Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: 1999-2009 között a molnárfecskék populációja 65 százalékkal, a füsti fecskéké 44 százalékkal, a partifecskéké 30 százalékkal csökkent az országban.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Monitoring Központjának adatai nem egy-két év változását mutatják, hanem folyamatos állománycsökkenési tendenciára hívják fel a figyelmet. Ha az irányzat folytatódik, 2020-ra a fecskeállomány kipusztulhat Magyarországról - közölte a MME szerdán az MTI-vel.
Az utóbbi évek részadatai már sejtették, hogy probléma van a fecskékkel, de a tízéves adatsorok most elkészült elemzése - a csökkenés valódi mértéke - még a szakembereket is meglepte.
Az MME felhívta a figyelmet arra, hogy fajok eltűnése, a biodiverzitás csökkenése nem csak az egyes állatfajokra van hatással, hanem az emberekre is.
A fecskék eltűnése a Magyarországon és globálisan is megfigyelhető változások indikátora. A legfontosabb következmények között szerepelnek a klímaváltozás miatt növekvő szélsőséges időjárási helyzetek, szárazságok, viharok, özönvízszerű csapadék, földcsuszamlások, árvizek, amelyek balesetveszélyt, mezőgazdasági károkat, időszakos ellátási problémákat okoznak már napjainkban is. A sarki jégsapkák olvadása miatt bekövetkező tengervízszint-emelkedés tengerparti területvesztést, országokon belüli népességvándorlást, majd az országok és kontinensek közötti klímamenekült-problémát, társadalmi és nemzetközi konfliktusok felerősödését, például vízháborút okozhat a közel- és középjövőben.
A leginkább városiasodott molnárfecskéket érő környezetszennyezés közvetlenül a lakosságot is megbetegíti. A vidékies környezetben élő füsti fecskék állománycsökkenésének egyik fő oka, hogy az utóbbi évtizedben összeomlott mind az intézményes, mind a háztáji állattartás Magyarországon.
Az egyén saját életmódjában érhet el változásokat, saját környezetében használhat olyan eszközöket, amelyek segítik a fecskék fészekrakását és költési sikerét.
-19°C
Hozzászólok! 
