Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Kötet Kertész Imre svájci levelezéséből

Kötet jelent meg Kertész Imre Nobel-díjas író és a svájci irodalmár, Eva Haldimann két és fél évtizedes levelezéséből. A Magvető Kiadó által gondozott könyv hétfői bemutatóján a tervek szerint az író is részt vesz és felolvas készülő regényéből.
A Haldimann-levelek című kötet mellett a Petőfi Irodalmi Múzeumban bemutatják Hafner Zoltán irodalomtörténész Kertész Imre Bibliográfia című kézikönyvét is.

Morcsányi Géza, a Haldimann-levelek című kötet szerkesztője elmondta az MTI-nek, hogy egy-két éve került elő a levélköteg, amelyet a svájci irodalmár küldött el az írónak korára és betegségére hivatkozva. Érdekes és fontos írásokról van szó, emberekről, tervekről, utazásokról, kétségekről, szorongásairól tudósítja az író svájci olvasóját.

A kötetbe mintegy 60 levelet válogatott be a szerkesztő, ezek javarészt Kertész Imre írásai, de van köztük néhány olyan is, amelyet Eva Haldimann küldött Kertész Imre első felesége, Vas Albina 1995-ös halálakor vagy gratuláció az irodalmi Nobel-díjhoz.

A Haldimann-levelek német változata Kertész Imre 80. születésnapjára, tavaly november 9-re megjelent, mert - Morcsányi Géza megjegyzése szerint - Eva Haldimann ismertebb név Németországban, ugyanis rendszeresen publikált, recenziókat írt a kortárs magyar irodalomról a svájci Neue Zürcher Zeitungba.

Levelezésük kiindulópontja a Sorstalanság című regény volt, amely itthon eleinte nem keltett olyan feltűnést, mint később. 1977-ben, a regény megjelenése után két évvel Eva Haldimann olvasta és fontos műnek kijáró tisztelettel, elismeréssel írt róla a svájci lapba. Amikor Kertész Imre erről tudomást szerzett, levelet küldött Haldimannak: "Talán nem is sejti, hogy a némasággal folytatott napi küzdelem közepette milyen különös ajándék számomra egy független szellem méltató érdeklődése" - idézett a szerkesztő a levélből.

Kertész Imre távol tartotta magát az irodalmi élettől, nem volt az ismertek közül való és fontos volt neki a "külső szem" elismerése. Kertész Imre először mint recenzensének, később mint barátjának, a hű, érzékeny olvasónak írta a leveleket. Az írásokban a készülő művek írói kétségei fogalmazódnak meg azzal az alaphanggal, hogy Eva Haldimann értőn figyeli az ő pályáját, küzdelmeit, amelyekről a Valaki más című könyvben, a Gályanaplóban vagy a K. dossziéban ír.

"A levelezésből a legszemélyesebb dolgokat tudhatjuk meg Kertész Imréről, de minden levelében ugyanazt a személyiséget ismerhetjük meg, az individuális, vagyis az önálló Kertész Imrét" - jegyezte meg a szerkesztő. "Szép, csehovi mozzanata a levelezésnek, hogy évtizedeken keresztül tervezték genfi találkozójukat, végül 2008-ban fotó készült róluk Genfben". Közben persze másutt megismerkedtek személyesen is és többször találkoztak, de ez a randevú azért volt fontos, mert Eva Haldimann Genfben él.

Levelezésük 1977-től 2002-ig, az irodalmi Nobel-díj átvételéig tartott - jegyezte meg. A Haldimann-levelek című kötet függelékében olvashatók Haldimann recenziói és Kertész-interjúrészletek, amelyek tartalmilag csatlakoznak a levelekhez és most jelennek meg először magyarul.

Hafner Zoltán irodalomtörténész a Kertész Imre Bibliográfia című kézikönyvről - amely a Digitális Irodalmi Akadémia kiadványa - az MTI-nek elmondta, hogy az első fejezetben Kertész Imre eddig megjelent könyvei, írásai, műfordításai, a vele készült interjúk mellett a hanghordozók jegyzéke is olvasható. A második fejezet tartalmazza a Kertész Imréről 2009 november végéig, 80. születésnapjáig megjelent cikkeket, tanulmányokat, könyvismertetéseket. A függelékben megtalálható külföldön megjelent könyveinek jegyzéke, színpadi- és filmadaptációi. A kötetet Stauder Mária, az egyik leghozzáértőbb magyar bibliográfus lektorálta - tette hozzá Hafner Zoltán.

Olvasóink írták

  • 5. szilléri 2010. március 03. 14:08
    „A Nobel díjnak vajmi köze van az irodalmi értékhez, hasonlóan az oszkár sem mérvadó a film világban. Aki az mondja, hogy ismerte Kertész Imrét a hetvenes években az hazudik. Ja ! igen nem tévesztendő össze Kertész Ákossal. A szélső jobb felemlegetése pedig enyhén szólva is demagógia. Ha már mindenképpen zsidó származású Kertésznél értékesebb írót keresnénk igen csak hosszú lehetne a lista.”
  • 4. apátfalvifaszagyerek 2010. március 02. 19:28
    „*lévén”
  • 3. apátfalvifaszagyerek 2010. március 02. 19:27
    „Irodalmi Nobel-díjas. Tudtommal a díjnak még szélsőjobboldalon is nagy becsülete van, láván hogy Knut Hamsun méltatásánál állandóan erre hivatkoznak a kurucon. Apropó, te tudod ki volt Knut Hamsun? :D Te kaptál már valamilyen díjat a tyúksz*ros életed során? :D :D :D”
  • 2. Csecs 2010. március 02. 18:16
    „Ki ez az imre kertesz?”
  • 1. dodó 2010. március 02. 17:54
    „Végre egy hiánypótló kötet! Végre újra itthon egy igazi magyar!!!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Benzinnel leöntötte, majd meggyújtotta élettársát

Súlyosan megsérült egy nő, akit benzinnel locsolt le, majd gyújtott meg az élettársa kedden a… Tovább olvasom