Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Könyvfesztivál: Sofi Oksanen kapta a Budapest Nagydíjat

Családi történetek mellett erős igazságérzete vezette az olyan feldolgozatlan történelmi témák felé, mint Észtország szovjet megszállása - mondta az író.
Sofi Oksanen kapta a Budapest Nagydíjat

Sofi Oksanen finn írónő vehette át Tarlós István főpolgármestertől a Budapest Nagydíjat a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján csütörtökön.

"Az elismerés most olyan írónőnek szól, aki nem csak Finnország legismertebb kortárs alkotója, de szó szerinti értelemben nemzetközi hírű irodalmi jelenséggé vált" - méltatta Sofi Oksanent Tarlós István. Kiemelte: a díj bizonyítéka annak, hogy az igényes és irodalomértő budapesti közönség nagyra értékeli mindezt.

Felidézte az írónő számos szakmai díját, például hogy 2013-ban első finn írónőként megkapta svéd akadémia által alapított irodalmi díjat, 2012-ben pedig a Finn oroszlán érdemrendet érdemelte ki kimagasló irodalmi teljesítményéért.

"A legnagyobb kihívás az ember számára az, amit önmagában hordoz önmaga ellen" - fogalmazott a főpolgármester. "A súlyos társadalmi és lelki terheket okozó, politikai és szociális bűnöket elkövető kommunista diktatúra által saját múltja és önmaga ellenmondásaival küzdő ember sokszínű, gyakran fájdalmas és meghökkentő bemutatása teszi önt, írónő, a magyar olvasók kedvencévé" - mondta Sofi Oksanenhez szólva Tarlós István.

Megnyílt a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Fotó: MTI/Mohai Balázs (galéria)

A főpolgármester a könyvfesztiválról kiemelte: Budapest őrzi hagyományait és lépést tart az európai szellemi nívóval. A török díszvendégségről szólva megemlékezett arról, hogy a bár a török és a magyar nép viszonya nem volt mindig felhőtlen a történelem folyamán, Magyarország mégis számos értéket őriz a közös múltból.

"Ma Törökország Magyarország barátja" - fogalmazott Tarlós István, aki nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy Törökország elfogadta a könyvfesztivál meghívását és számos neves íróval képviselteti magát Budapesten.

"Tudomásul kell vennünk, a jó irodalom inkább kérdez, mint válaszol, inkább elbizonytalanít, mint megvigasztal" - fogalmazott a laudációt mondó Tóth Krisztina író, költő, aki beszédében az írónő könyveit méltatta. A Sztálin teheneit elemezve megjegyezte, hogy a felszínen egy nő étkezési zavarairól van szó, de tágabban a családról, az országról, a történelemről, "amit ez a fiatal nő megpróbál kiöklendezni lénye legmélyéről". Leszögezte: Sofi Oksanen jó író, nem kecsegteti olvasóit hamis illúziókkal.

Az őszinteséget emelte ki az írónő legsikeresebb kötete, a Tisztogatás kapcsán is Tóth Krisztina: "ha lehet, még kíméletlenebbül szembesít bennünket a múltunkkal, önmagunkkal".

Sofi Oksanen köszönetet mondott a fordítóinak, szerkesztőinek, az előző generációknak, valamint mindazoknak, akik a szólásszabadságot védik, mert mint fogalmazott: "csak a szabad szavak tudnak repülni".

Kocsis András Sándor, a könyvfesztivált szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke bejelentette: a fesztiválon posztumusz tiszteletbeli Budapest Nagydíjjal tüntetik ki a napokban elhunyt Gabriel García Márquezt.

Sofi Oksanen: mindig kiálltam az igazságért

Családi történetek mellett erős igazságérzete vezette az olyan feldolgozatlan történelmi témák felé, mint Észtország szovjet megszállása - mondta el Sofi Oksanen író, a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége a rendezvény csütörtöki díjátadója előtt megtartott pódiumbeszélgetésen.

A beszélgetést vezető Winkler Nóra felidézte: ez volt az első alkalom, hogy a magyar közönség találkozhatott a finn apától és észt anyától született szerzővel, akinek Mikor eltűntek a galambok címmel a fesztiválra jelent meg negyedik magyarra fordított kötete a Scolar Kiadónál.

Írói indulásáról szólva Sofi Oksanen elmondta: mindig tudta, hogy alkotni szeretne. "Már amikor megtanultam olvasni, nagyon nagy szeretet alakult ki bennem a könyvek iránt, maci helyett a kedvenc könyveimmel aludtam" - árulta el.

