Délmagyar logó

2017. 11. 19. vasárnap - Erzsébet 0°C | 8°C Még több cikk.

Kiss Péter holttestét azonosíthatták egy fényképen

A hegymászó a fáradtságtól valószínűleg kicsúszott egy jégfolyosóban. A holttestet nem lehet lehozni, a monszun már megérkezett.
Nagy valószínűséggel Kiss Péter holtteste látható a Kancsendzöngára felküldött serpák által készített, egyelőre nem közölt fotókon - mondta Vincze Szabolcs, a Magyarok a világ nyolcezresein expedíció szóvivője pénteken.

"Péter valószínűleg a fáradtságtól csúszott ki egy kuloárban (jégfolyosóban). Erőss Zsolt vélhetően a fenti régióban maradt, őt nem találták meg, a fotókon sem látták. A holttesteket nem lehet lehozni, a monszun már megérkezett, bizonyára már mindent be is temetett a hó" - mondta a szóvivő.

A nepáli hatóság hamarosan kiállítja azt a dokumentumot, amely alapján a magyar hatóságok elkészítik az egyéb intézkedésekhez szükséges halotti anyakönyvi kivonatot - tette hozzá.

Csütörtökön lefújták a Kancsendzönga csúcs közelében május 20-án eltűnt öt hegymászó, köztük Erőss Zsolt és Kiss Péter utáni kutatást - közölte a myrepublic.com nepáli hírportál. Közben megérkezett a nepáli fővárosba a magyar expedíció két tagja.

A kutatás befejezéséről az eltűnt hegymászók családtagjai és a kutatóexpedíciót szervező Seven Summit Trekking Agency (SSTA) együtt döntött a rendkívül kedvezőtlen időjárási körülmények miatt. A mentőcsoport beszámolója szerint a hó olvadása nagyon megnehezíti a hegymászást a térségben.

"A kirendeltségünk mindent megtett, hogy visszahozzuk a holttesteket. De nem tudjuk tovább folytatni a mentőakciót, mert megkezdődött a hó olvadása" - mondta el Minga Sherpa, az SSTA vezetője. Hozzáfűzte, hogy a mentőcsoport tagjai is veszélybe kerülnének az olvadás miatt.

Kollár Lajos, az expedíció vezetője június 4-én érkezik haza Nepálból, a fotókat, amelyeken nagy valószínűséggel Kiss Péter holtteste látható, ő hozza magával - mondta Vincze Szabolcs.

A Magyarok a világ nyolcezresein elnevezésű expedíciósorozatot Kollár Lajos, Erőss Zsolt és Mécs László indította el a 2002-es sikeres Everest-mászás után azzal a céllal, hogy a világ mind a 14, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcsára jusson fel magyar hegymászó. A Kancsendzönga meghódításával már csak az Annapurna és a K2 lett volna hátra a "nyolcezresek" közül.

