Délmagyar logó

2016. 12. 09. péntek - Natália -4°C | 7°C

Kormány: korszakalkotó törvényjavaslat a hulladékgazdálkodási jogszabály módosítása

A tavaly júliusban benyújtott új földtörvény részletes vitáját is megtartják az Országgyűlés mai ülésnapján. A kormány előterjesztését az ősszel kezdte tárgyalni a parlament.
19:47 - Több mint négy órán keresztül beszéltek a képviselők a tavaly októberben tárgyalni kezdett új földtörvény módosító javaslatairól kedden délután a parlamentben.

Vita az új földtörvényről

A részletes vita végéhez közeledve Bencsik János (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi birtokszerkezet rögzítése a túlnyomó többségben külföldi tulajdonban lévő mezőgazdaságiüzem-tulajdonosokat hozza helyzetbe.

Magyar Zoltán (Jobbik) úgy vélte: a jogszabály nem ad védelmet a spekulációs célú földvásárlókkal szemben a lakcím előírásával, szerinte az érdekelt külföldiek már rég bejelentkeztek Magyarországon.

Szabó Rebeka független képviselő elfogadhatatlannak nevezte, hogy - mint fogalmazott - egy mezőgazdasági bizottsági módosító indítvánnyal írták át a jogszabályt. Bírálta azt is, hogy a javaslatból kivették a foglalkoztatási kötelezettséget, mert az szerinte a mezőgazdasági feketemunka kifehérítését szolgálata volna.

Gőgös Zoltán szocialista képviselő is úgy látta, hogy a jogszabály elbocsátásokat eredményez majd a mezőgazdaságban. Elmondta azt is: az állattartást csak közösségi módon tudja elképzelni a falvakban, és hangsúlyozta, Franciaországban például tízszeres illetéket fizet az, aki nem saját maga műveli a földet, míg a fiatalok illetékmentességet kapnak. Szerinte érdemes lenne ezeket a szabályokat is átvenni.

Hanó Miklós (Fidesz) úgy vélte: a hazai gazdákat be kell vonni a feldolgozóiparba is, hogy tőkeerőssé válhassanak. Turi-Kovács Géza (Fidesz) hangsúlyozta: ami nem szerepel a jogszabályban, annak benne kell majd lenni az üzemtörvényben. Fontosnak tartotta, hogy készüljön egy nyilvántartás a tulajdoni viszonyokról, önkéntes de kötelező földbevallás alapján. Azt mondta: e nélkül nem lehet szabályozni a kérdést. Ángyán József (Fidesz) a családi gazdaságok szerepét hangsúlyozta.

Győrffy Balázs (Fidesz) közölte: a helyi közösségek kezébe óriási erőt ad, hogy a földbizottságoknak vétójoguk van, az aprófalvas térségben azonban nem életszerű ilyen bizottságokat fenntartani - mondta.

Szabó Rebeka független képviselő azt kérdezte, hogy a földbizottságoknak valóban nincs a hosszú távú haszonbérleteknél vétójoga, és ha igen miért van ez így.

Ángyán József szintén azt mondta, valóban érthetetlen, hogy a földbérletekhez nincs hozzászólási joga a helyieknek. Régen az is szerepelt a szabályozásban, hogy egy érdekeltség 25 százaléknál többet nem szerezhet meg egy településen, ez most eltűnik a tervezetből - jegyezte meg.

Miért tűnt el generálisan a foglakoztatás? - tett fel egy újabb kérdést, majd a kormány vidékstratégiáját említette. Hozzátette: a birtokmaximum ugyan 1200-ról 1800 hektárra nő, de a családi "összeszámítás" valóban eltűnik?

Vágó Sebestyén (Jobbik) szerint az, hogy valaki életvitelszerűen hol tartózkodik, "nagyon gumi meghatározás", amit nagyon nehéz ellenőrizni. Megjegyezte: nehéz lesz ellenőrizni, nem külföldi spekulánsok által szerzett földekről van-e szó.

