Délmagyar logó

2017. 02. 22. szerda - Gerzson 2°C | 13°C Még több cikk.

Kísérletezés szülte ínyencségek

Ha Finta Dezső „beszabadul” a konyhába, szinte mindig kreál valami ízletes újdonságot.

Rendkívül nagy kísérletezőkedvvel áldotta meg a sors Finta Dezsőt, aki ha „beszabadul" a konyhába, szinte mindig kreál valami újdonságot. A tesztevők Dezső baráti társaságának tagjai közül kerülnek ki, akik a kónyi bikaherepörkölt elfogyasztása után is elégedettségüket fejezték ki, s gratuláltak a házigazdának.

A háromgyermekes családapa hosszú ideig dolgozott felszolgálóként a vendéglátóiparban, napjainkban pedig saját büfét üzemeltet lakhelyének közelében. Az ő esetében is nyugodtan kijelenthető, hogy a főzés iránti szeretet nem a véletlen műve, hiszen a szakács és a felszolgáló mégiscsak rokon szakmák. Dezső olyan különlegességeket szeret készíteni, amely során kiélheti kísérletező vágyát. Ha első alkalommal főzi meg az adott ételt, minden folyamatot pontosan feljegyez a kézzel írott „szakácskönyvébe". Gyakran a véletlen szül meglepően kitűnő ízeket: például amikor narancsot eszegett főzés közben, és hirtelen jött ötletből rakta a déligyümölcs héját a raguba.

Miből falatoztak?

Közel egy évtizede kóstolt rántott bikaherét Szlovákiában, s akkor elhatározta, hogy mindenképpen szerez a különleges húsból. Barátja révén jutott hozzá a kuriózumnak számító alapanyaghoz, amelynek állaga hasonló a veséhez. Egy péntek esti szokásos találkozó során tette barátai elé az asztalra a bikaherepörköltet. Aki kóstolta, mindenkinek ízlett a férfias ízvilágú étel, de senki sem tudta megmondani, hogy tulajdonképpen miből is falatozott. A baráti társaság tagjai igénylik is, hogy Dezső valamivel meglepje őket. Még egy alkalommal fordult elő, hogy nem tudták megmondani, mit is esznek, amikor lópörkölt került az asztalra. A lóhús édes volta miatt az átlagosnál több fűszerezést igényel, ezért a „tesztevők" elsősorban vadhúsra gondoltak. Az ételeket saját fűszerkeverékével is ízesíti Dezső, amely szárított rozmaringból, lestyánból és bazsalikomból áll.

Kónyi bikaherepörkölt

Hozzávalók: 8–10 darab bikahere, 2–3 fej nagyobb vöröshagyma, 3–4 gerezd fokhagyma, körülbelül 0,5 deciliter olaj vagy 1–2 evőkanál zsír, a fűszerekből körülbelül fél kávéskanálnyit, sót ízlés szerint, 1–2 darab paprika és paradicsom, 2 darab csípős cseresznyepaprika. Köretnek hagymás-szalonnás zsírral elkevert főtt burgonyát ajánlok. Az apróra vágott szalonnát és hagymát kissé megpirítom és a vágott főtt burgonyával összekeverem.
A 8–10 darab bikaherét hártyáitól megtisztítom. Enyhén ecetes, fokhagymás, fűszeres lében felforralás után 2–3 órát áztatom. Kihűlés után felkockázom 2 centiméteres darabokra. Olajon vöröshagymát pirítok, hozzá pirospaprikát adva pörköltalapot készítek, sózom, majd hozzáadom a felkockázott heréket. Apróra vágott fokhagymát hozzátéve felöntöm vízzel, majd fűszerezem (bors, majoránna, rozmaring, kevés vadfűszerkeverék) 1–2 darab paprika és paradicsom hozzákarikázva, készre főzöm, (körülbelül 1 óra). Erősebb fűszerezést igényel, 1–2 darab cseresznyepaprikát is beleteszek.

Kukta és főszakács

Dezső felesége, az egyébként óvónőként dolgozó Katalin elmesélte, hogy munkatársai sokszor irigykednek, milyen jó neki, hiszen a férje gyakran leveszi válláról a főzés – nem mindig édes – terhét. Persze az esetek többségében együtt serénykednek a tűzhely mellett, a férj mint „főszakács", a feleség mint „kukta". Hát igen, az élet már csak ilyen, a mosogatás az esetek többségében a kuktára szokott maradni... Ikerlányaik Orsi és Zsófi imádják édesapjuk süteményeit, első számú kedvencük a kakaós csiga, a húsételek közül pedig az ecetes hal.

Előkerült a serleg

Tavalyelőtt Dezső jelentkezett a Győri Nők Független Szervezetének égisze alatt rendezett Halászlé- és eceteshal-főző versenyre. Reggel elvitte az ételt a helyszínre, amit azért is szívesen tett meg, mert nemcsak a zsűri véleménye érdekelte, hanem az ecetes hal jótékonysági célokat is szolgált. Hiába volt vasárnap, sajnos dolgoznia kellett, így nem tudta megvárni a délutáni eredményhirdetést. Aztán késő délután elküldte a gyermekeit, Pétert és az ikerlányokat a Dunakapu térre, hogy kérjék el a szervezőktől az edényeket. A hazatérő fiatalok nagyon ügyesen eljátszották a „nem tudunk semmit" szerepet, hogy nem sikerült kideríteniük, ki lett a verseny győztese. Majd hirtelen előkapták az addig a családfő elől eldugott serleget: Apa, te nyertél! Dezső nem titkolja, hogy abban a pillanatban meg is hatódott.

A harapós kónyi bika

Finta Dezső bikaherepörköltjének névadása onnan adódik, hogy a hobbiszakács Kónyból származik. Még gyermekként tanulta meg, hogy a kónyiakat a következő rigmussal szekálják a más falubéliek: „Húzd komám kanyarán, kónyi bika harap ám." Ennek állítólag az alapja az volt, hogy a templomrenoválás során egy Bika családi névvel megáldott kőművesmester irányította a munkálatokat, és a munkások a templomtoronyba csigán húzták fel a mestert, és az erőlködés közben ezzel a ritmusos mondókával biztatták a munkásokat. De létezik egy olyan verzió is, amely igencsak meglepő lenne, ha nem a képzelet szülte volna: miszerint kinőtt a fű a templom tetején, és bikát húztak fel a helybéliek, hogy az állat legelje le a zöldet... 

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Agrárfórum a vidékért

Halásziban a Kereszténydemokrata Néppárt agrárfórumán hangzott el kedden: azért kell nemzeti kormány… Tovább olvasom