Olvasóink írták

  • 17. bambulla 2013. június 01. 21:57
    „lukrecia
    ebből is az derül ki, hogy te mindenhez értesz
    többek között a hegymászáshoz is
    összeszedsz innen-onnan infókat és te majd elmeséled, hogy ki mit rontott el
    és persze pontokba szedve, mert fő a precizitás
    szánalmas az okoskodásod”
  • 16. jj65 2013. június 01. 20:23
    „Nem kellene már leakadni a témáról? Több mint egy hete meghaltak. Ők nyugodjanak békében, a családokat meg hagyjuk gyászolni. A hozzászólók (akár pozitív, akár negatív) pedig keressenek új témát.”
  • 15. lukrecia 2013. június 01. 20:15
    „Péter Eröss nélkül letudta volna a hegyet. ! Sajnálom , hogy ezt kell mondjam, de ebben a mászásban Erőss hibákat hibákra halmozott valamiért. 1 ) Fél lábbal nem mind1 milyen terepadottságú , milyen emelkedésű a hegy, 2) a 4-es tábort alacsonyabbra tették a kelleténél 3) emiatt hamarabb kellett volna indulniuk 4) kb 13h -ra fel kellett volna érni a hegyre és már vissza felé kellett volna jönni 5 ) Erőss nem vitt magával elég vizet , sőt útközben a csomagját is elveszítette 6 A serpákkal nem voltak jó összhangban, nem volt meg a biztonsági kötél
    Itt Péter volt számomra a Hős”
  • 14. gregwolf2002 2013. június 01. 17:24
    „Egyébként az Mécs László mondta (többek között és sokan mások), hogy nem kellett volna Pétert 8000 méter fölé vinni azonnal, hanem fokozatosan kellett volna bevezetni a 8000 méteres hegyek világába, köztes magasságú hegyekkel és könnyebb 8000 méteressel. Persze aki nem járt 8000 méteren az is mehet, de nem ésszerű azonnal ekkora nehézségi fokot ugrani és vannak igenis könnyű és nehéz 8000-es hegyek. Szóval ha valami akkor ez a vélemény nem fotelkomment.”
  • 13. queenmargareth1 2013. június 01. 16:40
    „nem, senkit nem neveztem meg.Azt rohadtul elfelejtitek, hogy a feleség nem így éli át, mint t itt leadjátok...mivel ő is hegymászó.
    Az itt leírtak alapján azt hiszem 6-os hsz, azt írtam!!!, az alapján Kiss Péter hős volt, mert visszafordult társáért, hogy életét mentse!!!De, azt is írtam:senki nem volt ott rajtuk kívül.
    Ezekre írom az értetlenkedést...tutira semmit sem tudtok, én sem, de még mindig megy a huza-vona.
    Tudjátok mennyi raliversenyző hal meg?Mert az az élete!Azt választotta?Tudta, hogy belehalhat szenvedélyébe?Tudta.És ez csak példa!”
  • 12. Szurkoló 2013. június 01. 15:16
    „@gueenmargareth1:
    Szia!

    Ha az értetlenkedők közé pl. engem sorolsz a 2. számú hozzászólásom miatt, akkor megjegyezném a két szót, ami eszembe jut: racionalitás és intelligencia.
    Lehet a hegymászás / pipacsgyűjtés / kalaplengetés / kútfúrás / alkoholizmus akármilyen "életvitel és szerelem", szerintem meg kellene hogy előzze mindezt a két kicsi gyermekemmel közös jövő elképzelése. A gyerekvállalás előtt ezt nem gondolta végig? Szerinted ez "korrekt" döntés volt az itt hagyott családjával szemben?
    Ne haragudj, de szerintem ez nem szerelem, nem életvitel egy édesapa részéről, hanem önzés, valamint a racionalitás és belátó intelligencia hiánya.
    Nagyon rossz ezt így leírni, mert sajnálom őket, főleg, mert tényleg nem látom értelmét az egésznek.
    Nekem nem hős, aki megmászik egy hegyet. Nekem az extrémsportoló (sportoló?), vagy adrenalinfüggő, nem is tudom.
    Hős volt viszont az a tanárnő, aki saját maga feláldozásával megmentette a fél osztályát a legutóbbi amerikai iskolai lövöldözéskor.
    Száz szónak is egy a vége, nem szeretnék értetlennek tűnni, csupán szülőként, racionális(nak gondolván magamat) emberként fel nem foghatom, hogy ha valaki vállal két gyereket, akkor miért kockáztatja az életét. (Különösen, ha a gyerekek még ennyire kicsik...)
    Nemcsak a haláluk a tragédia, hanem az is, hogy itt maradt félárván egy 3 és egy 1 éves gyerek, és özvegyen ez a fiatal nő.
    Mindenkinek lehet más véleménye. A tiéd más, mint az enyém. Én a racionális érveket felsorakoztatva nem tudom megérteni Zsoltot. Én elsősorban a családját sajnálom a hiányért, amit okozott nekik.
    Isten nyugosztalja őket.”
  • 11. rambla 2013. június 01. 13:21
    „8000 méter magasból nem lehet lehozni a holtesteket! Nem csak most, máskor sem!
    R.I.P.
    :-(”
  • 10. jozkó 2013. június 01. 11:20
    „Én "fotelból" írok.
    Hegyre / 2000-3000 méter magasságba/ leginkább síliftek vittek fel, nincs "extrém" tapasztalatom.
    Véleményem viszont van /de eszemben sincs senkit kioktatni/:
    Több /nemzetközi/ tudósítást is meghallgatva az a benyomásom, hogy ez egy értelmetlen kettős halál volt, nagy adag szakmai felelősséggel a háttérben, aminek egy /nagy/ részét a túlélők viselik.
    Életem korábbi, "veszélyesebb" időszakában gyakran kellett rendkívüli /veszélyes/ feladatokat megoldani, személyesen is részt venni az akcióban - és felelősséget viselni az állományért.
    A vakmerőség, a felelőtlen hősködés a veszély teljesen értelmetlen vállalása.
    A sajnálatos esemény/sorozat/ban látok példát erre is - és mulasztással elkövetett felelőtlenségre is.
    Fiatalon belém vésték: a parancsnok felel azért amit tesz - és amit tenni elmulaszt.
    Az élet ezt sokszor igazolta.
    Úgy vélem, június negyedike után lesznek kínos kérdések és nehezen megfogalmazható válaszok ebben a rosszul kezelt ügyben.”
  • 9. queenmargareth1 2013. június 01. 11:10
    „Én is elolvastam, nos ez alapján Kiss Péter tényleg egy hős, de akkor sem volt ott rajtuk kívül senki!!!
    És igen ez a marhaság, hogy aki nem járt 8000 m fölött az nem mehetne 8000 m fölé...nonszensz.
    Most ment, tudta mi várhat rá:meghalt. Gyászoljuk őket.
    A hegymászás életvitel, szerelem, nem kell ezt tovább ragozni azzal, hogy folytatódik itt az értetlenkedés.”
  • 8. Óperenciás 2013. június 01. 10:29
    „Nem kértem, hogy kioktass a "fotelből".”
  • 7. Smerdis 2013. június 01. 09:49
    „6. Óperenciás 2013.06.01. 09:15