Könyvek iránti "szerelméhez" a családi hagyományok is hozzájárulhattak, hiszen Észtországban a könyvek nagyon fontosak. Az észtek függetlenség utáni erős vágya annak köszönhető, hogy ilyen fejlett a kulturális életük, az emberek rengeteg könyvet vásárolnak - jegyezte meg az író.

Mint emlékeztetett, a szovjet elnyomás azonban mély nyomokat hagyott, hiszen ezekben az évtizedekben nem volt szabad nyíltan beszélni. De ezt a kelet-európaiak pontosan tudják - tette hozzá. "Emlékszem, mikor húsz éves koromban először olvastam egy angol könyvben a deportálás szót. Nagyon furcsának tűnt kinyomtatva látni" - idézte fel.

Sofi Oksanen szerint a regény éppen abban tud segíteni az olvasónak, hogy más személy szemén keresztül lásson, még ha a történet egy nagyon specifikus helyen történik is. "A legtöbb olvasóm a világban például nem tudja, hol van Észtorság - bár szerencsére Magyarországon nem ez a helyzet -, de ha azonosulni tud egy karakterrel, őt is képes megszólítani a történet. Ha azt olvassa, hogy ezer ember meghalt, számára az csak egy szám, de ha egy ember történetét átéli, akár sírni is tud raja" - fogalmazott.

Elmondása szerint az elnyomottak iránt érzett, regényeiben is megfigyelhető empátiája erős igazságérzetéből fakad, amely gyermekkora óta jellemzi, ezért ha nem írna, valószínűleg jogásznak ment volna.

Nem nehéz összegyűjteni a történeteket, hiszen az emberek sokat mesélnek, meg kell azonban tanulni a sorok között olvasni - szólt munkamódszeréről Sofi Oksanen: "az erőszakról például nem szívesen beszélnek. A Tisztogatásban feldolgoztam egyik rokonom történetét, aki miután fiatal lányként visszahozták a kihallgatásról, soha nem ment férjhez. Gyerekként nem gondoltam végig, mi történhetett vele, de ez a fiatal nő olyasmin esett át, hogy soha többé nem szólalt meg".

A fiatal kora ellenére számos díjjal kitüntetett író elmondta: minden regényéhez alapos kutatómunkát végez, számos visszaemlékezést, történelmi könyvet, egykori folyóiratot elolvas. Regényei harci jeleneteinek megírása előtt például elment egy lőgyakorlatra, majd katonai szakértővel konzultált, hiszen a fotókról nem derült volna ki, hogy milyen fegyvert képes megtartani egy nő.

Sofi Oksanen elárulta, hogy finn nyelvű íróként először meglepte, hogy köteteit elkezdték más nyelvekre fordítani és olyan helyeken is kiadni, amelyek nagyon különböznek Észtországtól vagy Finnországtól. Egy nyugatival például nehéz megértetni a cenzúrát; aki egy stabil országba született, sosem gondolkodik el ezen - hívta fel a figyelmet.

További terveiről szólva a könyvfesztivál díszvendége elmondta: egy saját kiadó felfuttatását tervezi és már dolgozik új regényén is.

Elkezdődött a seregszemle

"A könyv trónja megingathatatlan" - mondta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csütörtöki megnyitóján a budapesti Millenárison.

A könyveken alapuló kultúra a nemzetek békéjének, közeledésének és békés együttélésének a legkiválóbb formája - fogalmazott a miniszter a 300 újdonságot felvonultató, vasárnapig tartó seregszemlén, amelynek az idén Törökország a díszvendége.

A politikus hangsúlyozta: minden könyvfesztivál lehetőség, hogy az országok a szebbik arcukat, műveltségüket mutassák.

"A könyv nem csak tárgy, hiszen nincs a környezetünkben, az emberi géniusz által alkotott tárgyak között még egy olyan, amely anyagot és szellemet ilyen tökéletességben egyesítene" - vélekedett a miniszter, hangsúlyozva, hogy a könyvek mindig is meghatározó szerepet játszottak a nemzetek életében, civilizációk felemelkedésében, bukásában.

Navracsics Tibor kiemelte: a könyvfesztiválok sikerei a világban bizonyítják, hogy ameddig "emberi civilizáció lesz, addig a könyv meghatározó eleme lesz ennek".

Megnyílt a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Fotó: MTI/Mohai Balázs (galéria)

Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke a megnyitón szólt arról, hogy a könyvfesztivál a szellemi tulajdon világnapjához is kötődik. "Magyarország hagyományosan kiemelt figyelmet és felelősséget tanúsít a hazai szellemi közbiztonság, az innovatív gazdaság és a kreatív kultúra oltalmazása iránt" - fogalmazott az elnök, aki méltatta a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének munkáját.

