Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Kis magyar érettségitörténet

Maturáló diákok legelőször 1788-ban vehették át a bizonyítványukat Poroszországban, nálunk 1850-ben vezették be az érettségi vizsgát.
A rendszer azóta sokszor változott, most azonban elmondható: mindenkinek – akár gimnáziumban, akár szakközépiskolában, esti vagy levelező képzésben vesz részt – ugyanazoknak a követelményeknek kell megfelelnie.

A matúrát – érettségit – 1788-ban Poroszországban vezették be, így akarták korlátozni az egyetemre jelentkezők számát. A vizsga mellett egyetemi felvételit is tenni kellett, de 1834-ben ezt eltörölték, ezzel párhuzamosan pedig az érettségit minden gimnáziumban kötelezővé tették.

Az addig csak az osztrák gimnáziumok és reáliskolák szervezetére vonatkozó tanügyi szabályzatot – és ezzel együtt az érettségit – Magyarországon 1850-ben, a szabadságharcot követő centralizáció során Karl von Geringer, Magyarország polgári ügyeinek kormánybiztosa léptette életbe. Kiemelt szerepet kapott a nyelvi, irodalmi és történelmi képzés, a matematika és a természettudományok. Ekkor a 10–18 éves fiúk számára felállított nyolcosztályos gimnáziumokban a végzősök magyar vagy német nyelven, katolikus-protestáns vegyes bizottság előtt tett vizsgával zárták tanulmányaikat.

A második világháború alatti Matula életét a Szabó Magda Abigél című regényéből készült tévésorozat hitelesen mutatta be.
A második világháború alatti Matula életét a Szabó Magda Abigél
című regényéből készült tévésorozat hitelesen mutatta be.

A szisztéma az 1800-as évek óta sokat változott. A most érvényben lévő vizsgarendszert 2005-ben vezették be – magyarázta Pósfai Péter, az Oktatási Hivatal (OH) közoktatás-szakmai elnökhelyettese, aki a matúrát az 1960-as évektől követi nyomon diákként, pedagógusként, iskolaigazgatóként, illetve a minisztérium, az OKÉV, majd az OH vezető tisztségviselőjeként. – A mai érettségi egyik újdonsága, hogy míg 2004-ig más követelmények szerint vizsgázott szakközépiskolás, gimnazista tanuló, esti vagy levelező tagozaton érettségiző felnőtt, addig az elmúlt hat évben már minden maturálónak teljesen azonos vizsgakövetelményeknek kell megfelelnie.


Mi még emlékszünk arra, hogy a magyar- és a matematikatételeket a rádióban olvasták be az érettségi reggelén nyolc órakor – manapság viszont egészen az érettségi napjáig szigorú biztonsági előírások szerint tárolt, őrzött és szállított feladatlapokat kapnak a diákok. – Nem lehet a rádió segítségével lebonyolítani az érettségi vizsgát. Régen csak néhány tárgyból – magyar nyelv és irodalomból, matematikából, idegen nyelvből – volt írásbeli vizsga, és egészen más volt az írásbeli érettségi szerkezete, más jellegűek a kitűzött feladatok. Magyarból például három címet közöltek, abból választottak egyet a diákok és kidolgozták. Ma viszont 24–32 oldalas feladatsorokat kell megoldaniuk. Az új rendszer bevezetésével először rendelkezik jogszabály az érettségi vizsgák tartalmi követelményeiről, így tanár, diák és szülő számára egyaránt nyilvánossá és ellenőrizhetővé vált, hogy mit és hogyan kérdeznek a vizsgán. Szakmailag jobb minőségű, a korábbinál lényegesen állandóbb követelményszintet támasztó feladatlapok születnek, amelyek a vizsgarendszert stabillá, a szereplők számára a korábbinál lényegesen kiszámíthatóbbá tették – tette hozzá az elnökhelyettes.

Mindezek eredményeképp az érettségi szinte kizárólagosan kiváltotta a felvételi vizsga szerepét: most belépő az egyetemre. Az egyes vizsgatárgyakból elért érettségi vizsgaeredmények a korábbi rendszerbeli teljesítményekhez képest statisztikailag bizonyíthatóan reálisabb képet mutatnak a diákok felkészültségéről, képességeiről, ugyanakkor a teljesítmények a felsőoktatási felvételi eljárásban megfelelően differenciálnak is a felvételre jelentkezők között. A standardizált rendszer stabil követelményei egymással összemérhetőbb eredményeket és ezáltal igazságosabb versenyt eredményeznek.

Kiből lesz magyartétel?

Az érettségizők minden évben figyelik  a költőkhöz, írókhoz kötődő évfordulókat, és sokszor szinte várják is, hogy az adott személy legyen a vizsga témája. Ez azonban nem befolyásoló tényező a feladatsorok összeállításánál – mutatott rá az elnökhelyettes.  Az egész érettségit, így a feladatsorok készítését, kiválasztását is kormányrendelet szabályozza. Minden egyes,  központi követelményekre épülő vizsgatárgy esetén tételkészítő bizottságot kell működtetni. A középiskolai szaktanárokból és egyetemi tanárokból álló  bizottságok 2004 óta folyamatosan működnek és készítik a vizsgatárgyak   írásbeli és szóbeli feladatsorait. Az adott vizsgaidőszak írásbeli feladatsorait a korábban elkészített több feladatsor közül sorsolják ki. A sorsoláskor a bizottság tagjai csak egy számot látnak, nem is tudják, melyik feladatsor van ahhoz hozzárendelve – tette hozzá Pósfai Péter. Így tehát, ha a Radnóti-évben Radnóti Miklós   egy verse is feladat lett volna a számos más feladat, más költők, írók művei között a kisorsolt magyar nyelv és irodalom vizsgafeladatsorban, az csak a véletlen műve.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ujhelyit jelöli parlamenti alelnöknek az MSZP

Ujhelyi Istvánt, az MSZP alelnökét jelölik az Országgyűlés alelnöki posztjára a szocialisták - jelentette be Mesterházy Attila. Tovább olvasom