Délmagyar logó

2017. 04. 29. szombat - Péter 8°C | 22°C Még több cikk.

Könyveink hat évtizedes kálváriája

Megérkeztek Budapestre a Szovjetunióba 1945-ben elvitt sárospataki könyvritkaságok, amelyek restaurálásuk, s ideiglenes kiállításuk után visszakerülnek eredeti helyükre, a református egyház sárospataki nagykönyvtárának polcaira. Egyébként onnan a második világháborúban mintegy 170 kötet tűnt el, ezek közül egyelőre 134 tételt kaptunk meg.
A most visszakapott, 1608-ban magyar nyelven kiadott bibliát mutatja a szegedi Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója, mellette Csomós József, a Tisza Menti Református Egyházkerület
A sárospataki könyvtár 1531-ben jött létre, amikor magát a református alma matert is megalapította Perényi Péter, s a 17. században már Magyarország leghíresebb könyvgyűjteményével rendelkezett. A két világháború között nagykönyvtárként működött, hiszen több mint százezer kötetet őrzött, ma pedig csaknem 500 ezres állománnyal bír. Az egyházi tulajdonban lévő gyűjteményben felbecsülhetetlen értékű darabok találhatók: kódextöredékek, ősnyomtatványok (a XV. században, a könyvnyomtatás kezdetekor nyomtatott könyvek) és unikális kiadványok a teológia, filozófia és más társadalomtudományok köréből.

A II. világháború előtt a gyűjtemény legértékesebb részét – mintegy 170 (más források szerint 172) darabot – biztonsági okokból Budapesten, a Nemzeti Bank széfjében helyezték el. 1945-ben a szovjet csapatok a kiadványokat magukkal vitték (hivatalos moszkvai álláspont szerint a németeknél 1944-ben Berlin közelében találtak rá), s azok a Nyizsnyij Novgorod-i (korábban Gorkij) Művészeti Múzeumba, majd a városi könyvtárba kerültek. Erre csak harminc év múlva, feldolgozásukkor derült fény (minden könyvben benne van a pataki könyvtár pecsétje, s
Ritkaságok tára

A hazatért pataki kötetek között találjuk például I. Rákóczi György feleségének, Lorántffy Zsuzsannának 1608-ban Hannoverben nyomtatott bibliáját, Bernhard von Breydenbach magyar vonatkozásokat is tartalmazó szentföldi útikönyvét, az 1619-es esztendőre kiadott debreceni kalendáriumot vagy a sárospataki főiskola legrégibb anyakönyvét – tudtuk meg Varga Andrástól, a szegedi Egyetemi Könyvtár régi gyűjteményének vezetőjétől. Az esemény kapcsán Szőkefalvi-Nagy Erzsébetnek, a Somogyi-könyvtár igazgatójának az jutott eszébe, milyen hatalmas örömünnep lenne Szegeden, ha előkerülnének a ferences könyvtár kötetei... 
azok máig szerepelnek a nagykönyvtári katalógusban is).

Magyarországon a rendszerváltás előtt „nem volt szokás beszélni" a Vörös Hadsereg „rekvirálási ténykedéséről", így csak az 1990-es évektől merült fel az elvitt magyar műkincsek visszaszolgáltatásának kérdése. A két ország között tárgyalássorozat indult az 1907-es, illetve 1954-es hágai egyezmény restitúciós elvei alapján.

1992-ben Borisz Jelcin orosz elnök és Antall József kormányfő Budapesten megállapodást írt alá, 1993-ban megalakult a magyar–orosz restitúciós bizottság, s a magyar fél még abban az évben hivatalosan is tudomást szerzett a sárospataki értékek hollétéről.

Az orosz restitúciós törvény (nemzetközi jogba ütköző kitételei miatt) évekig járta a törvényhozás útvesztőit, míg végül 2000-ben Vlagyimir Putyin elnök aláírta a dokumentumot. (Az 1996-ban egyoldalúan orosz tulajdonnak nyilvánított, s az esetek többségében „jóvátételként" kezelt értékek visszaszolgáltatásához ezután külön törvényt kellett hoznia az orosz alsóháznak.)

2005 áprilisában az Országgyűlés határozott arról, hogy soron kívül visszaszolgáltat Oroszországnak minden olyan magyar területen előkerülő kulturális értéket, amely a II. világháború idején került hozzánk. Tavaly az orosz Állami Duma, végül idén januárban a Felsőház is elfogadta a könyvritkaságok visszaadásáról szóló törvényt, majd 2006. február 2-án
Áldozatok sorsa

Habent sua fata libelli – a könyveknek megvan a maguk sorsa. A Vörös Hadsereg háborús fosztogatásának töredéke került haza. Az elérhető legalaposabb katalógus Nürnbergben található az értékekről, amelyek Németország irányába indultak a vagonokban, hogy aztán a hadiszerencse fordultával orosz földre kerüljenek. Ma is Nyizsnij Novgorodban találhatók például a Magyary-Kossa-féle ritkaságok, illetve Kornfeld Móric gyűjteménye. Ez fölidézheti bennünk: a kommunizmus áldozatainak emléknapja van ma. Azért most, mert az Országgyűlés 2000. évi döntése arra is emlékeztet, hogy Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát 1947. február 25-én hurcolták el a Szovjetunióba. A szovjet kényszermunkatáborokba vitt több mint 700 ezer ember közül 350 ezer meghalt. Akik hazatértek, maradék életükben sem feledhetik meghurcoltatásuk emlékét. Az embereknek is megvan a maguk sorsa...

Ú. I.  
Putyin elnök is áldását adta rá. A február 19-én aláírt megállapodás szerint Magyarország – az orosz restitúciós törvény értelmében – 12 millió rubelt (több mint 400 ezer dollárt) fizet a Lenin-könyvtárnak a kötetek úgymond tárolásáért és gondozásáért. Továbbá közel egymillió dolláros magyar vállalati adomány segíti két múzeum helyreállítását a Voronyezsi területen, amelyet nagyrészt magyar csapatok szálltak meg a háború alatt.

2005 szeptemberéig összesen – hivatalosan – 135 sárospataki (más források szerint 136) kötetet azonosítottak az orosz könyvtárban, ebből 96 latin, 33 magyar és 6 német nyelvű, több mint hatvan százalék imádságoskönyv, a többi orvosi, jogi, történeti és útleíró mű – közöttük 22 ősnyomtatvány.

A ritkaságokat saválló kartondobozokban őrizték. Érdekességük, hogy egy részüket úgynevezett lúgos papírra nyomtatták, amelyek – megfelelő körülmények között – akár 1200 évig is megőrzik állagukat. 2001-ben Moszkvában nemzetközi tárlaton több mint száz darabot kiállítottak belőlük egymillió dolláros biztosítást kötve rájuk.

A magyar kultúrtörténeti szempontból igen értékes kincsek március 1-jétől ismét megtekinthetők előbb a Nemzeti Múzeumban, majd Pápa és Debrecen után várhatóan nyártól végleges helyükön, a kollégiumi nagykönyvtár vitrinjeiben.

MTI Sajtóadatbank


Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bokrétaünnep Doborjánban

A burgenlandi Doborjánban (Raiding) tegnap délelőtt tartották az új Liszt Ferenc Centrum… Tovább olvasom