Budai Gyula, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára azt mondta: szomorúan tapasztalja, hogy a törvényről és annak fő szempontjairól kevés hangzott el a vitában. Szabó Rebekának javasolta, hogy járjon be a parlamentbe, ő hétfőn már válaszolt a feltett kérdésekre.

Varga Géza (Jobbik) szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy sehol nincs leírva a helyi földbizottságok vétójoga. Aggályos az is, hogy a településen a jogi személyiségek körébe ki tartozik valójában. Szerinte annak kellene ide tartoznia, aki a helyi gazdaság szereplője.

Frakciótársa, Kiss Sándor (Jobbik) közölte, a törvény nem rendelkezik arról, kik lesznek a bizottságok tagjai. Hozzátette: attól tart, hogy nem lesz objektív a tagok kiválasztása, és ez visszaélésekre ad lehetőséget.

Örvendi László (Fidesz) azt mondta, hogy a földtörvény szigorúbban foglalkozik a földek forgalmával és használatával, mint a korábbi jogszabályok. Eddig a földhivatalok ellenőrizték a jogszabályban leírtak betartását, most viszont megjelenik a helyi földbizottság és a mezőgazdasági igazgatási szerv is.

Az előbbit a helyi gazdálkodói közösség fogja megválasztani és rendkívül fontos feladata lesz - jelentette ki. A földbizottság tagjai nem vehetnek részt saját és hozzátartozóik ügyeinek tárgyalásán - hívta fel a figyelmet.

A részletes vita végén Budai Gyula mondott zárszót a kormány nevében. A kabinet képviselője élesen bírálta az ellenzéki képviselőket, amiért szerinte szakmaiatlan felszólalásaikban politikai és személyes vádaskodást folytattak. Budai Gyula arra kért mindenkit, adjon esélyt az új földtörvénynek, hiszen az a magyarországi agrárium érdekeit szolgálja majd.

Az ülést vezető Latorcai János lezárta a tavaly júliusban benyújtott, majd októberben tárgyalni kezdett javaslat részletes vitáját. Az Országgyűlés így várhatóan következő ülésén dönthet az előterjesztéshez benyújtott több mint kétszáz módosító javaslatról, köztük a parlament mezőgazdasági bizottságának azon változtatásairól, amelyek nagy terjedelemben újraírják a kormány eredeti elképzeléseit.

Plenáris ülés az Országházban - május 28. Fotó: MTI (galéria)

16:12 - A hulladékgazdálkodási törvény általános vitája után a tavaly júliusban benyújtott új földtörvény részletes vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. A javaslatot több alkalommal bíráló fideszes Ángyán József azt vetette fel, hogy a mezőgazdasági bizottság módosító javaslata teljesen átírta az eredeti előterjesztést, ezért az lenne a tisztességes megoldás, ha új általános vitát tartanának.

Hulladékgazdálkodási törvény

Varga Zoltán (MSZP) arról beszélt: nem igaz, hogy szinte minden önkormányzatnál privatizálták ezt a közszolgáltatást. Kiemelte azt is, hogy sok vidéki településen jelenleg is gondot okoz a szelektív hulladék gyűjtésével és kezelésével, így a kormányzatnak ezt a problémát is kezelnie kellene.

Illés Zoltán a vitában elhangzottakra reagálva megköszönte a hozzászólásokat. Úgy fogalmazott: "az a sok gyalázat, ami 2010 előtt történt, az eredményezte, hogy igenis az emberek bizalmából, a hazát szolgálva szakmaisággal is és ugyanakkor politikai eltökéltséggel is újrarendezzük a dolgokat pontosan a közszolgáltatás területén a hulladékgazdálkodásban" azért, hogy az emberek érdeke érvényesüljön. Ezt pedig szerinte az állam jeleníti meg, mert az állam is lehet jó gazda és tudja úgy a szakmaiságot megvalósítani, hogy az a nemzet érdekét szolgálja. Leszögezte: a munkának lesz folytatása, hogy "a teljes rendszer ebben az időszakban kiépüljön".

Ezt követően az elnöklő Lezsák Sándor (Fidesz) az általános vitát elnapolta.