"Az olvasás a digitális környezetben megváltozni látszik" - hangsúlyozta, kiemelve, hogy az adatátvitel és a technika költsége is egymilliomod részére zsugorodott alig egy emberöltő alatt. Ennek hatására a lényegkeresés, a rendszerezés, a rangsorolás és a mintázatfelismerés komplex kihívásaival néz szembe az olvasó.

Emlékeztetett arra, hogy a könyvpiac zsugorodása a válság kitörése óta nominálisan 16 százalék, harmadával csökkent az iparág jövedelmezősége. Szerinte ez is indokolja, hogy miért a jogi-piaci problémák, a kalózkodás, az illegális letöltések, a könyvkiadás e-buktatói állnak a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület pénteki konferenciájának középpontjában.

Bejelentette: a Magyar Fordítóház Alapítvány kapja meg pénteken a fordítók áldozatos munkájának támogatásáért a hivatal egyik elismerését, a Millenniumi Díjat.

Abdurrahman Arici, a török kulturális és turisztikai miniszter helyettese az évszázados török-magyar kulturális kapcsolatokat idézte fel. Hangsúlyozta: az irodalom kaput nyit a népek között, ezért arra van szükség, hogy minél több művet fordítsanak le magyarról törökre és fordítva.

Szólt arról is, hogy a török könyvkiadás reneszánszát éli, amelyet a könyvfesztiválokon való szereplésük is tükröz: Frankfurt, London után Budapesten díszvendég Törökország, majd Peking következik.

A miniszterhelyettes a török fordítói programot ismertetve elmondta, hogy a 2005-ben indult támogatásnak köszönhetően eddig 1559 művet fordítottak le 56 idegen nyelvre, magyar fordítása eddig 27 műnek készült el.

Kiemelte: a török könyvpiac forgalma 300 százalékkal nőtt három év alatt, jelenleg évi 7,1 könyv jut minden egyes török lakosra, és ezzel Törökország legdinamikusabban fejlődő ágazatává a könyvkiadás vált.

Abdurrahman Arici emlékeztetett arra, hogy a török díszvendégség után Magyarország mutatkozhat be díszvendégként Isztambulban idén novemberben a nemzetközi könyvvásáron.

Bemutatták Zinner Tibor Rajk-perről szóló könyvét

Bemutatták Zinner Tibor történész Rajk-perről szóló könyvét csütörtökön a Kúrián. Boross Péter volt miniszterelnök és Mezey Barna jogtörténész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora méltatásában kiemelte, milyen hűen adja vissza a kötet a félelem rendszerének működését és az emberi jellem süllyedését, írója pedig ezzel hozzájárul a történelmi igazságtételhez.

Rajk László kommunista belügy-, majd külügyminisztert - aki korábban maga is közreműködött koncepciós perekben és létrehozta az ÁVO-t - Rákosi Mátyás pártvezető utasítására és személyes közreműködésével koholt vádak alapján elítélték és 1949. október 15-én kivégezték. Rajk részleges rehabilitálás után 1956. október 6-án lezajlott újratemetése a Rákosi-rendszer elleni százezres tömegdemonstrációvá vált és az október 23-án kirobbant forradalom egyik előzményének tekinthető.

Boross Péter a csütörtöki könyvbemutatón hangsúlyozta: Zinner Tibor hatalmas munkája ítélet egy abszurd korról és bemutatja, milyen mélyre tud süllyedni az ember. A könyv tanulsága, hogy ne legyünk nyugodtak a 20-21. század emberével kapcsolatban - jegyezte meg a volt miniszterelnök.
Felvetette, micsoda függésrendszer kényszeríthette az embereket arra, hogy mindebben részt vegyenek. Emlékeztetett arra, hogy a pártvezetésben "Rajk és bandájának" ügyével többek között annak a Kádár Jánosnak kellett foglalkoznia, akit nem sokkal később Rajkhoz hasonlóan juttattak börtönbe.

Megnyílt a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál. Fotó: MTI/Mohai Balázs (galéria)

Boross Péter azt mondta, ép lélekkel nem lehet ezeket a kanyarokat átvészelni, rossz gyökérzetből pedig egészséges bimbó soha nem származhat. Kitért arra, hogy az a rendszer szakadatlanul a megújulást hirdette, például 1953-ban, 1956-ban is. Amikor azonban elkezdődött Rajk rehabilitációja, azt ugyanúgy Rákosi irányította, mint korábban a koncepciós pert, így a fő felelősig nem juthatott el a folyamat, legfeljebb olyan alacsonyabb szintű vezetőkig, mint Péter Gábor vagy Farkas Mihály.