    linkelni kellett volna...

    Egyesek szerint nyolcezresre csak az mehet, aki már járt nyolcezren :) Megint a sok hozzáértő fotelhegymászó...”
  • 6. Óperenciás 2013. június 01. 09:15
    „Adalékok egy tragédia kapcsán.
    1./ Interjú
    Telefonos interjú Kollár Lajossal, a "Magyarok a világ nyolcezresein" expedíciós sorozat vezetőjével.

    Arra gondoltam, Zsoltnak itt vége

    Erőss Zsolt nem vitt magával elég vizet a Kancsendzöngára, Kiss Péter pedig a bajtársiasság és a segítőkészség áldozata lett, amikor visszafordult a végletekig kimerült hegymászóért, mondta a 4bakancs.com-nak adott telefoninterjúban Kollár Lajos, az expedíció vezetője.

    A Kancsendzönga nagyon nehéznek számít a magassága miatt és van néhány technikai probléma, amit meg kell oldani a hegyen, mondta telefonon a 4bakancs.com-nak Kollár Lajos, az expedíció vezetője. Az interjút a 444.hu fedezte fel először. Kollár rádión tartotta a kapcsolatot a Himaláján a két magyar hegymászóval, ő beszélt velük utoljára. Szerinte a hegy megmászására képesek a magyar mászók - igaz, csak néhányan vannak ilyenek. Kollárék a tiszta hegymászás hívei: oxigénpalack és segítő serpák nélkül másznak, mert "a hegyet tiszteletben kell tartani". "A nyolcezer méteres hegy azért akkora, mert a Jóisten így teremtette, azt kell megmászni, nincs értelme helikopterrel és oxigénpalackkal könnyíteni a dolgot" - mondta Kollár a sokszor csak nagyon rosszul hallható hangfelvételen.

    Nem akarták szétégetni magukat a napon

    Kollár Lajos Erőss Zsolt képességeit jól ismerte, hiszen több mint tíz éve csinálnak közös expedíciókat. Kiss Péter ugyan eddig nem mászott meg 5000 méternél magasabb csúcsokat, de Kollár szerint felkészültsége alapján egyértelműen helye volt a csapatban, és ha túlélte volna, újra beválogatná az expedícióba. Kollár utalt a tragédia után napvilágot látott számonkérő kommentekre, de szerinte Magyarországon nincs olyan szakember, aki érdemben hozzá tudna szólni a hegyen történtekhez: "vannak, akik konyítanak hozzá, de nem tudják, milyen egy ilyen hegy, ehhez ugyanis ott kell lenni, csak akkor tudja az ember hogyan működik egy ilyen hegy".