Földtörvény

Ángyán, Bencsik: teljesen átírta a javaslatot a mezőgazdasági bizottság módosítója

A fideszes Ángyán József és Bencsik János egyaránt arra hívták a fel a figyelmet, hogy a mezőgazdasági bizottság földtörvényhez benyújtott módosító javaslata "zárójelbe teszi" a kormány eredeti előterjesztését. Ángyán József, volt agárügyi államtitkár, aki az elmúlt időszakban többször is a bírálta a javaslatot, azt mondta: meglepetten szembesültek azzal, hogy a kormány által összeállított, de bizottsági módosítónak nevezett anyaggal, egy teljesen új földtörvény került be az Országgyűlés elé, ezért az egyetlen tisztességes megoldásnak azt tartotta, ha a kormány visszavonja az eredeti javaslatot és újra kezdik az általános vitát.

Elképesztőnek nevezte, hogy a mezőgazdasági bizottság ülésén a kormány a bizottsági módosítón kívül nem támogatott egyetlen más módosító javaslatot sem, a testület elnöke pedig a több mint 200 előterjesztést együtt tette fel szavazásra. Azt is felvetette, hogy az eredeti szöveghez nincs értelme kapcsolódó módosító indítványt benyújtani, de kérdés, hogy a bizottsági módosítóhoz a házszabály szerint lehet-e. Az elnöklő Lezsák Sándor erre reagálva jelezte: a módosítókhoz lehet beadni a kapcsolódó módosító indítványokat.

Ángyán József felhívta a figyelmet arra: a törvényjavaslat deklarálja, hogy a nagy érdekcsoportok kikerülnek a szabályozás alól, ugyanakkor még nem ismerik az integrált mezőgazdaság-szervezésről szóló normaszöveget.

Később, több felszólalásában a képviselő a helybeliség kérdését vetette fel, szerinte ugyanis lehetőség lesz arra, hogy egy cég áttegye üzemközpontját, az így áttelepült vállalkozások pedig jogosultak lesznek 20 km-es körzetben a földekre. Mint mondta, ez volt az egyik botrányköve az állami földbérleti pályázatoknak is. A kormány azt mondja, hogy a kis-közepes családi gazdaságok irányába akarja átalakítani a birtokstruktúrát, de hogy vihető ez keresztül, ha a 15-20 évre megkötött földbérleti szerződések érinthetetlenek, és ezeket zömében tőkés társaságok, nagy magángazdaságok használják - tette fel a kérdést.

MSZP: a kísérőtörvények nélkül értelmezhetetlen a javaslat

Gőgös Zoltán (MSZP) úgy vélte, a kísérőtörvények - az üzemszabályozási és az integrációs törvény - nélkül értelmezhetetlen és nem igazán tárgyalható a földtörvényről szóló javaslat, amit ezért vissza kellene vonni. A képviselő példa nélkülinek tartotta, hogy a mezőgazdasági bizottság módosítójával új törvényt alkottak.

Fidesz: a tulajdonjogra vonatkozó törvényt időben el kell fogadni

Turi-Kovács Béla (Fidesz)azt mondta: a kisgazdák alapállása szerint egyetlen földforgalmi törvénnyel nem lehet elindítani az agrárreformot. Hangsúlyozta: az üzemtörvénynek, a földtörvénynek, az integrációról szóló törvénynek és a mezőgazdasági társas gazdaságokról szóló törvénynek egy kódexben kell megjelennie, de most azért támogatja, hogy a földforgalmi törvényt külön tárgyalják, mert szorít a határidő, a tulajdonjogra vonatkozó szabályokat el kell tudni fogadni kellő időben, hogy megvédjék a magyar termőföldet.

Jobbik: a kormány a nagyobb gazdaságok felé nyitja a terepet

Varga Géza (Jobbik) szintén méltatlannak tartotta a javaslat előterjesztésének folyamatát, frakciótársa Magyar Zoltán pedig arra kérte a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkárát, hogy kapcsolódjon be a vitába. Varga Géza szerint a kormány a javaslattal a nagyobb gazdaságok felé nyitja a terepet.

