Délmagyar logó

2017. 01. 18. szerda - Piroska -7°C | 1°C

Kormányrendeletet semmisített meg az Alkotmánybíróság

Az Alkotmánybíróság (AB) megsemmisített egy idén nyári kormányrendelet azon részét, amely befizetésre kötelezte azokat a költségvetési szerveket, amelyek más költségvetési szervtől végkielégítéssel elbocsátott alkalmazottat vesznek fel, a munkaviszonya megszűntését követő egy éven belül.
A kormányrendelet a költségvetés tartalékából - igénylés alapján - egyszeri hozzájárulást nyújtott a költségvetési szerveknek az elbocsátott alkalmazottak végkielégítéséhez. Az ilyen kifizetéseknek a feladatok változásával, a szervezetek és a feladatellátás korszerűsítésével és ésszerűsítésével megvalósuló, a központi költségvetés számára tényleges kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentéshez kellett kapcsolódnia.

A feltételek között szerepelt a következő: "Ha a költségvetési szerv más - a költségvetési fejezeten belüli vagy azon kívüli - költségvetési szervnél megvalósított létszámcsökkentés következtében végkielégítéssel elbocsátott személyt foglalkoztat (újrafoglalkoztatás) az érintett munkavállaló munkaviszonyának megszüntetéstől számított egy éven belül, az újrafoglalkoztatott munkavállaló által felvett végkielégítés járulékokkal együtt számított összegét be kell fizetnie." Ezt a rendelkezést helyezte november 24-ével hatályon kívül az Alkotmánybíróság.

A végkielégítés a munkakeresés időszakára nyújt biztonságot, de - mint az Alkotmánybíróság megállapította - nem tartozik az emberi és állampolgári jogok körébe. A végkielégítésre jogosultnak ahhoz van - alkotmányosan védett - joga, hogy a vele azonos jogállásúak között ne érje tilos megkülönböztetés. (Aki végkielégítést kap, az minden további nélkül új munkát vállalhat a végkielégítés időtartama alatt.)

A határozat megállapítja, hogy nincs törvénybe foglalt olyan szabály, amely tiltaná a végkielégítéssel elbocsátott munkavállaló költségvetési szervnél való elhelyezkedését. A rendelkezés nem alkalmas arra sem, hogy a létszámcsökkentés hatását tartóssá tegye, mivel a befizetés vállalásával elbocsátott személy is felvehető, aki viszont kívül esik e körön, befizetés nélkül is alkalmazható költségvetési szervnél.

A befizetési kötelezettséget ésszerűen indokolhatná az, ha akár a költségvetési szerv, akár az érintett munkavállaló a végkielégítést - mint jogintézményt - igazolhatóan visszaélésszerűen alkalmazná. A joggal való visszaélés ugyanis tilos. A kormány rendeletéből azonban nem vonható le olyan következtetés, hogy a befizetési kötelezettséget abban a körben kell alkalmazni, amelyben joggal való visszaélésre lehet következtetni.

A költségvetési szervnél újonnan foglalkoztatottak körében tett megkülönböztetésnek (tárgyilagos mérlegelés szerint) nincs ésszerű indoka - fejeződik be az Alkotmánybíróság határozata, amellyel megsemmisítette a rendelet idézett (megkülönböztető) részét.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

„ Önkormányzati párttá vált a Fidesz”

Folytatás az 1. oldalról. Tovább olvasom