    A két mászó nagyon jó állapotban, megfelelően akklimatizálódva indult el a csúcs felé, de fent 32 fok volt, ami nagyon sok erőt kivett belőlük. Kollár azt javasolta nekik, hogy a csúcstámadás előtt érjék el a 7500 méteren lévő, felső 4-es tábort, de a rádión keresztül kialakult vitában végül hagyta magát meggyőzni. A két mászó nem akarta teljesen kimeríteni és szétégetni magát a napon, ezért végül 7250 méteren álltak meg pihenni. A koreaiak 100 méterrel feljebb csináltak tábort, épp amiatt, hogy a csúcsig már kevesebbet kelljen mászniuk.

    Elszállt a serpák bátorsága

    Amikor újra elindultak, Kollár megnyugodott, mert a magyarok be is érték az oxigénpalackkal mászó spanyolokat. Ott derült ki, hogy bár korábban mások a serpákkal megállapodtak abban, hogy 8200 méter felett fix köteleket feszítenek ki, ez végül nem történt meg. A többi mászó, így a magyarok is azt szerették volna, hogy az utolsó jeges, csúszós szakasz legyen kikötelezve. Ez felfelé menet se haszontalan, sokkal fontosabb azonban a biztonságos visszatéréshez.

    Kollár kitért a spanyol Carlos Soria állításaira is, aki korábban azt mondta, a magyarok nem akartak fizeti a kötelezésért. Kollár szerint viszont korábban abban állapodtak meg, hogy ők is fizetnek 400 dollárt (a spanyolok eredetileg 600 dollárt akartak kéri tőlük hozzájárulásként). A hegyen derült ki azonban, hogy a serpák nem rakták ki a köteleket. Soria szerint azért, mert nem volt elég kötelük. Kollár Lajos szerint viszont nem a kötél fogyott el, hanem a serpák kedve és önbizalma a csúcs közelében, mert "hiába hívják magukat mászóserpáknak, hétezer méteren elfogy a bátorságuk".

    Kollár szerint ezután Soriáék "megrántották a vállukat, és a teljes udvartartással és operettlegénységgel levonultak a hegyről, aztán minket cseszegetnek, mert mi néhány szívességre megkértük volna őket, hogy Zsoltot és Petit segítség a táborban egy sátorral, amikor leérnek, ahelyett, hogy a serpákat cseszegették volna, hogy nem csinálták meg, amit kell".

    "Lalikám, annyira legyengültem"

    A magyarok azonban úgy döntöttek, nem fognak visszafordulni, "mert jól érzik magukat és azért jöttek, hogy megmásszák a csúcsot". Olaszokkal, osztrákokkal és a serpáikkal együtt indultak el a csúcs felé, később pedig még kínai mászók is mentek utánuk. A mászás a vártnál hosszabb ideig tartott, de de a két magyar jó kondícióban volt. Kiss Péter 18-20 perccel Erőss Zsolt előtt ért fel a csonkolt lábával mászó Erőss Zsolt előtt. A csúcsról Erőss bejelentkezett rádióján és Kollár ekkor Kissel is tudott beszélni. Ekkor már este háromnegyed hat körül járt az idő. Mindketten azt mondták, hogy kemény lesz lejönni, de megcsinálják. Kiss Péter csak annyit mondott, hogy fázik a keze, Erőss Zsolt pedig arra a kérdésre, hogy milyen állapotban van, azt válaszolta a rádión, hogy "Lalikám, össze tudom szedni magam".

    Este 8 óra lehetett, amikor újra beszéltek. Kollárt nagyon meglepte, hogy Erőss azt mondta a rádión: "Lalikám, annyira legyengültem, hogy nem tudok tovább menni". Erőss itt már olyan állapotban volt, hogy ha egyet mozdult, annyira fölment a pulzusa, hogy azt hitte, menten vége van. Kollár és Erőss ekkor hosszan beszélgettek. Kollár ekkor azt mondta, "Zsolt, tudod, hogy ez mit jelent". Erőssnek itt még tiszta volt a tudata, és ő is fel tudta mérni, hogy éjszaka, amikor -30 fok lesz a hegyen, nem maradhat ott. Amikor 20 perc múlva beszéltek, Erőss azt mondta a rádión, hogy látja kb 100-150 méterrel lejjebb Kisst és a többi mászó lámpáját, de hiába jelez nekik, nem veszik észre.

