékének vezetője. – A hát- és a hasizom a tartás miatt elgyengült. Főleg az S alakú fűzők viselésénél fordult elő, hogy a gerinc és a borda megnyomorodott, ritkán el is tört, így károsította a belső szerveket. A legsúlyosabb esetekben a fűző emésztési zavarokat okozott, viselője felfúvódott.

Kiszolgáltatott nők

A kortársak kétféleképpen vélekedtek a ruhadarabról: az egyik tábor szerint kiszolgáltatottá teszi a nőket, mások azt mondták, egyenes, magabiztos tartást biztosít, ezáltal viselője büszkeséget, méltóságot sugároz A XIX. század második felében elterjedt a férfiak körében is, akik pocakjuk lelapítása miatt hordták.

Király kontra császárné

II. József császár felismerte a fűző egészségkárosító hatását, így rendeletet hozott ellene. Megparancsolta: a fegyházra ítélt nőknek büntetésük egész időtartama alatt fűzőben kell járniuk. Azt gondolta, a rabdivat majd eltántorítja a nőket az egészségtelen viselettől. Az eredmény azonban nem a vártnak megfelelő lett: a rabnők boldogan viselték a ruhadarabot, a nagyvilági nők pedig nem vettek tudomást a fegyházak belső életéről.
Erzsébet császárné, Ferenc József legendásan szép felesége volt a fűzők egyik legnagyobb hódolója. Rendkívül vékony, alig 53 cm-es derékbőségét rengeteg sporttal, egész napos gyümölcs- és tejdiétával és erős fűzéssel tudta fenntartani. Elvakultan próbálta megőrizni szépségét, fűző nélkül sehova nem ment. Amikor 1989-ben a Genfi-tó partján egy olasz anarchista tőrével megszúrta, a halálos sebből nem buggyant ki egy csepp vér sem, hiszen a császárnő felsőteste úgy össze volt szorítva.

Az 1900-as évek elején azonban változás következett be. Az ekkor fellépő táncőrület nyomán megjelentek a „táncfűzők", amelyek elasztikus anyagból készültek, így kevésbé szorították a mellkast és a derekat. A testet sanyargató divat uralkodása ettől kezdve leáldozóban volt.
Szépanyáink még a ruha alatt elrejtve hordták ezt a különleges ruhadarabot, mi már felsőruházatként viseljük. Köszönhető ez néhány merészen újító nőnek.

Amerikában az '50-es években egy filmsztár, Lana Turner felháborította a közönséget azzal, hogy fűzőben jelent meg.
– Napjainkban leginkább a fiatalok körében kedvelt a fűző. Farmernadrággal buliba vagy estélyi ruha felsőrészeként hordják. – avat be a részletekbe Csikós Anikó varrónő, divattervező, aki saját készítésű ruháit is árulja butikjában.

Blúz helyett

– Menyasszonyi és újasszonyruhák felső részeként is egyre több darabot rendelnek tőlünk. A fiatalok mellett a harminc- negyvenéves hölgyek között is kedvelt viselet. Ők leginkább kosztüm alá, blúz helyett hordják – mondja Anikó, és hozzáteszi: a fűzők elkészítésének időtartama változó. A díszítettségétől függően lehet másfél-két nap, de a felgyöngyözött darabok elkészítése akár egy hónapig is tarthat.

A befektetett munka határozza meg egy-egy fűző árát, amely tíz-tizenöt ezer forinttól akár ötvenezer forintig terjedhet. Korábban egy felsőrész előállítása akár több hónapig is tarthatott, manapság a modern gépeknek köszönhetően ez az idő töredékére csökkent. A halcsontok továbbra is meghatározó elemei maradtak, de mi már egészségesebb, kevésbé sanyargató változatait viselhetjük.

Bobkó Anna
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Itthon is bemutatták a Vistát

Vityi Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy az üzleti felhasználók… Tovább olvasom