Plenáris ülés az Országházban - május 28. Fotó: MTI (galéria)

14:16 - Képviselői hozzászólásokkal folytatódott a hulladékgazdálkodási törvény általános vitája kedden az Országgyűlésben.

Illés Zoltán: volt egyeztetés a szakmai szervezetekkel

Illés Zoltán felszólalásában a vezérszónoki beszédekre reagálva badarságnak, butaságnak és szakmaiatlanságnak nevezte a Jobbik álláspontját, amely szerinte a hulladékégetést szorgalmazná. Hangsúlyozta azt is, számos egyeztetés zajlott a szakmai képviseletekkel, amelyeken kiderült, hogy számtalan esetben nincs egyetértés a szakmán belül sem. A környezetügyért felelős államtitkár élesen bírálta az ellenzéki képviselők felszólalásait és a kialakult helyzetet is, valamint kiállt a törvényjavaslat mellett.

Kitért arra is: "a konténerek nem emelhetők az égig, az igazi szelektivitás az ajtótól-ajtóig tud megvalósulni", és aki azt állítja, hogy a szelektív hulladékgyűjtés kevesebbe kerül, mint az ömlesztett leöntés, "az hazudik". Utalva az esetleges szárazságra feltette a kérdést: ha nincs víz, a vízlépcső mit csinál?

Fidesz: a regionális rendszerek nem váltották be a reményeket

Schmidt Csaba a javaslattal összefüggésben kiemelte: súlyos problémát jelent a hulladék kezelése, és a regionális rendszerek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.

A fideszes politikus hozzátette: van olyan település, amely a Duna mentén helyezkedik el, és mégis olyan társuláshoz csatlakozott, amelynek központja Várpalotánál van. Ezért nem a településeket hibáztatta, azt mondta, nem volt központi irányítás, hogyan kell megszervezni a hulladékgazdálkodást. Utalva a korábbi jobbikos hozzászólásra leszögezte: tudomásul kell venni, hogy a magyar emberek azt mondják, elsődleges az egészségük. A törvény olyan szabályozási rendszert alakít ki, amelynek segítségével az érintettek környezetkímélő megoldásra ösztönzik a szolgáltatókat. Megjegyezte: ma még nincs érvényben a törvénynek az a pontja, amely rögzíti, hogy 2014-től nonprofit formában látható el a közszolgáltatás. Semmiféle profit megszerzésére nem lesz mód azonban ezután sem, ha ilyen adódna, azt vissza kell forgatni e területre - jelezte.

Államtitkári és képviselői hozzászólások

Illés Zoltán azt mondta a jobbikos Kepli Lajosnak, hogy "az égetőlobbi szekerét tolja". Az államtitkár szerint a hulladékégető ugyanúgy generálja a hulladékot, mint a szemétlerakó. Németország és Svédország feleslegesen megépítette az ilyen égetőket, ott állnak feleslegesen, Németországban magát a lerakást pedig betiltották - jegyezte meg. Azt mondta, "érdekellentétben vannak a lerakással", ezért van a lerakási járadék.

Kepli Lajos úgy reagált, hogy akárhányszor olyan megoldást vetnek fel, amely akár a jelenlegi, akár a korábbi kormányok érdekeivel ellenkezik, az a vád éri őket, hogy valamely lobbi érdekét képviselik. Higgyék el, nincs így - fogalmazott. Egy hulladéklerakót nem lehet másra használni, mint lerakásra, az mindig igényli a hulladékot - fejtette ki.

Varga Zoltán (MSZP) kiemelte: az elmúlt időszakban a jelenlegi kormánypártok voltak azok, amelyek ahelyett, hogy önkormányzati ügyekben segítették volna a kormányzást, minden lépést megakadályoztak, még akkor is, ha előre vitte volna a társulások ügyét.

Az LMP-ben politizáló független Szél Bernadett szerint a javaslatban megalkotott minősítési rendszer nem szolgálja a kitűzött célokat, viszont növeli a bürokráciát és a adminisztrációra szánt költséget. Kiemelte: lehet, hogy egy közszolgáltató szervezet megkapja a legjobb minősítést, de az alvállalkozókkal szemben nincsen minőségi követelmény. Úgy vélte: a multik bent maradnak a rendszerben, csak a háttérben fognak a tevékenykedni. Szerinte végül mindig az emberek húzzák a rövidebbet, az ő rezsijük fog nőni. Hiányolta a hatástanulmányokat.

