Délmagyar logó

2016. 12. 05. hétfő - Vilma -6°C | 4°C

kosárlabdázó – írói vénával

Tobe Carberry, a Soproni sÖrdögök amerikai játékosa a csapat egyik meghatározó játékosa lehet. Úgy érzi, jó társaságba került. Író szeretne lenni, jelenleg is egy regényen dolgozik.

kosárlabda

Érdekes figura Tobe Carberry, a 27 éves amerikai kosaras, a Soproni sÖrdögök egyik új szerzeménye. A leginkább a kettes, azaz hátvédposzton bevethető játékos az előkészületi mérkőzéseken nyújtott teljesítménye alapján nagy erőssége lehet Sterbenz László együttesének.
– Hol született, hol kezdett kosarazni? – kérdeztük a kosarast.
– A Maryland állambeli Baltimore városában születtem. Mint a gyerekek többsége, én is az utcán kosaraztam. A család elköltözött Connecticutba, oda jártam középiskolába. Később a Vermont Egyetemen folytattam tanulmányaimat, az intézmény kosárlabdacsapata, amelyben játszottam, a konferencia egyik legjobb együttese volt.
– Más sportágakat is kipróbált?
– Az egyetemen a kosárlabda mellett baseballoztam és játszottam az amerikaifutball-csapatban is, ott irányítót.
– Mit tanult az egyetemen?
– Angol irodalmat. Shakespeare, Geofrey Chaucher és még sok-sok remek angol író és költő műveit ismerhettem meg.
– Az egyetem elvégzése után hogyan alakult a pályafutása?
– Amerikai ligákban játszottam, mint az NBDL és az ABA. Ezek mind az NBA „előszobájának” számítanak. Tavaly következett első európai évadom Ausztriában, a Wörthersee csapatában.
– Milyenek az első benyomásai a soproni és a magyar kosárlabdáról?
– Jó társaságban vagyok, élvezem, hogy itt kosarazhatok. Ami az itteni játékot illeti, sokkal több a magas játékos, mint Ausztriában volt. Így aztán nehezebb befejezni az akciókat, sokkal jobban kell figyelni, dobással vagy passzal fejezze-e be a támadást az ember.
– Gondolkodott már azon, mit szeretne csinálni pályafutása befejezése után?
– Író szeretnék lenni, sőt, amikor van egy kis szabadidőm, dolgozom is egy regényen. Van kinn Amerikában egy ügynököm. Én írok, ő meg próbálja egyengetni az utamat.
– Sportról lesz szó benne?
– Nyilván, hiszen ez jelentős része az életemnek.

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Árusítsanak gyógyszert a benzinkutaknál?

Tovább olvasom