    Kollár az interjúban azt mondta: arra gondolt, hogy "sajnos Zsoltnak itt vége". "Ha ő ilyen állapotba kerül ilyen magasságban, ezzel lehet még ideig óráig cicázni, csúszkálni a veszélyes helyen. Ott, ahol le kell menni, ott egy koordinálatlan mozgású, legyengült mászónak a percei meg vannak számlálva. Kicsúszik, vagy ha nem mozdul, ott fagy meg".

    Kiss Péter visszafordult

    Kollár azt kérte, hogy pihenjen, azonnal bújjon bele a zsákjába. A hegyen ekkor már -30 fok lehetett. Az újabb bejelentkezéskor azonban Erőss azt mondta, most ejtette le a zsákját. Két óra múlva Erőss azt mondta, kicsit kipihente magát és elindul lefelé. Kollár örült, hogy ezzel legalább a fagyásveszélyt elkerüli. Hajnali 4-fél 5 körül Erőss Zsolt már elég összefüggéstelenül beszélt.

    Később váratlan fordulatként Erőss rádióján Kiss Péter jelentkezett be. Mint kiderült, Kiss visszafordult Erőssért. A rádión nagyon nyugodt hangon azt mondta Kollárnak: Erőss kicsit rossz állapotban van, de ő megmasszírozza, lassan felkel a nap, melegebb lesz és jönnek lefele.

    Kollár szerint éjszaka vagy hajnalban egyszerűen lehetetlennek tűnt, hogy bárkit riadóztassanak a a bajba jutott magyarok megmentésére, mert "nincs serpa, aki egy mozdulatot is tenne éjszaka a hegyen". Kollár szerint ez a serpáknak sem volt érdekük, ők ugyanis nem fizettek nekik. Másnap mondta is neki valaki, hogy "ha nem kellett serpa, akkor gyertek le egyedül".

    Kollár annyit próbált megszervezni, hogy ha a magyarok leérnek a táborba, az olaszok vagy a spanyolok orvosa segítsen Erőssön. A masszírozás után Kiss és Erőss 8100 méterig értek le. Ekkor hajnali fél 6 lehetett, de egy lavina elvitte a 2-es tábort és egy serpa és egy koreai mászó kicsúszott és meghalt. Kollár a lenti táborból a távcsövön ekkor már csak Erősst és Kisst látta lefelé jönni, de egy ködfolt hamarosan eltakarta őket. Amikor a ködfátyol eltűnt, a távcsövön már csak Erőss Zsoltot lehetett látni. Erőss Zsolt ekkor a kimerültségtől már összefüggéstelenül beszélt a rádión, Kollár tudta, hogy nagy bajban van.

    Ilyen a hegy

    Ekkor már délelőtt volt, a rámpát sütötte a nap. Kollár rádión azt mondta Erőss Zsoltnak, hogy nyugodtan aludjon, hiszen már jó idő van. Közben igyekezett minden szálat megmozgatni, hogy valamilyen segítséget szerezzen. Délután fé kettőkor Erőss bejelentkezett a rádión. Abban állapodtak meg, hogy nyugodtan pihejen még, hiszen az út lefele kb 2 óra. Ekkor hallotta utoljára Erőss Zsoltot a rádión. A hegyre újra köd ereszkedett és lassan leszállt az este. Kollár tudta, hogy Erőss Zsoltot is elveszítették.

    Ekkor még szövetkeztek a koreaiakkal, akik két serpával egy mentőcsapatot küldtek föl, hogy korában meghalt koreai társukat megtalálják. A csapat fotókat készített, Kollárnak később ezek alapján kellett azonosítani Kiss Pétert.

    Utólag elemezve a helyzetet Kollár szerint Erőss Zsolt esetében fél vagy egy liter vízen múlott a dolog. Erőss nagyon kevés folyadékot vitt magával, hogy kevesebb terhet kelljen cipelnie. A kimerült Erőss Zsolt a rádión többször mondta Kollárnak, hogy nem lát. Ezt a dehidratáció és a rendkívüli hideg okozhatta, ilyenkor ugyanis lefagy az ember szaruhártyája. Kollár szerint Kiss Péter valahol Erőss mögött kicsúszhatott és lezuhant, Erőss Zsolt pedig egyedül maradt és valahol végelgyengülésében lekuporodhatott.