A PM politikusa, a független Szilágyi László úgy vélte: a javaslat a piac újrafelosztása. "Itt a hulladékgazdálkodás elsimicskásítása történik" - fogalmazott. Felvetette: ha egy központi szerv mondja meg ki lehet szolgáltató, és egy másik szerv határozza meg, hogy mennyi a díj, akkor kérdés, hogy mennyi mozgástere marad a felelősséggel bíró önkormányzatnak. A képviselő túlterjeszkedésnek tartotta ezt a fajta állami szerepvállalást, amely szerinte kiiktat minden kontrollmechanizmust.

Illés Zoltán szakállamtitkár úgy reagált: a minősítés tekintetében szükség van az adminisztrációs kötelezettségekre, mert ezt másképpen nem lehet megcsinálni. Azt is hangsúlyozta: igenis az állam akarja megmondani, ki végezhet közszolgáltatást. Hozzátette: nem kellett volna 1990-től privatizálni ezt a területet, most viszont visszaállítják azt a rendet, amelyben hatékonyság, költségtakarékosság és környezettudatosság van. Szerinte a közszolgáltatásban, ahogy nyugaton, úgy Magyarországon sincs helye a piacnak, a versenynek és a profitnak.

Hosszas kétperces felszólalásokból álló éles vita alakult ki Szilágyi László egy felvetése alapján, hogy miért rúgták ki a minisztériumi szakembergárdát. Illés Zoltán erre reagálva azt mondta: valóban mindenkit kirúgott, akik csalárd módon, szakmaiatlanul, törvénytelenül jártak el, akik síboltak. Szilágyi László szerint viszont meglett a következménye a szakemberek kirúgásának, hiszen olyan rossz törvényt fogadtak el, amit most öt hónappal a hatályba lépése után már korrigálni kell. Azt is felvetette: ha valóban csaló gazemberek dolgoztak a minisztériumban, akkor miért nem indult ellenük büntetőeljárás. Ezt vetette fel a jobbikos Kepli Lajos is, akinek a felszólalását Illés Zoltán úgy kommentálta: "nem csináljon úgy, mintha hülye lenne". Az elnöklő Lezsák Sándor emiatt arra kérte az államtitkárt, vonja vissza ezt a kijelentését.

Az államtitkár úgy vélte, olyan dolgok történtek a minisztériumban, amelyek jogilag nem tetten érhetők, bíróság elé nem vihetők.

11:53 - A hulladékgazdálkodási törvény általános vitájával folytatódott az Országgyűlés keddi ülése. Illés Zoltán államtitkár expozéjában leszögezte: korszakalkotó törvényjavaslatról van szó.

Kormány: korszakalkotó törvényjavaslat a hulladékgazdálkodási jogszabály módosítása

Illés Zoltán a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) környezetügyért felelős államtitkára előterjesztői expozéjában hangsúlyozta: a jövőben a szakmai szempontok mellett a hulladékgazdálkodási szolgáltatás biztonsága és minősége is hangsúlyos szerepet kap a szolgáltató kiválasztásánál és ehhez segítséget is kapnak az önkormányzatok.

Kiemelte: a törvényjavaslat "korszakalkotó", hiszen a célja, hogy a hulladékgazdálkodási tevékenység során kerüljön előtérbe a hosszú távú fejlődés, az új technológiák felhasználása, a fenntartható fejlődés megvalósítása, a gazdasági és környezetvédelmi hatékonyság növelése, illetve a közszolgáltatók ösztönzése a minél magasabb szolgáltatási színvonal elérésére.

Ennek érdekében a szolgáltatókat három minősítési kategória (A-B-C) és három minősítési osztály (1-2-3) alapján rangsorolják. A kategóriák a hulladékkezelés komplexitását jelzik, az osztályok pedig a szolgáltatás minőségének javítását célzó funkciókat mutatják és ezek alapján az önkormányzatok könnyebben választhatnak magasabb szintű szolgáltatót, akiket viszont ösztönöznek a jobb szolgáltatás nyújtására - mondta Illés Zoltán.

