Délmagyar logó

2017. 05. 25. csütörtök - Orbán 13°C | 21°C Még több cikk.

Kiszűrnék a komolytalan népszavazási kezdeményezéseket

Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazítaná a népszavazásról szóló sarkalatos törvényt, valamint kiszűrné a komolytalan és az azonos tartalmú, párhuzamosan futó kezdeményezéseket a kormány - hangsúlyozta a javaslat parlamenti általános vitájában elmondott expozéjában Szabó Erika.
A területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár közölte: a komolytalan, a referendum jogintézményének tekintélyét aláásó próbálkozásokat úgy szűrnék ki, hogy a jövőben a kérdés hitelesítésére irányuló kezdeményezést húsz választópolgárnak kell támogatnia.

A törvényjavaslat emellett igazodik a 2012. január 1-jén életbe lépő új alaptörvényhez, amely egyebek mellett a véleménynyilvánító népszavazás megszüntetéséről is rendelkezik. Az új szabályok szerint a referendum érvényességéhez az összes - körülbelül nyolcmillió - választó több mint felének a részvétele szükséges, az eredményesség kritériuma pedig az, hogy a leadott voksok több mint fele megegyezzen.

A szabályozás alapján 200 ezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés köteles elrendelni a referendumot, míg az államfő, a kormány vagy 100 ezer választó kezdeményezésére elrendelheti. Nincs változás abban, hogy ha a népszavazás jogszabály-alkotási kötelezettséget teremt, a Ház által hozott törvény a kihirdetésétől számított három évig kötelező a parlamentre.

Szabó Erika szólt arról, hogy a kormány indítványa a helyi népszavazási kezdeményezések szabályait az országos referendumra vonatkozó előírásokhoz igazítja. Így a jegyző helyett a helyi választási bizottság feladata lenne a kérdés előzetes hitelesítése, az összegyűjtött aláírásokat pedig a polgármester helyett a helyi választási bizottsághoz kellene benyújtani.

Az államtitkár fontos törekvésként említette, hogy ne futhassanak egymással párhuzamosan azonos tartalmú népszavazási kezdeményezések. Ennek érdekében a javaslat az ugyanabban a tárgyban elsőként benyújtott kérdésnek ad elsőbbséget.

Változás, hogy az Országos Választási Bizottságnak a népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni jogorvoslatot ezután az Alkotmánybíróság (Ab) helyett a Kúria - mai nevén Legfelsőbb Bíróság - bírálná el, ugyanakkor az Országgyűlésnek a népszavazás elrendelésével összefüggő határozatát továbbra is az Alkotmánybíróságon lehet megtámadni. A törvényjavaslat kimondaná, hogy a Kúria három hónapon belül kell, hogy a kifogásokról döntést hozzon.

A népszavazás intézményének fontosságával magyarázta Szabó Erika azt, hogy ezután matematikai becslés helyett az aláírások tételes ellenőrzésével vizsgálnák azok valódiságát, mondván: minden esetben kétséget kizáróan meg kell állapítani, hogy a szignók száma eléri-e a szükségest.

A kormány képviselője elmondta, hogy a javaslat az európai polgári kezdeményezésről szóló uniós rendelet végrehajtását is szolgálja. Így a jövő év április 1-jétől Magyarországon is lehetőség lesz - a minimum hét tagállamban összesen egymillió uniós állampolgár aláírását igénylő - európai polgári kezdeményezésekhez csatlakozni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A KENÓ szerdai nyerőszámai

A Szerencsejáték Zrt. tájékoztatása szerint az november 2-i KENÓ-játékban a következő számokat… Tovább olvasom