    Kollár szerint Kiss Péter fantasztikus emberi teljesítményről tett tanúbizonyságot. Nem szokás ugyanis, hogy egy mászó egy ilyen csúcsról lefelé tartva még vissza is forduljon: "Peti a bajtársiasság és a segítőkészség áldozata lett". Kollár szerint mindketten nagyszerűen teljesítettek, de ilyen a hegy. Egy pillanat alatt megfordul egy szituáció és egy banánhéjon is el lehet csúszni.
    Kollár Lajos június 4-én érkezik haza Nepálból.

    2./ Egy komment:
    7uplight
    2013-05-27 17:28:39 #89
    1. Egyelőre csak semmitmondó "hivatalos" összegzéseket kaptunk, pedig a hivatalos közleményekből és a spanyolok beszámolóiból sok minden lehet rekonstruálni.
    2. Erőss körül nagyon sűrűn cserélődtek a tagok részben azért, mert balesetet szenvedtek, részben azért, mert sokan nem tudtak vele 1-1 expedíció után együtt menni emberi és szakmai okok miatt (lásd Mécs ügy, egyébként Mécs nyilatkozott egy műsorban ma a Kossuth rádióban, ahol gyakorlatilag semmi konkrét dolgot nem mondott, ilyen semmitmondó nyilatkozatot ebben az ügyben ritkán hallani).
    3. Elgondolkodtató, hogy miért Kiss Pétert vitték magukkal, aki ugyan nagy teherbírású, tapasztalt mászó volt, de nem járt 8000 méter felett. Pétert fokozatosan kellett volna évek alatt bevezetni a 8000 méteres hegyek világába. Úgy tűnik szükség volt egy fiatal "segítőre", aki feltétlen odaadással van/volt a "mester" iránt.
    4. Egy klasszikus Kancsendzönga csúcstámadás 7600 (esetleg 7700) méterről indul (4-es tábor). Mondjuk, este 10-kor elindulnak és reggel 11-re (12-13 óra mászás után) a csúcson vannak (sötétben lehet felfele menni elég jól, de lefele nem biztonságos és ekkor már fáradt a mászó még akkor is, ha jól tartalékolta erejét). Így van idő világosban vagy nagyrészt világosban visszatérni a 4-es táborba. Erőssék jó 350 méterrel lejjebbről indultak, mint a 7600-as tábor (ez rengeteg időveszteség) és 24 óra alatt értek fel a csúcsa, ennyi ideig kellett volna tartani az útnak oda-vissza!
    5. A többi csúcsmászó beszámolója alapján kirajzolódik, hogy Péter elég jól haladt és hamarabb fenn volt (délután 4-kor?) és bevárta Zsoltot, mert Zsolt lassan haladt. Ebben a magasságban minden óra óriási időveszteség és kockázat. Lefele ugyanez történt, 18:00 óra után indultak le és lassan haladt Zsolt. Úgy tűnik, ha Péter saját tempójában megy, akkor leér úgy, mint a spanyol, aki fenn volt (tehát volt mászó, aki ugyancsak túlvállalta magát, de még így is életben leért). De Péter bevárta Zsoltot, majd a hegyen éjszakáztak 8000 felett. Az is elképzelhető, hogy Péter még vissza is mászott valamennyit, hogy Zsoltot segítse.
    6. Kérdések maradtak bőven. Ha nem érték el a csúcstámadás előtt a 4-es alaptábort (350 méter mínuszuk volt!), akkor miért nem látták be, hogy innen nem érdemes csúcsot támadni (itt az alaptábor segíthetett volna a jó döntésben, segített? Nem tudjuk most még). Péter nyilván nem ment volna fel egyedül (se mászótárs, se serpa, se tapasztalat ebben a magasságban). Vissza kellett volna fordulni. De még visszafordulhattak volna később is, amikor látják, hogy lassan haladnak, vagy nincs bent fix kötél fent (nem volt, mint tudjuk) stb. De 24 óra oda (csak fel) az tuti túl sok. Egyébként, ha igazak a hírek, akkor a spanyol Carlos Soria 10:30-kor fordult vissza 8300-rol. Ha Zsolték ott voltak akkor és még eltöltöttek 1 órát, akkor is a 2-3 órás út nekik 6 és fél órába telt, az utolsó 200-300 méteren, ez is extrém hosszú idő.
    7. Ha Péter a spanyollal azonnal visszafordult volna a csúcsról a 4-es táborba leért volna, ha megy lefele megállás nélkül (itt jegyezzük meg ez is húzós lett volna, mert a spanyol fentebbről indult aznap és serpája is volt). Az ő veszte az lett, hogy a lassú Zsoltot várta, ott éjszakázott a közelben, és megint csak várta vagy akar visszamászott érte a lábát ,,masszírozni". Ezzel Péter sorsa is megpecsételődött. Szóval a hibák ellenére Péternek lett volna esélye (még csúcs sikerrel együtt is), de minden esélyt eljátszott... És Zsoltnak is lett volna esélye egy ideig, ha hamarabb vagy később lemond a csúcsról.
    8. Felnőtt extrém hegymászók voltak saját felelősségükre mentek, sajnálatos, hogy meghaltak, de jó lenne feltárni az igazságot és tanulni belőle. Úgy tűnik, hogy itt elsősorban a húr túlfeszítése volt a baj és baleset nem volt, vagy ha volt is az ennek a minden határt átlépünk mentalitásnak lett a következménye. A hibák és felelősségek elhallgatása és a mítoszépítés ez ellen dolgozik, így a következő expedíciók számára nem biztos, hogy hasznos tanulság lesz levonható (persze a meglevő morzsákból is sok tanulság levonható). Pedig még vannak Zsolton kívül tehetséges és jó mászók, akik ezután is folytatják, számukra ez fontos lehet....
    9. A fotelból kommentelőket sem kell lebecsülni (szerintem a hozzászólók többsége logikus és értelmes kérdéseket fogalmaz meg), lehet, hogy az expedíciót az zavarja, hogy elég sokan rátapintanak lényeges kérdésekre (józan ész, azért a fotelben is van) és nem állnak meg a ,,felfedezők voltak az emberiség fejlődését szolgáló hősök" szinten. A hegymászó általában nem hős, nem felfedező, hanem extrém sportember, aki saját egyéni dicsőségére mászik, és mellesleg dicsőséget hoz hazájának is. Kommentelni lehet, gondolatébresztő, persze vannak, végletekben gondolkozok, de ez is belefér. és úgy néz ki, hogy nem is lesz érdeke az expedíció megmaradt tagjainak az igazság közlése így könnyebb lesz a szakmai és emberi hibák eltussolása és mehet tovább a mítoszépítés a média segítségével.”
  • 5. jozko 2013. május 31. 23:41
    „Talán jobb is, hogy nem tudták lehozni a holttesteket.
    Mint ahogyan az elsüllyedt hajókkal elmerült tengerészeknek a sírja a tenger, a "feneketlen mélység", a vérbeli hegymászóknak is talán a legmegfelelőbb végső nyugvóhely az örök hó birodalma.
    Nyugodjanak békében!”
  • 4. Smerdis 2013. május 31. 22:57
    „2. Szurkoló 2013.05.31. 20:26