Plenáris ülés az Országházban - május 28. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

Hozzátette: a javaslat egységes, differenciált, objektív felelősségi rendszert alkot meg és a javaslat elkészítését hosszú egyeztetés előzte meg. Hangsúlyozta: a legalacsonyabb minősítést bármely, jelenleg is hulladékgazdálkodást végző cég megkapja.

Illés Zoltán kifejtette azt is: nem tart attól, hogy a törvényjavaslat hatására kivonulnak külföldi szolgáltatók Magyarországról és így gondot okozhat a szolgáltatások ellátása, mivel egy "500-600 milliárd forintos éves szintű üzletről van szó".

Fidesz: hosszú távú gondolkodásra vall a koncepció

Sebestyén László (Fidesz) szerint a kormány előre felépített, átgondolt koncepció alapján halad afelé, hogy 2014-től átlátható ellenőrizhető, színvonalas szolgáltató rendszer működhessen Magyarországon. Kiemelte, hogy a javaslat szerint a szemétszállítással foglakozó cégeket egységesen kialakított feltételrendszer alapján minősítik majd, de az önkormányzatoknak nem a legmagasabb kategóriába sorolt céggel kell szerződést kötniük, hanem kiválaszthatják a helyi adottságoknak legmegfelelőbb vállalkozást. Felhívta a figyelmet arra, hogy míg Magyarországon a szemét 70 százaléka megy a lerakóba, addig ez az arány Ausztriában mindössze 3 százalék, Németországban 1 százalék.

A jelenlegi rendszert fenntarthatatlannak nevezte, szerinte ugyanakkor a javaslat olyan osztályozási rendszert alakít ki, ami arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy ne csak lerakókat építsenek, hanem válogassák szét és hasznosítsák újra a hulladékot.

Az MSZP nem támogatja a javaslatot

Szabó Imre (MSZP) azt mondta: a társadalmi egyeztetés, a szakmai megalapozottság és az előkészítés hiánya miatt az MSZP-frakció nem támogatja a javaslatot. Szerinte az államtitkár úgy beszélt a témáról, mintha az előző kormányzati ciklusban nem indultak volna programok a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, holott nem most kezdődött el egy korszak.

A képviselő indokolatlannak tartotta, hogy a javaslat szerint 2016-ig a cégek minősítését csak egy évre adják meg, ezért kérdéses, hogy tud tervezni 3-5-10 évre egy cég, és azt sem lehet tudni, hogy sikertelen újraminősítés esetén mi lesz a vállalati kötelezettségek és a befektetések sorsa.

Plenáris ülés az Országházban - május 28. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

Úgy vélte, a kormánynak először a rendeleti oldalt kellett volna végiggondolnia, majd egy év tapasztalata alapján kellett volna módosítania a törvényt.

KDNP: változtatás nélkül nem emelhető a szelektív hulladékgyűjtés aránya

Nagy Andor, a KDNP nevében támogathatónak tartotta a javaslatot és arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarországon nagyon alacsony, alig 10 százalék a szelektív hulladékgyűjtés aránya, holott néhány éven belül ezt 50 százalékra kellene emelni, amit a rendszer megváltoztatása nélkül nem lehet elérni.

Nem tartotta helyesnek, hogy az országban településenként, éves szinten nagy különbségek vannak a szemétdíjban. Elmondta, hogy javaslat A-tól C-ig minősítené a cégeket, és 1-től 3-ig sorolná be a szolgáltatás minőségét, ugyanakkor a rendszer nagyon helyesen egy gazdálkodó szervezetet sem rekeszt ki a közszolgáltatás végzéséből, mert minden cég alanyi jogon megkaphatja a legalacsonyabb minősítést. Kiemelte azt is, hogy az előterjesztés eleget tesz a köztársasági elnök felvetésének és biztosítja a cégeket minősítő szervezet elleni jogorvoslat lehetőségét.