Hozzátette, a Rajk-per hazugságai Kádárt is elkísérték, hiszen neki is nagy felelőssége volt a törvénysértésekben, amelyek így nem derülhettek ki teljes egészében. Az igazság valahogy mindig csonka marad - jegyezte meg a volt kormányfő.

Mezey Barna közlése szerint a könyv a Rajk-peren keresztül bemutatja a diktatórikus hatalomgyakorlás természetét és a diktátor meghatározó szerepét a félelem rendszerének működtetésében.

Felidézte: Rákosi egyszerre volt teljhatalmú úr és rettegő vazallus. Egyfelől mindent személyesen irányított, a Rajk-perben maga írta át a vádiratot, de még abba is beleszólt, hogy egyes tanúk milyen öltözetben tegyenek vallomást a tárgyaláson. Ugyanakkor Rákosi nagyon félt Moszkvától, mindent jelentett, a vádiratot is kiküldte Sztálinnak, aki személyesen írt ahhoz kiegészítéseket. Ezután az volt az utasítás: egy vesszőt sem lehet megváltoztatni a szövegben, most már dolgozzanak a jogászok - mondta a szakember.

A Rajk-per hátterében egyrészt a Rákosi-rendszer folyamatos ellenségkeresése állt, másrészt Moszkva Jugoszláviával kapcsolatos politikája - fejtette ki a jogtörténész, aki kitért arra is: Rákosi a távolból személyesen hallgatta és kommentálta a tárgyalásokat, instruálta a bírót, és amikor rosszul olvasott fel egy előre megírt kérdést, a tar koponyájú pártvezető a dokumentumok szerint így fakadt ki: "Égnek áll a hajam, miket kérdez ez a bíró! Az ítélet után letartóztatni!"

Mezey Barna elmondta: a könyv bemutatja, hogy egy diktatórikus rendszerben miként válik a jog, a megfizetett, kiválasztott bíró és ügyész a politika szolgájává. Miként lesznek az öncélú megfigyelésekből akták, és miként keresnek az aktákból, ha egy ügy úgy kívánja, személyeket, akik törvényszerűen válnak előbb tanúvá, majd vádlottá és végül elítéltté. A koncepciós eljárásokat brutális eszközök, lelki és fizikai terror hajtotta előre, de eközben az áldozatok - akik közül többen maguk is konstruáltak már ilyen eljárást - az utolsó pillanatig hittek az ígéretekben, abban, hogy majd elengedik őket.

"Borzalmas olvasmány, de éppen ezért kell foglalkozni vele" - fűzte hozzá a szakember, aki szerint egy ilyen alapos, szakszerű, jól dokumentált történelmi feldolgozás maga is hozzájárulhat a történelmi igazságtételhez.
Zinner Tibor elmondta: a Mindszenty-per és a Nagy Imre-ügy után a Rajk-per feldolgozásával immár lezárult az a trilógiája, amely egy korszak, egy rendszer szörnyű látleletét kívánja adni.

Hozzátette, annyi becsapott, megtévesztett nemzedék után most már végre őszintén kell bemutatni mindazt, amit elfelejteni soha többé nem szabad. A történész megjegyezte azt is: ezek csupán a nagy ügyek voltak, pedig a rendszernek rengeteg névtelen áldozata volt.

Kónya István, a Kúria elnökhelyettese a bemutatón azt emelte ki, az igazságszolgáltatás számára azért különlegesen fontosak Zinner Tibor könyvének tanulságai, hogy az igazságszolgáltatást ilyen gazságra többé soha ne lehessen használni. Ami a Rajk-perben történt, az bűnszervezetben elkövetett politikai gyilkosság volt - jegyezte meg a több évtizedes büntetőbírói gyakorlattal rendelkező szakember.

Zinner Tibor A nagy politikai affér - a Rajk-Brankov-ügy című munkájának második kötetét, a tavaly megjelent első részhez hasonlóan a Saxum Kiadó gondozta. A két kötet számos dokumentum ismertetésével összesen több mint 1300 oldalon mutatja be az eljárás előzményeit, nemzetközi összefüggéseit és magát a pert.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Darák: a magyar bírák függetlensége kétségbevonhatatlan

Egyelőre kis lépésekkel halad előre a Kúria és az öt hazai ítélőtábla közti módszeres együttműködés… Tovább olvasom