    "Sej-haj, nem bánom én, ha a síromon nem lesz kereszt,
    Aki nem látta még a csend világát, úgysem érti ezt"

    erdélyi barlangászhimnusz

    http://www.youtube.com/watch?v=5J1GLhe_x5I”
  • 3. Ebgondolat 2013. május 31. 20:30
    „Na most akkor mindent betemetett a hó, vagy olvad a hó?”
  • 2. Szurkoló 2013. május 31. 20:26
    „Olyan szomorú ezeknek az embereknek a számomra teljesen értelmetlen halála. Péteré azért, mert még nagyon fiatal volt, Zsolté pedig azért, mert itt hagyta ezt a két icipici gyerekét félárván.
    Értem én, hogy ez volt a kenyérkeresete (?), de nem és nem vagyok képes megérteni. Minimum egy tucat embert és egy fél lábat vesztett el az évek során a hegymászás miatt. Azért vagyunk emberek, hogy képesek legyünk racionális döntéseket hozni az emocionálisak helyett. Emocionális = szeretek hegyet mászni, hegyet mászok! Racionális: szeretek hegyet mászni, de látván az előzményeket és tudván, hogy van egy 3 és egy 1 éves gyerekem, NEM kockáztatok tovább.
    Tényleg nem értem őket. Nagyon kár értük.
    Nyugodjanak békében.”
  • 1. queenmargareth1 2013. május 31. 17:01
    „:(R.I.P.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Nem kötöttek cascót az új rendőrautókra

A szolgálati gépjárművek javítási költségeit a rendőrség fizeti - közölte az ORFK. Tovább olvasom