Jobbik: hibás hulladékgazdálkodási koncepció mentén dolgozik a kormány
Kepli Lajos, a Jobbik nevében a jelenlegi formájában nem támogatta a javaslatot, amely szerinte a hulladék törvény toldozásáról-foldozásáról szól. Úgy vélte: hibás hulladékgazdálkodási koncepció mentén dolgozik a kormány. Mint mondta, tavaly radikálisan megemelkedtek a szemétszállítási díjak, majd a kormány ehhez képest egy mindössze 10 százalékos rezsicsökkentésről döntött, miközben a szolgáltatás színvonala változatlan és a hulladék fő iránya a lerakó marad.

Plenáris ülés az Országházban - május 28. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

Kijelentette: a Jobbik teljesen más hulladékgazdálkodási koncepció mentén képzeli el a jövőt, és a lerakóról történő elteléssel a hulladékok energetikai célú hasznosítását, a hulladékkezelés és a távhő szolgáltatás összekapcsolását tűzi ki célul. Hangsúlyozta azt is: amíg a lerakási szemléletű hulladékgazdálkodás nem változik, addig minden rezsicsökkentési kísérlet erőtlen marad.

10:30 - Az MSZP a minisztériumi zárolásokat kifogásolta, a KDNP a keresztények elleni atrocitásokról beszélt, a Jobbik a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér magyar közösségi tulajdonba kerülése mellett emelt szót, a Fidesz pedig a kormány devizahitelesek érdekében tett lépéseit sorolta fel napirend előtt kedden az Országgyűlésben.

MSZP: a kormány végleges elvonásokkal foltozgatja a költségvetést

Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy a kormány a költségvetést zárolásokkal, végleges elvonásokkal foltozgatja. Kifogásolta, hogy a 92 milliárd forint zárolásáról szóló kormánydöntés a jövő évre is szól, ami szerinte azt jelenti, hogy ezt a összeget véglegesen kivonják a költségvetésből. Szembetűnőnek nevezte, hogy az egészségügyet, az oktatást és a szociális ellátást felölelő Emberi Erőforrások Minisztériumát több mint 17 milliárd forintos elvonás érinti.

Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára azt hangsúlyozta: minden remény megvan arra, hogy a hiány 3 százalék alatt marad és a zárolásokra nem lesz szükség. Emlékeztetett arra, hogy tavaly is volt vita az Európai Unióval a hiánnyal kapcsolatban, Brüsszel nem hitte el, hogy három százalék alatt lesz a hiány, végül aztán mégis Magyarországnak lett igaza. Kitért arra is, hogy Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól.

KDNP: erősödik a keresztényeket érő diszkrimináció Európában

Stágel Bence (KDNP) arról beszélt, hogy a keresztényeket érő atrocitások, diszkriminációs folyamatok száma folyamatosan nő Európában, és ez együttes fellépést igényel az uniós intézmények részéről. Példaként említette, hogy számos kórházban a munkaviszony megszüntetésével jár, ha az orvosok vagy nővérek nem hajlandóak elvégezni vagy közreműködni abortusz végrehajtásában. Felháborítónak tartotta azt is, hogy a strasbourgi emberi jogi bíróság helyben hagyta a svéd bíróság döntését, amely elítélt négy, homoszexualitást kritizáló szórólapokat osztogató embert. Szerinte jogi nonszensz, hogy míg a keresztény tanítás kritizálása a szólásszabadsághoz tartozik - jogilag helyesen - ugyanakkor a homoszexualitásról szóló egyházi tanítás kifejtését vagy megvédését homofóbiának ítélik a nemzetközi jogvédő szervezetek.

Plenáris ülés az Országházban - május 28. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

Hölvényi György egyházügyi államtitkár azt mondta: valóban létezik a keresztények hátrányos megkülönböztetésének fogalma, de ezt nem szabad összetéveszteni a vallásüldözéssel. Az államtitkár fontosnak tartotta, hogy felhívják a figyelmet a hátrányos vallási megkülönböztetésre és jelezte, hogy a magyar kormány támogat minden olyan intézkedést, amely biztosítja az egyenlő bánásmódot minden vallási csoport számára, munkában, a civil- és a közéletben, itthon és a Európában.

