Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Kleopátra és a pingvinlány

A Ping-Szving című zenés darab soproni bemutatójának kezdete előtt húsz perccel kopogtatok az öltözője ajtaján. A fodrász nyit ajtót. Eszenyi Enikő haján csavarókkal sminkel a tükör előtt. Nem csodálkoznék, ha útilaput kötnének a talpamra...
Eszenyi Enikő
Ezzel szemben a filigrán színésznő mosolyogva hellyel kínál és kérdően tekint a fodrászfiúra, aki végül engedélyez nekünk tíz percet. A Combok csókja című tangóest végzet asszonya új zenés-táncos műsorában egy érzékeny pingvinlány bőrébe bújik.

A Ping-Szving merész váltásnak tűnik, de csak elsőre, hiszen az alapok maradtak. Egy sodró lendületű darabban kiváló táncosokkal együtt lép színpadra a mindig maximumra törekvő színésznő. Miért pont a pingvin? Csak úgy. Már egy ideje érlelődött Eszenyi Enikőben a gondolat, hogy jó lenne valami lyen állatokról szóló darabbal kirukkolni, de a központi figura csak nem akart megszületni a fejében.
Aztán egyik reggel arra ébredt: „Legyen a pingvin!" A kedves, jég hátán is megélő, mulatságos, hűséges frakkos állat. Az alaposságáról híres színésznő pedig úgy döntött: ha törik, ha szakad, megismerkedik közelebbről is ezekkel a totyogó madarakkal. Ellátogatott a fővárosi állatkertbe, ahol hosszas rábeszélés után végül engedélyt kapott arra, hogy besétáljon a pingvinek közé, akik bizony nem ugrottak, azaz repül tek a nyakába.

– Odamentem, megpróbáltam őket etetni, beszélni hozzájuk, de hiába, nagyon félénkek, nem akartak kommunikálni velem. Nagyon elkeseredtem. Rám se hederítettek, még egy fotót se tudtunk velük közösen készíteni. Amikor eljött az etetési idejük, el kellett hagynom a szabadteret, ahol tartózkodtak, és bementem átöltözni arra a fedett helyre, ahova éjszakára terelik őket. És akkor az egyik pingvin egyszer csak betotyogott.

A kezemben tartottam egy csillámpúderdobozt, ami nagyon tetszett neki. Elkezdett velem kommunikálni, nagyon különös találkozás volt. Ebből született meg nekem Pingrid figurája. Utána egyébként odatotyogott a másik húsz is, körbe vettek, ekkor még meg is ijedtem, de egyáltalán nem bántottak, csak érdeklődve nézték, mit csinálok.

Eszenyi Enikőnek egyébként nem szokása megijedni. Nemrégiben ismét nagy fába vágta a fejszéjét, amikor régi nagy álmát megvalósította, azaz Shakespeare „Antonius és Kleopátra" című művét egyszerre rendezi is, illetve a főszereplőt is alakítja. Kissé tudathasadásos állapotot szülhet a próba folyamán ez a kettőség:

– Ritka eset a színházban ez a kettőség. Nekem azért nem okozott gondot, mert az előző két műsoromat is belülről folyamatosan rendeztem. Színház ban először dolgoztam így. Az a helyzet, hogy a férfiak a női rendezőt eleve nehezebben fogadják el. Kemény munka áll a mögött, hogy elfogadtak rendezőként és Kleopátraként is, de meglett az eredménye. Boldog vagyok, hogy milyen jó előadást csináltunk. Nem nehéz észrevenni a párhuzamot a céltudatos, munkamániás, energikus, ugyanakkor nőies színésznő és az egyiptomi uralkodónő között.
De talán mindez belemagyarázás. Hiszen ez az erős akaratú, öntörvényű művész, amikor két órán keresztül érzékeny pingvinlányként csavarta ujja köré a közönséget, akkor a néző arra gondolhatott: „Lám-lám, milyen testre szabott ez a pingvinszerep." No de hogy lehetne párhuzamot vonni Kleopátra és egy pingvinlány között?

Köves Andrea

Kapcsolódó cikk >>
Ping- Szving

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új cikk az Édes Otthonban

Édes Otthon rovatunkban ezúttal a modern lakberendezés és formatervezés stílusaiba avatnak be a… Tovább olvasom