Jobbik: lesz-e magyar közösségi tulajdonú reptér?

Bertha Szilvia (Jobbik) azt kérte a kormányt, hogy valljon színt, lesz-e nemzeti légitársaság, illetve visszakerül-e a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér magyar közösségi tulajdonba. Az ellenzéki képviselő szerint a kormány nem tesz eleget a Malév csődjét vizsgáló bizottság munkája alapján elfogadott országgyűlési határozatnak, ezzel szemben nemzeti légitársaságként kezeli és mindenben támogatja azt a Wizz Airt, amely nem fizet adót Magyarországon.

Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára jelezte: a Fidesz ellenzéki pártként is ellenezte, hogy korábbi MSZP-SZDSZ-kormány eladja a repteret és ezzel ma sem értenek egyet. A magyar kormány továbbra is alapvető feladatának tekinti, hogy nemzeti kompetenciába, magyar nemzeti közösségi tulajdonba visszaszerezze a repteret - jelentette ki.

Fidesz: a kormány az emberek jelentős részét kiszabadította az adósságcsapdából

Puskás Imre (Fidesz) arról beszélt, a kormányváltás után tett intézkedésekkel ma már az emberek jelentős részét kiszabadították a devizahitelek adósságcsapdájából. Mint mondta, a kormányváltás után azonnal leállították a devizahitelezést, moratórium alá vonták a kényszerértékesítést, a végtörlesztés lehetőségével pedig 170 ezer családot segítettek, ami a devizahitelek 24 százalékát jelentette. Elmondta azt is, hogy a rögzített árfolyamon történő fizetéssel eddig 150 ezer devizahiteles élt, hétfőn pedig úgy döntött az Országgyűlés, hogy időkorlát nélkül lehet ehhez csatlakozni.

Plenáris ülés az Országházban - május 28. Fotó: MTI/Beliczay László (galéria)

Fónagy János államtitkár válaszában szintén a kormány devizahitelesek érdekében tett lépéseit sorolta, és arra hívta fel a figyelmet, hogy az időkorlát eltörlésétől függetlenül érdemes minél előbb jelentkezni az árfolyamgát igénybevételére, tekintettel arra, hogy az árfolyamrögzítés záró időpontja 2017. június 30, így minél később köti meg az ügyfél a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szerződést, annál rövidebb ideig tart a rögzítés időtartama.

Korábban

A Ház reggel 9 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdi munkáját, majd a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvényjavaslat általános vitája kerül napirendre.

Ezt követheti az új földtörvény részletes vitája, amelyben a képviselők több mint kétszáz módosító indítványról, köztük a parlament mezőgazdasági bizottságának múlt héten benyújtott, az eredeti előterjesztést nagy terjedelemben újraíró változtatásairól mondhatják el véleményüket. Font Sándor, a testület fideszes elnöke szerint a változtatások ellenére továbbra is csak helyben lakó és életvitelszerűen mezőgazdasággal foglalkozó természetes személy szerezhetne földet Magyarországon. Emellett szerinte a kormányoldal továbbra is a családi gazdaságokat kívánja erősíteni. A javaslat az elmúlt időszakban a kormánypárti padsorokból is kapott bírálatot Ángyán József fideszes képviselő, volt agárügyi államtitkár részéről.

A képviselők megtárgyalhatják még a házszabály módosítására tett kormánypárti javaslatot, amelyben azt kezdeményezik, hogy pénzbírság kiszabása helyett a tiszteletdíjukat csökkentsék az Országgyűlés tekintélyét sértő kifejezést használó képviselőknek.

Az ülésnap további részében korábban tárgyalni kezdett javaslatok részletes vitáit folytathatják. A képviselők így egyebek mellett az éppen aktuális oktatási és egészségügyi változtatásokról mondhatják el újra véleményüket.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Varga: nagy eséllyel elég lesz a költségvetési zárolás

Ha a hiányeljárás megszüntetését javasolják szerdán Brüsszelben, nem lép életbe a teljes… Tovább olvasom